07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Krúdy a Független Magyarországban
2014.06.30 - tiszatáj

BEVEZETÉS KRÚDY GYULÁNAK A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGBAN MEGJELENT 1902-ES SZÖVEGEIHEZ*

Az alább következő Krúdy-írások a Független Magyarország 1902-es évfolyamában láttak napvilágot. A szövegek nem szerepelnek az eddig készült nyomtatott Krúdy-bibliográfiákban,[1] egyedül a Petőfi Irodalmi Múzeum által működtetett elektronikus adatbázis, a Magyar írók bibliográfiája[2] tartalmazza őket. A Független Magyarország az első megjelenési helyük, bár Krúdy esetében soha nem árt óvatosnak lenni, ugyanis gyakran alkalmazott eljárás volt nála, hogy ugyanaz az elbeszélés több helyen is megjelent. Sőt, olyan eset is előfordult, hogy ugyanazt a szöveget más címmel publikálták, valamint megesett az is, hogy ugyanazzal a címmel valami gyökeresen eltérő munka látott napvilágot. A válogatásba hat szöveg került, melyek megjelenésük sorrendjében a következő: Peppa búja (Független Magyarország, 1902. március 19, 1-2.); A huszadik Ramzesz (Független Magyarország, 1902. június 22, 2-4.); Őszi ünnep (Független Magyarország, 1902. október 19, 1-2.); A híres asszony (Független Magyarország, 1902. október 29, 1-4.); A halál fogadója. Egy férfi könyvéből (Független Magyarország, 1902. november 16, 1-3.); Az atyafiság (Független Magyarország, 1902. november 30, 1-4.). A válogatásból kimaradtak olyan alkotások, amelyek ugyan nem jelentek meg 1902. óta sem kötetben, sem pedig sajtóorgánumokban, azonban a nyomtatott bibliográfiák – elsősorban a Gedényi Mihály által összeállított – tartalmazzák őket. Így nem szerepel az írások között a Zúg malom (Független Magyarország, 1902. április 17, 1-2.), a Mari a színészvizsga után (Független Magyarország, 1902. június 1, 3-6.) és az Öreg honvédek (Független Magyarország 1902. július 6, 1-3.) című művek.

Az egyes szövegek első ránézésre nehéz kapcsolatot felfedezni – a megjelenési időn és éven, valamint a szerző személyén kívül – azonban ha közelebbről is megvizsgáljuk az opusokat, láthatjuk, hogy Krúdy ún. mikszáthos korszakának ezen alkotásai között vannak mind tematikai, mind szerkezeti és elbeszéléstechnikai összefüggések. Témák szempontjából visszatérő a szerelem, az elhagyott asszonyok története, valamint az öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet, amelyek két írásban is felbukkannak (Peppa búja; A halál fogadója). Mindkét alkotásban az elkeseredettség, a csalódottság az okozója a nők tettének. Továbbá mindkét műben a szerelemből kiábrándult férfiak mellett követik el a nők az öngyilkosságot. Mind a városi, mind a vidéki terek reprezentálva vannak Krúdynak ezekben a szövegeiben. Olykor szociológiai-szociográfiai ihletettséggel (pl. A halál fogadója). Mind a vidék, mind a város szempontjából fontos szerepet tölt be a tér, amely nemcsak közeget ad a szereplőknek, hanem hangulatában is meghatározza a novella egészét. A Peppa búja című írásban az Alvilág nevű kocsma, A halál fogadójában pedig a fogadó. Ezek a színhelyek nemcsak képet adnak az egykori fővárosi éjszakai élet helyeiről, de a bennük „szórakozó” vagy „mulatozó” emberekről is sokat mondanak. A vidéken játszódó történetekben szintén fontos szerepet kapnak a helyszínek. Elég csak A híres asszony férfi nélküli tanyaházára gondolni vagy a borozgatásokra, az atyafiságokra, amelyek meghatározzák a szereplők mindennapi életritmusát, szokásait.

Szerkezeti és elbeszéléstechnikai szempontból fontos kiemelni, hogy a legtöbb esetben egyes szám első személyű narrátor mondja el az eseményeket, aki olykor résztvevője az eseményeknek, olykor szemtanúja, olykor pedig más személy sztoriját meséli el, talált történetként utal az általa előadott fikcióra. A halál fogadója című novella narrátora egyes szám első személyben emlékszik vissza a vele megesett történtekre, önmagát mint az események résztvevője írja le. Az atyafiság elbeszélője pedig szemtanúként meséli el Sóhaj György házasodásának és házasságának történetét. Az elbeszélés egy pontján a narrátor reflektál saját elbeszélői pozíciójára, s egyúttal cselekvő szereplővé teszi magát, amikor az apja felszólítja, hogy hozzon bort a pincéből, mire ő tudatosítja magában, hogy a felszólítás neki mint szereplőnek szólt. A Peppa búja elbeszélője pedig egy barátja történetét mondja el az olvasónak, melyet a meg nem nevezett barát egy kávéházban mesélt el a narrátornak. Az elbeszélő ráadásul a barát hangján beszéli el a történteket, narrátori kommentárok és az elbeszélés szituációjára történő visszautalás nélkül. Itt érdemes utalni arra a problémára, amely szerint a történetmondóhoz – még ha az nincs is nyelvileg jelölve – az egyes szám első személy illeszthető hozzá, mivel a beszélő személy csak maga tud beszélni, saját személyét nem tudja kiiktatni az elbeszélésből, „ő”-ként csak a mese tárgyára tud utalni.[3] E problémát azért is említettem, mivel Krúdynál mind a perszonális, mind az imperszonális narráció esetében hangsúlyos a narrátor hangja, ugyanis mindkét esetben egy személyesebb, a tárca műfajához jól illeszkedő elbeszélői hang szólal meg, amely nem tudja elleplezni önnön személyességét, beszédcselekvését, vagyis azt, hogy ő beszél és nem más. Továbbá az elbeszélő többször kommentálja a történéseket, ironikus-gúnyos megjegyzéseket fűz hozzájuk, a szereplőkhöz, emlékeztet a történet elbeszéltségére. Ezekre a momentumokra A híres asszony és Az atyafiság című novellák szolgáltatják a legjobb példákat, melyek közül előbbi elbeszélésben a narrátor a kisközösség naivitását ábrázolja kissé gúnyosan, míg utóbbi szöveg esetében egyes szereplőkre (Ilondainéra és Szurmák Péterre) tesz gúnyos-szatirikus megjegyzéseket (pl. „vén boszorkány”; „vén kecske”).

Végül érdemes néhány szót ejteni a helyesírási elvekről, melyeket az átírás során alkalmaztunk. A legtöbb esetben a modern akadémiai helyesírás elvei szerint jártunk el, azokban az esetekben azonban, melyeket Krúdy stílusának integráns részének gondoltunk (pl. „cz” betűkapcsolat) meghagytuk az eredeti, első megjelenéskor használt írásmódot. Az újságbeli sajtóhibákat javítottuk, ezeket külön nem jelöltük.

Vigh Imre

 


* A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt  keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

[1] Ld. Kozocsa Sándor: Mű és mérték In: Tóbiás Áron (szerk.): Krúdy világa, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1964, 407-446, ill. Gedényi Mihály: Krúdy Gyula (Bibliográfia), Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978.

[2] http://www.pim.hu/object.af20b1dd-d9ea-413e-9dc6-ee65dfbb72e4.ivy (elérés: 2014.06.11.)

[3] Ld. pl. Tátrai Szilárd: Az elbeszélő „én” nyelvi jelöltsége. Kísérlet a perszonális narráció szövegtani megközelítésére In: Magyar Nyelvőr 2000/2, 227., ill. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1242/124208.htm (elérés: 2014.06.11.)


Címke: , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő