03.09.
| REÖK – Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb >>>
03.06.
| Trafó – Artman vol.7. – 20 kép >>>
03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.23.
| Pannon Filharmonikusok – Vidovszky 75 >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Akinek saját vonat kell
2014.05.29 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA VARRATOK CÍMŰ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA

Szabó Imola Julianna utazhatna Bukowski, Esterházy vagy éppen Krasznahorkai vonatán is, de ő úgy döntött, saját vonat kell neki. Az olvasó meg eldöntheti, utazik-e vele. Első, Varratok című kötetének bemutatója alapján úgy tűnik, sokan utaznának, ráadásul a Nyitott Műhelybe ellátogató érdeklődők az ilyenkor szokásos beszélgetésen és persze a versprózákon túl mást is kapnak.

Profi szervezést mellett látunk néha remek zenés irodalmi showműsorokat, elsőkötetesek bemutatkozása esetén azonban ritkaságszámba megy, hogy kép, hang és szöveg is a helyén legyen. Szabó Imola Julianna esetében azért nem olyan nagy meglepetés az átgondolt összművészeti produkció, legalábbis azok számára nem az, akik korábban is találkoztak már a munkáival.

A Varratok bemutatója felolvasással, vagy inkább előadással indul: zenél a Spiral Road nevű formáció (Bíró Zsolt és Oravecz Péter), illetve egy vizuális installáció fut a háttérben. Utóbbi részben a szerző, részben a könyv borítóját és a benne található grafikákat készítő Palman Zsuzsi, valamint Zsorzs munkája, takarjon bárkit is ez a művésznév. Amúgy egy kis utánajárással kideríthető, hogy Imola férjéről van szó.

Szóval láttunk-hallottunk már tőle hasonlót. A Baki Júliával, Sós Dóra Gabriellával és Tóth Kingával közös társulás, a Hímzőkör előadásain, illetve a Roham Bárban futó JAK Pass Offline sorozat tematikus estjein sem csak annyi történik, hogy a szerzők felolvassák írásaikat. Az elsőkötetes költő tehát nemcsak költő, a mozgás vagy a képzőművészet is legalább olyan közel áll hozzá, mint az irodalom, és a zene sem hiányozhat a fellépéseiből.

Van olyan kép, ami beég. Még a halál sem oldja ki” – hangzik el és visszhangzik a fülekben még egy darabig a kötet két rövid, tömör zárómondata. A szöveget, zenét és vizualitást ötvöző performansz önmagában is megállná a helyét, de az ilyenkor szokásos beszélgetés sem marad el. A L’Harmattan Kiadó főszerkesztője, Váradi Péter társalog a szerzővel, aki elmondja, hogy a könyv anyaga három évig íródott. Ennyi idő alatt sajátította el azt a versprózanyelvet, amelyen a szövegek megszólalnak.

Ez a nyelvkeresés a saját komfortzóna elhagyását is jelentette, amit nem bánt a fiatal költő – kialakult a saját nyelv, áradtak a szövegek. Az áradás mellé azonban kellett a strukturált gondolkodás is, ami nemcsak a mai estre, de a kötetre is jellemző. Elmondása szerint nem volt könnyű kötetté dolgozni az egyes verseket (avagy többnyire inkább prózákat). A cím utal természetesen a saját sebekre, a saját fájdalmakra, de ahogy az általában lenni szokott, az élmények fikcióval keverednek.

A könyvben szereplő család például valódi, vagyis majdnem az, mert a karaktereket össze kellett kuszálni valamennyire, hogy a könyvne egy konkrét családtörténet legyen. Az álmok sem feltétlenül konkrét álmok: Szabó Imolát a hétköznapok szürrealitása és a lélek abszurditása érdekli. Ha pedig megvan a téma, elkezd folyni a szöveg. Több területen is kalandozó alkotóként elsősorban a narratíva nélküli dolgok érdeklik, a tánc vagy egy-egy kép, ezekhez szeret történeteket kitalálni.

Az őt ért irodalmi hatások közül Esterházy és Krasznahorkai könyveit emeli ki, illetve Bukowskit, megemlítve, hogy bár érdekesnek találja az amerikai író-költő sajátos világát, nem tud vagy nem akar olyasmit írni, mint amit ő írt. Megfogalmazása szerint nem szeret más vonatán utazni: saját vonat kell neki. Ideális olvasó pedig nem létezik számára, ahogy az az elkoptatott kérdésre adott válaszából kiderül.

És az a cél sem fogalmazódik meg, hogy ez a sok hiány és fájdalom, ami a Varratok „öltéseiből” kiolvasható, az olvasónak is hiányérzetet és fájdalmat okozzon. A cél sokkal inkább az utaztatás, ha már a vonatok szóba kerültek, és a sebek begyógyítása. Bár előfordulhat, hogy a varratok felszakadása mégiscsak fájdalommal jár, de ez is a gyógyulási folyamat része.

(Szabó Imola Julianna Varratok című kötetének bemutatója zenével és képekkel, 2014. május 14., Nyitott Műhely, beszélgetőpartner: Váradi Péter)

Szarka Károly

 

[nggallery id=363]

Fotó: Polgár András


Címke: , , ,
2019.02.19 - tiszatáj

MÉSZÁROS MARIANNA ÚTJAIM C. KIÁLLÍTÁSA
A spanyol zarándokúton készített tömérdek fotóanyagot rendszerezte és napokra bontva kiválasztott egyet-egyet, hogy grafikusként kedvenc technikájával rézlemezre karcolja vizuális emlékeit. Alkotó minőségében más szemmel használja fényképezőgépe ablakát, merész képkivágásokkal vonja be a nézőt művészetébe. Minden munkája érett technikai tudásról ad számot. A sokszorosító grafikát láthatóan előtérbe helyezi az egyedi képpel szemben… – ALE ILDIKÓ MEGNYITÓJA

>>>
2019.02.19 - tiszatáj

BORSODI L. LÁSZLÓ:
MASZK ÉS SZEREPJÁTÉK
Egy időtálló költői életmű léte dinamikus, folyamatosan dialógusképes, hiszen állandóan megújuló értelmezéseiben létezik, ilyen értelemben soha nem lehet lezárt, befejezett – tartja az irodalomkritika egyik alaptézise. Igaz ez a dinamikus lét Baka István életművére is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy újabb fontos állomásához érkezett a Baka-kritika: Nagy Gábor 2001-es monográfiája után ismét egy szintetizáló jellegű mű látott napvilágot… – NAGY MÁRTA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.17 - tiszatáj

DOBÓ KATA FILMJE
A Kölcsönlakással bármilyen kapcsolatot tartó bohózatok közös gondja nem a hihetőség, hanem az, hogy a történet a szükség- és törvényszerű csavarokat, kalamajkákat, félreértéseket és egyebeket miként tudja tálalni. Természetesen érdemes mindazt, amit látunk, a saját tapasztalatainkkal összevetni, a néző ezt rutinszerűen megteszi, de készek vagyunk minden olyasmit nevettetőnek látni, ami mégiscsak szokatlan, mégiscsak olyasmi, amivel nemcsak hogy nem találkoztunk soha, de még elképzelni sem tudjuk… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport (Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével. A kiállítás vezető kurátora Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum Művészeti és Muzeológiai Főosztályának vezetője) végezte. A kiállításon visszaköszön a gondos és elmélyült előkészítés, a tárlat az életmű teljességét mutatja meg. Párhuzamosan látható Vajda Lajos felesége, Vajda Júlia festőművész tárlata a Szentendrei Képtárban Mégis legyen kiállítás… címmel […]

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

OPERAHÁZI BOHÉMÉLET SZEGEDEN
Elvileg koncertszerű előadásban, gyakorlatilag előadásszerű koncerten turnéztatja a Magyar Állami Operaház Puccini Bohéméletét. A budapesti amúgy alighanem a világ legrégebben futó operaprodukciója, 1937-ben állította színre Nádasdy Kálmán, a díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A főszerepeket akkor többek között Osváth Júlia, Pataky Kálmán, Losonczy György és Székely Mihály énekelték. Az Operaház vezetői nagyon büszkék erre a produkcióra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő