10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Szálinger Balázs versei
2014.08.07 - tiszatáj

 

Apa-monológ

 

Kérdezd meg magadtól, elszármazott,

Elköltözött, álmait hajszoló,

Mindig máshol jöttment fiú,

Eszedbe jut-e néha az apád?

Van egy apád, úgy él mögötted,

Mint egy ivartalan és elkötött

Senki, aki nagyétkű fiút nemzett,

De az a fiú elment,

És ha veled dicsekszik,

Nem tud otthon senkit se felmutatni.

Apaságában naponta cáfolódik,

Megszólítatlanul tartja magát

Mint egy poros háló, alád;

Ahogy te épülsz,

Minden nap büszkébb,

Minden nap keserűbb

Ember lesz az apád.

 

Nyilván gondoltál arra, hogy meghal.

Nyilván tudod, hogy épp idegenben

Leszel, amikor elér a híre,

Nyilván felkészülsz arra a hírre –

De arra gondolsz, hogy egy halálnak

Képei vannak?

Áll a szobában, mint egy zsák, eldől,

Lever valamit, valamit eltör,

Arcára esik, majd fölemelik

– gondolsz-e arra,

Hogy egy halálnak képei vannak?

Játszol-e, mondd csak, ezzel a képpel?

Nem kéne egyszer leülni vele,

S megígérni, hogy ott leszel aznap?

 

 

Halott porokból mindenféle úrnő

 

Halott porokból mindenféle úrnő

Olyan könnyedén áll össze újra,

Követhetetlen ritmusok mentén,

Hogy az egyszeri ember ledermed,

És azt kiáltja: mit képzelsz mégis,

Mért nem kellettem, mikor kellettél?

 

Négy-öt királynő egyazon táblán,

Ellenfél nélkül: csupa ellenfél.

Újra föltámadt királynők jönnek

Hullaszagúan, egymásra fújnak,

Csupa nőtestű Frankenstein hozza

A nagy munkával átlépett múltat,

És beköszönnek: most már vihetnél.

 

Romlott húst hoznak, és nem nevetnek.

Dallamot, csókot nem érdemelnek.

És mi, férfiak, s igen: királyok,

Várjunk: a harcban kiderül úgyis,

Hogy csak érzéki csalódás minden,

Minden simító ujj és kacsintás.

Amint az ellen eléjük ér,

ők

Halott húsuknál nem érnek többet.

 

 

 

A helyi ménes

 

A helyi ménest mindig körbecsaholni

És megdicsérni kell, a fogsort csak aztán

Mutassuk – azt is mint furcsa, idegenből

Hozott játékot, amivel kapcsolatban

Inkább tanácsot várunk a helyiektől.

De ez az első nap. Mert a helyi ménes

Jobbára gyűlöl, nehogy gyűlöletükkel

Vitába szálljunk: erősítsük meg őket.

Semmi szerénység: azzal meg ne alázzuk

Majdani népünk; semmi királyfiúi,

Nyakas vívódás: elbizonytalanítjuk.

Legyen világos, szükségünk van a népre.

S mikor rájönnek, hogy a gyűlöletüknek

Nincs felelősebb, vonzóbb célpontja nálunk,

Szinte rajongnak, és várják, hogy harapjunk.

 

 

 

Zárlat

 

A helyzet már csak puszta egyenlet.

Ahonnan semmi sem tudja kikaparni

Az Istent, az a hely a szerelem

Táptalaja: oda párocskák jönnek,

Agresszívak, makacsak, gyönyörűek,

S a környéket egy nap benépesítik.

Leböknek egy karót a senkiföldjén,

Éttermet alapítanak, abból élnek,

Két oldalán égetik meg a húst,

Köretnek megteszi majd a törődés,

Melynek hírére távoli földekről

Idegenek jönnek és odaszoknak.

És az étterem vonzáskörzetében

Munkahelyek pattannak ki a földből,

És a vendégek mind-mind megtalálják

A dolgukat az étterem körül,

Házakat húznak föl az ételillat

Egyre szélesebb felhője alatt,

Postát emelnek, és az ember kiteszi

A zászlaját: a környék megjelölve

Az ember és az Isten szent nevében.

Volt ott valami régen kiégett élet,

Vannak valami csontvázai régi

Szerelmeknek, valami ördög

Fognyomaival, valami halovány

Kétségeknek tűnékeny árnyai,

De ezeket nem veszik komolyan.

 

 

 

Van egy barátom, százszor végigélte

 

Van egy barátom, százszor végigélte,

Hogy ezerszer meghalok, s éltetett.

Minden egyes rohadt sorsfordulómnál

Hátat fordítottam volna magamnak,

De ő buszra ült, s a fejemet fogta

Mindig, mikor újra tizenhat éves

Lettem, mint egy megbolondult tizenhét.

Neki mondtam délután: minden úgy van

Kigondolva, hogy mindezt végignézze.

Nem ijedt meg, megengedte, hogy fázzon,

Lehúzzam az ablakot, és rágyújtsak,

S félálomban vezényelte le éppen

Fejembe vett költözésemet, míg én

Zenét hallgattam, s egy félliteres

Pálinkát öleltem, úgy van, helyette,

Aki félálmában egy senkit ünnepelt.

 

 

A Tiszatáj folyóirat 2012-ben a szomszédos országok folyóirataival együtt­működve elindította a Csomópontok átkötése című, fiatal lírát bemutató csereprogramját. A Tiszatáj eddig horvát és szerb válogatással jelentkezett, cserébe a Tiszatájhoz kötődő fiatal magyar költőket bemutató összeállítás megjelent vagy megjelenés előtt áll horvát, szlovén és a szerb folyóiratokban (és folyamatban van a román, a szlovén csere is). A válogatást mindig az adott folyóirat versrovatának szerkesztője végzi.A Tiszatáj Online most a külföldi lapokban megjelenő magyar anyagot közli. A sorozatot Szegő János bevezető esszéjével indítottuk útjára, melyet Áfra János, Balázs Imre József, Csehy Zoltán, Csobánka Zsuzsa, Deres Kornélia, Gerevich András, Győrffy Ákos, k. kabai lóránt, Kollár Árpád, Krusovszky Dénes, Lanczkor Gábor, Nemes Z. Márió, Orcsik Roland, Polgár Anikó, Pollágh Péter, Sopotnik Zoltán, Szabó Marcell, Szálinger Balázs és Turi Tí­mea szövegei elé írt.

Címke: , , , ,
2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)