| | | REÖK – Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb >>> |
| | | Trafó – Artman vol.7. – 20 kép >>> |
| | | Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>> |
| | | Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>> |
| | | Pannon Filharmonikusok – Vidovszky 75 >>> |
| | | Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>> |
| | | Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>> |
| | | Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>> |
| | | Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>> |
| | | OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>> |
| | | Átadták az Artisjus-díjakat >>> |
| | | Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>> |
| | | Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>> |
| | | Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>> |
| | | Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>> |
| | | Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>> |
| | | Marno János Tiszatáj-díjas >>> |
| | | Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>> |
| | | Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>> |
| | | Elhunyt Grendel Lajos >>> |
|
Shrek Tímea, Szakács Réka prózája Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya Nádas Alexandra festményei Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról >>> |
|
BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […] >>> |
CZAP FERENC NANDA CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Nem egy tipikus bölcsész-könyvbemutatón ülünk, nincs a szövegben gangon kávézás meg gangon cigizés, és nem hangzanak el posztmodern írópéldaképek nevei sem. Az est főszereplője Czap Ferenc, aki Záhonyban él, a vasúton dolgozik, fiatal férj és apa, közben pedig ír, amikor ideje engedi. Második kötete, a Nanda bemutatójára érkezett Budapestre, a Roham Bárba.
A Nagykörúton belül megszokott könyvbemutatóktól kissé eltér a forgatókönyv. Nem az a kérdés, hogy mely írók hatottak a szerzőre, hanem az, hogy hogyan is fogadja a környezete ezt a furcsa hobbit, már ha a második könyv után még hobbinak tekinthető az írás. Mint kiderül, a család büszke és nagyra értékeli a sikereket, a haverok, barátok, ismerősök meg vagy ugyanezt teszik és vele örülnek, vagy értetlenkednek egy kicsit. A lényeg, hogy az összkép kedvező.
És függetlenül attól, hogy egy alkotó a fővárosban vagy vidéken él-e, bölcsészkarról került ki vagy sem, kulturális körökben mozog vagy éppen „civil” állása van, a motiváció ugyanúgy az önkifejezés. Czap Ferencet Tóth Júlia kérdezi a kezdetekről, és elsősorban új könyvéről, a Nandáról. Az író elmondja, hogy karrierje egykori zenekara dalszövegírójaként indult, de mivel mindig is szeretett olvasni, ennél többre, illetve más jellegű kihívásra vágyott. Elkezdett prózát írni.
Első könyve, az Utolsó szavak realisztikus utópia az emberiség jövőjéről, a második kötet azonban egy szerelmi történet, méghozzá családtörténeti és misztikus szállal. A beszélgetést meg-megszakítva Háda Fruzsina olvas fel részleteket a könyvből. A történet fikció, a férfi főhős a téboly az öngyilkosság felé sodródik, miközben a szép, ámde gonosz asszony szellemével küzd. Egy másik nő siet a segítségére, hogy együtt harcoljanak ellene.
A beszélgetésből kiderül, hogy a Nanda nem feltétlenül jó és rossz közhelyes, romantikus küzdelméről szól, sokkal inkább az emberi gyengeségről, sebezhetőségről és kiszolgáltatottságról. Visszatérő motívuma a történetnek az óra mutatóinak járása és az idő múlása, illetve az idő nyomában járó halál árnyéka. Ami mindenkit foglalkoztat, és amivel Czap szerint alaposan rá lehet ijeszteni az olvasóra, bár nem feltétlenül ez volt a cél.
Megtudjuk még, hogy a szöveg fele hetek alatt íródott, aztán jött a törvényszerű megtorpanás. Mert ahogy másoknak, úgy egy vasúti dolgozónak, férjnek és apának sincs mindig elegendő ideje és energiája az íráshoz. De ha rajta múlik, jönnek majd újabb és újabb kötetek, folytatja az írást, amikor az állása és a családja mellett lesz ideje. És akad egy másik motiváció is: az író már várja, hogy kislánya is megtanuljon olvasni.
Szarka Károly
[nggallery id=360]
Walter Péter fotói
 |  |  |  |  |  |  | ![Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)](http://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2017/12/FI-borító.jpg "Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)") |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |
