Shakespeare minden mennyiségben!

JÚLIUS 3-ÁN INDUL A JUBILÁLÓ FESZTIVÁL GYULÁN

A Szentivánéji álom bemutatójával kezdődik a X. Nemzetközi Shakes­peare Fesztivál. A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös produkcióját David Doiashvili fiatal grúz rendező jegyzi. A jubileumi fesztivál egyik kiemelkedő előadása a Shakespeare’s Globe vendégjátéka Londonból, a Sok hűhó semmiért című komé­diá­val érkeznek Gyulára. Gedeon József fesztiváligazgatóval be­szél­gettünk.

Június 27-én, pénteken kezdődik az 51. Gyulai Várszínház idei évadja. Augusztus 10-ig valódi összművészeti fesztiválra számíthatnak az érdeklődők, középpontban a X. Nem­zet­közi Shakespeare Fesztivállal, amely fontos szakmai találkozási pont.

– Szinte lehetetlen felidézni az elmúlt 50 év fontosabb állomásait, de beszélgessünk a kezdetekről. Miért éppen Gyula, miért éppen színház?

– 1964-ben kezdődött a Gyulai Várszínház első évadja. A Békés­csabai Jókai Színház akkori rendezője, majd főrendezője és igazgatója, Miszlay István a hatvanas évek elején Európában járt egy tanulmányúton és ellátogatott Avignon mellett Dubrovnikba, ahol a várban tartottak színházi bemutatókat. Innen jött az ötlet, hogy az 1958-ban felújított gyulai várban is lehetne hasonló előadásokat tartani. A város és a megye vezetői rábólintottak, így a hatvanas évek elején tartottak néhány előadást a nyári szezonban. A több mint 600 éves, veronai típusú gyulai vár Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára, amelynek van egy nagyon jó akusztikájú reneszánsz udvara. Itt díszlet nélkül is lehet játszani történelmi darabokat, például Shakespeare Rómeó és Júliájához adott a loggia.

A hatvanas és a nyolcvanas évek között főként történelmi előadások voltak itt, hazai és határon túli társulatok mutatkoztak be. Szinte nem is volt olyan színház, amely ne játszotta volna el történelmi darabját. A nyolcvanas években határon túli, főként erdélyi magyar írók, például Sütő András és Székely János műveit vitték színpadra. A rendszerváltás után több új műfaj felé nyitott a várszínház, kibővült a paletta zenei programokkal is. Én 1991-ben kerültem a Várszínházhoz, akkor szerveztem meg az első fesztivált külsősként. Immár 23. alkalommal tartjuk meg a Gyulai Vár Jazz Fesztivált.

Az első években két-három színházi bemutató volt, ezeket többször eljátszották a nyár folyamán, majd a kilencvenes években kibővültünk. Mára 6 hetesre duzzadt a fesztivál, 51 rendezvénnyel, 5 fesztivállal, 3 színházi premierrel várjuk idén a nézőket. Nagyon illik rá az összművészeti jelző, ugyanis a színház mellett szerepet kap a zeneművészet több ága, a tánc, a képző- és fotóművészet, szervezünk konferenciát, műhelybeszélgetéseket, film­vetí­tést, workshopot, sőt, a gasztronómia is képviselteti magát a Shakespeare konyhája kapcsán.

– Ha már Shakespeare…

– 1999-ben döntöttem el, hogy kiélem angolmániámat és minden nyáron bemutatunk egy-egy új Shakespeare-darabot. Olyan rendezőket kértem fel, akik újszerű megfogalmazásban viszik színre az előadást. Így rendezett már nálunk Alföldi Róbert, Vidnyánszky Attila, Kiss Csaba, Sopsits Árpád, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházból Bocsárdi László és a Kolozsvári Állami Magyar Színházból Tompa Gábor. A sikeres bemutatók után jött az ötlet, hogy ki kellene bővíteni egy fesztivállá a programot, azzal a céllal, hogy Magyarországon is legyen egy olyan rangos, nemzetközi rendezvény, ahova a legjelentősebb Shakespeare-előadásokat hívják meg itthonról és külföldről. Így jött létre 10 éve a Nemzetközi Shakespeare Fesztivál.

– Hogyan jut el a nemzetközi sikereknek a híre Gyulára? Kik és mi alapján választják ki a nemzetközi darabokat?

– A gyulai Shakespeare Fesztivál egyik kezdeményezője és alapító tagja az Európai Shakespeare Fesztiválok Hálózatának, amely a legjelentősebb európai Shakespeare Fesztiválokat fogja össze, lengyelországi központtal. Ma már 12 tagunk van, egyebek mellett angol, német, dán, lengyel, cseh, román és örmény rendezvényekkel, egy-kétévente tartanak Shakespeare fesztivált igen magas művészi színvonalon. Ezekre meghívják a hálózat többi tagját is. Mindenhová nem jutunk el, de DVD-n megkapjuk a felvételeket, kritikákat olvasunk az előadásokról.

Volt már nálunk a világhírű rendezők közül Brook, Nekrosius, Korsunovas, Purcarete, Serban és Sturua egy vagy több rendezése, játszottak itt neves társulatok Nagy-Brittaniából, Japánból, Dél-Koreából, az USA-ból, Németországból, Romániából, Litvániából, Lengyel­ország­ból és Szerbiából.

A Shakespeare Fesztivál Művészeti Grémiumának tagjaival beszéljük meg, milyen kínálat van külföldön és itthon, melyik előadást hívjuk meg Gyulára, de a végső döntést én hozom meg. Tíz éve tagja ennek a grémiumnak – rajtam kívül – Csiszár Imre rendező, Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, Koltai Tamás színikritikus, Nagy András drámaíró és Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója.

– Idén mindenki Shakespeare-megemlékezést tart, fesztiválokat szerveznek, számos előadás tiszteleg az író születése előtt. Ennek tudatában másfajta szervezésre volt szükség?

– Gondolkodtunk azon, hogy idén csinálunk egy különleges fesztivált, de végül úgy döntöttünk, hogy maradunk a saját, jól bevált módszerünknél. Lesz egy új bemutatónk, a budapesti Nemzeti Színházzal közös produkcióban a fiatal grúz rendező, David Doiashvili irányításával kerül színre a Szentivánéji álom. A beszélgetésünk után most megyek a próbájára. Olyan színészeket rendez az előadásban, mint Nagy-Kálózy Eszter, Tompos Kátya vagy Reviczky Gábor. Nagyon fontos szerepet kap a különleges darabban a szöveg mellett a mozgás, a tánc és a fényjáték. Egy új produkció alaphangon 5-8 millió forintba kerül, egyedül nem tudnánk finanszírozni, ezért is van szükség koprodukcióra. A darab így továbbélhet, ősztől a fővárosban játsszák majd.

Meghívtuk a fesztiválra az idei évad egyik magyar sikerét, a székesfehérvári Vörösmarty Színház Lear királyát, amelyet Bagó Bertalan rendezett. A címszereplő Cserhalmi György megkapta érte a Gábor Miklós-díjat.

– A programot nézve felfedeztem, hogy három Macbeth-feldolgozás is szerepel Gyulán.

– Volt már tematikus fesztiválunk, néhány éve hét Vihar előadást mutattunk be. Az a szép Shakespeare-ben, hogy remek kortársunk is, a több száz évvel ezelőtt írt drámái ma is aktuálisak. A szerelem, a gyűlölet vagy éppen a hatalomvágy nem változott, csupán felgyorsult a világ, más ruhába bújtunk.

A Macbeth/Anatómia című előadással a Maladype Színház érkezik, Balázs Zoltán rendezésében láthatjuk a darabot július 8-án. Itt lesz július 11-én egy eminens színházi nagyság, Luk Perceval, aki a május végén bemutatott Macbeth előadást rendezte a szentpétervári Balti Ház Fesztivál Színház nézői számára, illetve a Szabadkai Népszínház, Hernyák György rendezésében is bemutatja a maga Macbeth előadását július 12-én.

Balázs Zoli egy visszatérő szereplő, háromszor dolgozott már velünk. 2005-ben Hamletet játszotta Tim Carroll darabjában. Tavaly megkerestek, hogy lesz egy Macbeth-előadásuk a Trafóban, megnéztem én is ezt a darabot, nagyon izgalmas.

– A tizedik alkalom újdonságot is hoz.

– A most először meghirdetett Shakespeare Fringe Fesztivál öt estén mutat be utcaszínházi előadásokat, zenés produkciókat a vár előtt, a nagy fesztivál mellett, amolyan kiegészítés­ként. Az ország alternatív társulatai ingyen lépnek fel nálunk, csak az útiköltséget fizetjük ki nekik. Eljön hozzánk egyebek mellett a Szó és Kép Színpad, a Gólem Színház és az IMPRO Stúdió.

– Kortársunk még Shakespeare? Ezzel a címmel rendeznek kétnapos nemzetközi kon­fe­ren­ciát, amelynek egy illusztris vendége is lesz.

– A Magyar Shakespeare Bizottsággal közösen szervezzük a konferenciát, amelynek a legnevesebb angol Shakespeare-kutató, Stanley Wells lesz a díszvendége. A professzor a nagy drámaíró állítólagos szülőhelyén, Stratford-upon-Avonban lakik, az ottani bizottság elnöke. Ő már egyszer volt nálunk.

– Kik látogatják a fesztivált?

– Az elmúlt évek közönségét figyelve kiderült, hogy 30-40 százalékban helyiek, azaz Gyuláról és Békés megyéből érkeznek a nézők, sokan jönnek a fővárosból, és megfigyelhető a külföldi jelenlét is, Romániából és Szerbiából, de vannak olyan vendégeink is, akik Magyarországon nyaralnak és eljönnek néhány napra Gyulára, kimondottan a várszínház miatt.

– Turizmus és fesztivál. Kéz a kézben járnak?

– Turisztikai és gazdasági vonzata is van a fesztiválnak, amelynek a 6 hét alatt 25 ezer látogatója van, ebből 10 ezer a jegyvásárló, sok olyan programunk van ugyanis, amely ingyenes.

Kiszámoltuk, hogy átlagosan 57 ezer forintot költenek nálunk a vendégek, ebben benne van az utazás, a szállás, az étkezés költsége, illetve a fesztiválbelépő is. Mi tudatosan alacsonyan tartjuk a belépők árát, Békés megyében vagyunk, nem nagyon lehet emelni a jegyárakon. Ez egyébként a bevételünk 15 százalékát teszi ki.

Pályázatokból, főként központi támogatásokból hozzuk létre a fesztivált. Idén 8 millió forinttal kevesebb támogatást kaptunk, nem csak mi, az összes többi rendezvény kevesebből gazdálkodik. Van olyan NKA pályázat, amelynek még nem tudjuk az eredményét, a rendezvényeket pedig már februárban meg kellett hirdetni, hogy legyen közönségünk.

Visszatérve még a turizmusra. Próbáljuk elérni, hogy egy utazási iroda szervezzen kulturális körutat Szegedre, majd Békés megyébe, Gyulára, más helyszínekre, délután turisztikai programokkal, este pedig színházi előadással és vacsorával. Ez még várat magára.

Tóth András Tozzi