02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Fb.-jegyzetek
2014.07.20 - tiszatáj

MÉG EGYSZER A NÉMET MEGSZÁLLÁSI EMLÉKMŰRŐL

A vidéki zsidók deportálásának napjaiban Bethlen István Horthyhoz írott levelében a Sztójay-kormány azonnali eltávolítását sürgeti. „A harmadik feladata az új kormánynak az lenne, hogy véget vessen annak az embertelen, ostoba és a magyar jellemhez nem illő kegyetlen zsidóüldözésnek, amellyel a jelenlegi kormány a magyar nevet bemocskolta a világ szemében, és amely a legfertelmesebb korrupció, rablás és tolvajlásnak vált kútforrásává, és, amelybe, sajnos, a magyar intelligenciának is tekintélyes része belesodródott. Ezt a szégyenfoltot jó hírnevünkről letörölni már aligha lesz lehetséges, de véget kell vetni ezeknek a barbárságoknak, mert különben maga a keresztény magyar társadalom fertőződik meg gyógyíthatatlanul.”

*

A magyar rendőrség elfogta és összegyűjtötte a zsidókat, és Ferenczy László közvetlen utasítására vagonba terelték őket. Hadd tegyek itt egy kis kitérőt: Ferenczy régi földbirtokos család sarja. Egyszer meghívott a birtokára, ahol tábortűznél szalonnát és hagymát sütöttünk, ehhez saját borát ittuk. Azóta olvastam, hogy 1945 után felakasztották.
Sohasem láttam személyesen, amint a zsidókat bevagonírozzák. Ez apróság volt számomra, nem volt erre időm. A munka s az ezzel járó felelősség teljes egészében a magyar csendőrségre hárult, ha jelen lettem volna, az a magyarországi ügyekbe való beavatkozásnak minősül. Végül is Magyarország önálló állam volt, bár voltak bizonyos megállapodásai a Német Birodalommal. (A. Eichmann)

*

Ego
2014. február 5. szerda
2011 óta a zsidóság is egy hivatásrend, mint a pedagógusok, a fegyveres szervezetek stb. Orbán nagyon nem bírja a sokféle véleményt, ezért amit csak lehet, dobozokba, hivatásrendekbe gyömöszöl bele, és egyre több doboz sorakozik a polcán. Mindegyik dobozba ő adagolja a táplálékot és az oxigént.
Ha a dobozlakók nem úgy viselkednek, ahogyan akarja, lecsavarja a táplálékot és/vagy az oxigént. Az éhezés pedig szépen szétválasztja a dobozlakókat olyanokra, akik kitartanak valami mellett, és olyanokra, akik mindenáron túl akarnak élni és ezért az elvárt viselkedést produkálják. Az engedelmesek a túlélés érdekében nekiesnek az engedetleneknek, és a doboz egészének érdekeire hivatkoznak, amit szerintük az engedetlenek veszélyeztetnek. Fel sem merül bennük, hogy a probléma nem a másik vélemény, hanem a doboz maga.
Aki egyszer bement a dobozba, annak vége, a dobozban csak engedelmeskedni vagy elpusztulni lehet. Az engedetlenekkel maga a többi dobozlakó fog elbánni, semmi szükség látványos és kényelmetlen külső erőszakra.
Minden dobozlakó vagy potenciális kápó, vagy potenciális áldozat.
Láttunk már ilyet.
A mai hatalom elődei tették ezt a mai zsidók elődeivel.
És láttuk, hová vezetett.
Állítólag Einstein mondta: “Insanity: doing the same thing over and over again and expecting different results.” (Őrültség: ha ugyanazt újra és újra megtesszük, hátha legközelebb más lesz az eredmény)

*

politikus a képernyőn
rózsaszín malackacsók lengedeznek a tyúkmell magasában, a seggluk-szájból kiömlő kisszista-keresztény-kriptonáci hadovát habarják ragyogó avarrá

*

…Az a kis tanulólány a kaposvári étkezdében: úgy teszi eléd a tányért, evőeszközöket s a vizeskancsót, olyan gondosan-figyelmesen, olyan lágy, gyerekes sóhajokkal –, mint a szűz, aki áldozatkészen, elszántan a férfi mellé szökik a forró paplan alá.

*

Természetem: akár a medúzáé. Áttetsző vagyok, lebegek, mintha nem is lennék, áramlatok, a mélység nagy rengései sodornak, a fény és a tenger összes művei megvannak bennem, és veszélyes is vagyok, persze, – mérgeim gyűlnek, sűrűsödnek.

*

a jelenkor gonosz dialektikája:olyan nehezen küzdi át magát az ember a hétköznapokon, hogy nem marad energiája (kedve, életereje, fölöslege) a politikában és az ún. közéletben zajló folyamatokra figyelni, ( ugyanezért képtelen szolidaritását kifejezni és megszervezni a többi nyomorult iránt ), ettől válik még inkább és végletesen kiszolgáltatottá,( hiszen ez az állapot totális), a „megalázottak és megszomorítottak” minden irányból ezt az ásító magányt és kiszolgáltatottságot érzékelik, ettől valamennyi egyre masszívabban megállapodik saját menthetetlenségében… és így tovább, ad libitum

*

Érdekes:a jelenkor politikailag túlajzott, – gerjesztett közönsége időnként ráveti magát egy-egy színházi (színháznak látszó) produkcióra és gerjedelmei gőzében bármiből képes vallás-pótlékot kreálni, – amelyre mindeddig csak R. Wagner volt képes

*

bekapcsolva hagyták a rádiót, dől belőle – mint disznóból a vér – a sok magyaros nyenyere, – ez engem emlékeztet valamire: 56-ban nyűtték így a sors-szimfóniát

*

jóslások 1996-ból:
bűnözők jelennek meg humanitárius szervezetekben, egyházi intézményekben és legitim kormányokban. sokat nevetnek és közlik a tisztelt néppel, hogy ne csacsiskodjon, higgye el, hogy ehhez is hozzá fog szokni, az új helyzet nem képez számottevő változást és a kedves nép téved, ha azt képzeli, hogy mindez nem a demokratikusan megválasztott államférfiak közreműködésével fejlődött a boldog beteljesülés immár mozdulatlan jelenvalósága felé.

*

„Hogy lesz állami garancia a nyugdíjakra. Nem lett. Épp ellenkezőleg: a nyugdíjjárulékot szociális hozzájárulás adóra keresztelték, hogy az államnak ne legyen alkotmányos kötelessége nyugdíjat adni a járulékot egy életen át fizető polgárának. Majd ad az állam, amennyit ad, ne tessék firtatni.”

*

egy biztos: élni abszurd, élni természetellenes, tehát folytonos megaláztatással-megalkuvással jár. van akinek ez tetszik vagy ha nem is, viszonylag derűsen viseli: ezek az élet féltett gyermekei, nagy tömegben, rajokban, csillogva suhannak, mint a szardíniák .

*

Hovatovább mindazok, akik ebben az országban a szellem maradandó alakjainak számítottak, légüres térbe kerülnek, s úgy festenek majd, mint a csillagközi térben kóválygó űrkabin szkafander-öltözetű csontvázai.

*

„Rendezzen vérfürdőt nálunk. Magyarország tárt karokkal  várja!”

*

a végzet egyesekkel kegyetlen játékot játszik: még az úgynevezett optimizmust is megpróbáltatja velük

*

Ráby Mátyás önéletírása
„Magyarország jogrendjével ellentétben állott, hogy a király meggátolja a hivatalnokok csalásait és erőszaktételeit, és az ÁLTALÁNOSSÁ VÁLT VESZTEGETÉSI RENDSZER kiirtásával jövedelmük nagy részétől megfossza őket.”

*

A gazemberek oldalára álltunk … a legpocsékabb nemzet – írja Teleki Pál ún. búcsúlevelében, Horthynak.

Jeles András


Címke: , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő