07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A kiütés
2014.07.26 - tiszatáj

A kicsit trottyos, némileg öreg, és nagyon nem jó formában lévő egykori bokszoló bemegy egy edzőterembe, és a tulajdonos segítségét kéri: készítse fel élete következő nagy meccsére, noha évtizedek teltek azóta, hogy (még fiatalként) utoljára ringbe szállt. Az edző hitetlenkedve néz rá, és kifakad, hogy mégis hol hagyta a méltóságát meg a realitásérzékét, mit akar ő a professzionális bokszban, az ő korában. Az ő ideje rég lejárt, most már nem ártana továbblépnie, és élnie az életét.

A bokszolót Robert De Niro alakítja, ellenfelét, akivel ringbe akar szállni, Sylvester Stallone, és sajnos egyiküknek sem vágta senki a képébe ezeket a szavakat a való világban. Vagy ha igen, csak annyira hallgattak az illetőre, mint De Niro karaktere a fenti jelenetben. Kár. Rossz érzés egykor csillogó sztárokat látni, ahogy öregkorukra bohócokká, önmaguk paródiájává válnak, bár legalább azzal vigasztalódhatnak, hogy nem csak rajtuk múlt.

A sztori tehát két, keserves rivalizálásba süllyedt bokszolóról szól, akik harminc éve, két meccsen kölcsönösen összeverték egymást, majd egyikük kihátrált a döntőből, és a szálka azóta is bennük van. Most, öregkorukban felvillan előttük a lehetőség: egy menedzser újra össze akarja hozni a három évtizede elmaradt meccset, amit egyikük bizonyítási vágyból, másikuk anyagi okokból vállal el. Megkezdődik a felkészítésük, de közben persze személyes sérelmek és magánéleti komplikációk is a felszínre törnek.

 

9776_5

 

Az a legnagyobb baj Peter Segal sportkomédiájával, hogy akárcsak Stallone Feláldozhatók-sorozata, mindössze egy okos castingon alapul. Értelmes forgatókönyve, jól kidolgozott karakterei, megkapó drámája vagy jó poénjai nincsenek, az egész pusztán egy rajongócsalogató marketinges koncepcióra épül: nézzétek, itt vannak két legendás bokszfilm, a Rocky és a Dühöngő bika főszereplői, hát nem nagyszerű ötlet egymásnak ereszteni őket egy ringben? Nos, nem. Jó, maga az ötlet persze önmagában még nem feltétlenül eredményezne rossz filmet, mert a művészetben bizony nagyon is lehet várat építeni bármiből – még abból is. A dolog a kivitelezésen áll vagy bukik. Jelen esetben bukik.

Azt most hagyjuk, hogy Stallone nem tud játszani, mert az nem újdonság – afölött is hunyjunk szemet, hogy De Niro is rég túl van a fénykorán, és bár azért van még benne spiritusz (ld. Napos oldal), ez nem az a szerep, amiben villantani tud, vagy amiben egyáltalán érdemes villantani. Lépjünk túl még azon is, hogy Stallone legalább fizikálisan képes helyt állni, ellentétben De Niróval, akit ránézésre egyetlen közepes erejű jobbhorog választ el az intenzívtől (pedig mindössze három év van a két színész közt, csak hát előbbi mindig is a testéből élt, utóbbi meg nem).

 

9776_7_large

 

Amellett viszont már nem lehet szó nélkül elmenni, hogy az egész film otromba kliséktől, fáradt humortól, nevetséges családi és szerelmi melodrámától és erőltetett szituációk sorától nyög. Az önironikus poénok a karakterek korával, De Niro hasával és lógó melleivel kapcsolatban egy ideig viszonylag szórakoztatóak, de aztán repetitívvé válnak. Ami pedig az apa-fiú drámát és a harminc évvel korábbi megcsalási mizériát illeti, azok már az első percektől kezdve kínosak, ráadásul a konfliktusok súlytalanságára, alibi-mivoltára jellemző, hogy a megoldásukhoz elég egy-két felszínes gesztus és mosoly.

De legalább a nagy meccs a két „titán” között biztos jó lesz a végén – gondolja a néző, de rosszul gondolja. Segal tehetségtelen rendező, nincs érzéke az akcióhoz, a forgatókönyv pedig semmiféle épkézláb koncepcióval, dinamikával nem tud előállni az elnyújtott bokszjelenethez. Stalonne és De Niro sokáig felváltva csépelik egymást (az utolsó percben már egészen karikatúraszerűen), aztán egyszer csak vége a harcnak, és jön a stáblista. Legalább nem kell tovább néznünk, ahogy legendák lejáratják magukat.

Rusznyák Csaba

 


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő