10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Az ünnep előtti nap
2014.06.12 - tiszatáj

December 23-a van – persze csak szimbolikusan, elvégre esőről, szélről, hóviharról és mínuszokról álmodik a nyomor, mindhiába. Mégis december 23-a van, az ünnep előtti, kibírhatatlanul hosszú nap, mikor már készülődik a jézuska, minden rokonszenvünk az övé is, bár ez egyszer előbb is ideérhetne. De persze nem teszi és jól teszi ezt a nemtevést, mert a várakozás, bár egyrészt kibírhatatlan, közben azért mégis jó.

Holnap, mire ez megjelenik, már ki is költöztünk a Vörösmarty térre, mi, e titkos, deviánsan viselkedő, folyton fogyatkozó szekta tagjai, az olvasók. Mármint azok, akik nem Frei Tamás művei, meg a szürke ki tudja, hány árnyalata, ilyen-olyan celeb-, életmód vagy celeb-életmód könyvek, netán ősmagyarnak öltözött politikai vajákosok miatt mennek ki a Könyvhétre.

Na de addig, amíg még kényszerűleg ki kell bírnunk kánikula és per vagy monszunszerű esőrohamok, elkerülhetetlenül és sajnálatosan egymáshoz préselődő, izzadt járkálók (ahogy egy bizonyos tévésorozatban mondják, “walkers”), buborékfújó, bohócmaszkos őrültek, önjelölt, agresszív portrérajzolók, egymást túlharsogni igyekvő utcazenészek, saját, ilyen-olyan könyveiket nájlonszatyorból áruló, megvadult amatőrírók nélkül, azért valahogy persze el lehet ütni az időt.

Nézegetjük például a könyvheti listát, a programokat, dedikálásokat. Kit és mit hol és mikor találunk, de ezzel összhangban manőverezve másokat hol, mikor és hogyan kerüljünk el. Nem könnyű. Ahogy választani sem, mert bár az idei könyvlista (főleg első ránézésre) valamivel kevésbé hívogató, mint a tavalyi (ami mintha tavaly ugyancsak valamivel kevésbé lett volna vásárlásra csábító, mint a megelőző évé – bár ez inkább csak arról árulkodik, hogy ilyen nyafka egy természetem van), szóval mert persze, bár ha megint valamivel kevesebbnek tűnik is szubjektív finnyám szerint a megveendő könyv, annál azért persze még így is bőven több, mint amennyit a pénztárca megenged. Ahogy a program is, nem lehet elég felé osztódni – és akkor még az afféle világi hívságokról, mint alvás, bevásárlás, világbajnokság (!) még nem is beszéltünk, pedig valamikor azért ezeket is kéne.

Szóval – és elsősorban – persze azért főleg a könyvek a fontosak. Aczél Géza, Bertók László, Buda Ferenc, KAF válogatott, Király Levente, Kiss Judit Ágnes, Szabó T. Anna, Térey János, Tolnai Ottó – és most csak a líra területéről, persze a teljesség igénye nélkül szemezgettem olyasmiket, amiket megvenni, kunyerálni, vagy legalább kölcsönkérni jó volna. (És akkor még Egressy, Esterházy, Rakovszky, Sajó prózáját be se szereztük.)

Két szerzőt viszont szándékosan kihagytam a felsorolásból. Két fiatalt, pályakezdőt, nemzedéktársaimat. Két apokrifos szerzőt, akiknek (nagyzolom nagyképűen) viszonylag közelről figyelhettem az indulását, most pedig büszke (mert hogy: baráti) örömmel az elsőkötetessé válását. Nevezetesen Fehér Renátót és Tinkó Mátét, a Garázsmenet és az Amíg a dolgok rendeződnek című kötetek tehetséges és ígéretes szerzőit. Kéretik rájuk odafigyelni (és ezt most nemcsak a hazabeszélő, apokrifos elfogultság mondatja velem – még ha eltekinteni nyilván nem is tudok tőle), hanem a meggyőződés.

Sokszoros szereptorlódásban vagyok, elvégre csütörtöktől fogva egyszerre vagyok olvasó, kritikus, szerzőtárs, dedikáló és felolvasó (még írógyerek) is. Tehát vásárolok, lopva, majd egyre nyíltabban, mint valami spórolós dögkeselyű, kerülgetem egyre szűkülő, koncentrikus körökben az akciós polcokat, gyűjtök be, mint rendre, több recenziós példányt, mint amennyit egészséges volna.

És persze megyek dedikáltatni egyik (vagy talán: a)legjobb fiatal költőnkhöz, Evellei Katához (szombat 17:00, JAK). És milyen jó is volna (bár lényegében fizikai képtelenség), ha sikerülne mindenkihez eljutni, akihez kéne (a már korábban említetteken felül): kedvenc élő költőmhöz, Nádasdy Ádámhoz (csütörtök 17:00, Magvető), valamint Sumonyi Zoltánhoz (péntek 15:00, Argumentum), Grecsó Krisztiánhoz (szombat 12:00, Magvető), Kollár Árpádhoz (szombat 14:00, Csimota), Háy Jánoshoz (szombat 15:00, Európa), Spiró Györgyhöz (szombat 16:00, Magvető), Káplán Gézához (szombat 16:00, Pro Pannonia), Kemény Istvánhoz (szombat 17:00, Magvető), Nagy Koppány Zsolthoz (vasárnap 12:00, Magvető), Kiss Tibor Noéhoz (vasárnap 14:00, Magvető), Ungvári Tamáshoz (vasárnap 14:00, Scolar), Sándor Ivánhoz (vasárnap 14:00, Kalligram), Parti Nagy Lajoshoz és Závada Pálhoz (vasárnap 16:00, Magvető). Magam is dedikálok, erőteljes bizalommal, hogy nem süt ropogósra a kánikula és hogyha mégis, még akkor is lesznek, akik meg hozzám igyekeznek eljutni péntek 13-án és akkor már stílszerűen: 13 órától a FISZ standjához. (Írógyerekként pedig – enyhe szerepcserével, mint izgulós szülő, lődörgök, mint minden alkalommal, apám dedikálása körül, szombaton, 11-től a Noran Libro standjánál.)

Holnap pedig mi sem egyértelműbb: 15:45-kor jön az új nevén egész tündéri (afféle magyarabszurd) bájt kapó Katasztrófavédelem zenekar, aztán, bár mint rendre, az Írók Boltjánál is megnyílik az esemény, kövezzenek meg a fiatal irodalom divatdiktátorai (na persze biztatnom talán nem kéne őket, meglesz az magától is), én azért mégis inkább Spiró Györgyöt hallgatom.

És lám, mire ezeket összeírtam, már el is teltek a leghosszabb, várakozással teli, ünnep előtti nap utolsó órái. Mint amikor kiskoromban szülinap és karácsony előtti éjjeleken mázlim volt és kiharcoltam, hogy fennmaradjak éjfél után is (aludni az izgalomtól úgyse volna mód) és az órára nézve épp csak ki nem ugró szívvel konstatáltam, hogy már aznap van. És bár az ember ettől a legizgatottabb, így már valahogy mégis el lehet aludni. Aludjunk hát egy utolsót még az év szomorkásabb és sivárabb szakaszából, a könyvhéttelen szakaszból.

Akkor tehát holnap találkozunk a Könyvhéten!

PS: magánjellegű közlemény: a felolvasó szerepkört majdnem kifelejtettem, holott a naptárból kár lenne kihagyni a szombat este hétkor kezdődő fiszes irodalmi bulit, a Fényírást, ahol többedmagamban, méghozzá nem is akármilyen társaságban felolvasok. 

Nyerges Gábor Ádám


Címke: , , ,
2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)