| | | Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>> |
| | | ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>> |
| | | PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>> |
| | | Szegeden rendez Alföldi Róbert >>> |
| | | Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>> |
| | | Kaláka 50 – Hét határon át >>> |
| | | Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>> |
| | | REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>> |
| | | Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>> |
| | | A Fugato Orchestra és Lackfi János verses koncertje >>> |
| | | Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>> |
| | | Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>> |
| | | Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>> |
| | | Teljes az év operájának szereposztása >>> |
| | | Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>> |
| | | Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>> |
| | | Átadták az Artisjus-díjakat >>> |
| | | Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>> |
| | | Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>> |
| | | Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>> |
|
Tandori Dezső versei Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról >>> |
|
A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát. >>> |
CZAP FERENC NANDA CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Nem egy tipikus bölcsész-könyvbemutatón ülünk, nincs a szövegben gangon kávézás meg gangon cigizés, és nem hangzanak el posztmodern írópéldaképek nevei sem. Az est főszereplője Czap Ferenc, aki Záhonyban él, a vasúton dolgozik, fiatal férj és apa, közben pedig ír, amikor ideje engedi. Második kötete, a Nanda bemutatójára érkezett Budapestre, a Roham Bárba.
A Nagykörúton belül megszokott könyvbemutatóktól kissé eltér a forgatókönyv. Nem az a kérdés, hogy mely írók hatottak a szerzőre, hanem az, hogy hogyan is fogadja a környezete ezt a furcsa hobbit, már ha a második könyv után még hobbinak tekinthető az írás. Mint kiderül, a család büszke és nagyra értékeli a sikereket, a haverok, barátok, ismerősök meg vagy ugyanezt teszik és vele örülnek, vagy értetlenkednek egy kicsit. A lényeg, hogy az összkép kedvező.
És függetlenül attól, hogy egy alkotó a fővárosban vagy vidéken él-e, bölcsészkarról került ki vagy sem, kulturális körökben mozog vagy éppen „civil” állása van, a motiváció ugyanúgy az önkifejezés. Czap Ferencet Tóth Júlia kérdezi a kezdetekről, és elsősorban új könyvéről, a Nandáról. Az író elmondja, hogy karrierje egykori zenekara dalszövegírójaként indult, de mivel mindig is szeretett olvasni, ennél többre, illetve más jellegű kihívásra vágyott. Elkezdett prózát írni.
Első könyve, az Utolsó szavak realisztikus utópia az emberiség jövőjéről, a második kötet azonban egy szerelmi történet, méghozzá családtörténeti és misztikus szállal. A beszélgetést meg-megszakítva Háda Fruzsina olvas fel részleteket a könyvből. A történet fikció, a férfi főhős a téboly az öngyilkosság felé sodródik, miközben a szép, ámde gonosz asszony szellemével küzd. Egy másik nő siet a segítségére, hogy együtt harcoljanak ellene.
A beszélgetésből kiderül, hogy a Nanda nem feltétlenül jó és rossz közhelyes, romantikus küzdelméről szól, sokkal inkább az emberi gyengeségről, sebezhetőségről és kiszolgáltatottságról. Visszatérő motívuma a történetnek az óra mutatóinak járása és az idő múlása, illetve az idő nyomában járó halál árnyéka. Ami mindenkit foglalkoztat, és amivel Czap szerint alaposan rá lehet ijeszteni az olvasóra, bár nem feltétlenül ez volt a cél.
Megtudjuk még, hogy a szöveg fele hetek alatt íródott, aztán jött a törvényszerű megtorpanás. Mert ahogy másoknak, úgy egy vasúti dolgozónak, férjnek és apának sincs mindig elegendő ideje és energiája az íráshoz. De ha rajta múlik, jönnek majd újabb és újabb kötetek, folytatja az írást, amikor az állása és a családja mellett lesz ideje. És akad egy másik motiváció is: az író már várja, hogy kislánya is megtanuljon olvasni.
Szarka Károly
[nggallery id=360]
Walter Péter fotói
 |  |  |  |  |  |  | ![Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)](http://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2017/12/FI-borító.jpg "Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)") |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |
