Vecsernyés Imre: Térkép
Pilátus előtti fészekről álmodnak az égre szögezett madarak.
A mostidő kátránymerev. Öreg kerékpár vázán viszem haza,
hátha.
Hajnal óta én vagyok az egész sárgolyó. A hold? Képzelet.
Levágott barmok koponyája, gitármuskátli.
[…]
Pilátus előtti fészekről álmodnak az égre szögezett madarak.
A mostidő kátránymerev. Öreg kerékpár vázán viszem haza,
hátha.
Hajnal óta én vagyok az egész sárgolyó. A hold? Képzelet.
Levágott barmok koponyája, gitármuskátli.
Panaszolnám Istennek, hogy rám roppant nádkunyhó
a vers, ahonnan sehogy se jutok ki.
Panaszolnám, de minden szavam falát elfödte a jeges eső,
nagybeteg csigák kásás verítéke.
Nem némaság ez, hanem a fuldokló ház hangja.
Hínáros söralátétek gubacsa, mint egy rég megbánt,
szénszagú délután levakart, csomóba állt halpikkelye.
Itt vagyok. Domb héján, borok permetében,
éhes kutya tekintetében, sírva, ártatlanul.