05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Saját hibáink kátyúi
2014.04.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS GÉMES ANTOSSAL

Stephen Sondheim és James Lapine musicalje a klasszikus Grimm-mesék ízig-vérig modern feldolgozása, egyszerre humoros és elgondolkodtató, mélyen emberi történet. A Vadregény magyarországi premierje előtt Gémes Antossal, a darab egyik főszereplőjével, a Magyar Színház színművészével beszélgettünk.

 

– A darab – habár 12 éves kortól ajánlott – nyilván túlmutat egy egyszerű tündérmesén. Milyen felnőtteknek szóló mondanivalóval bír a darab és szerinted milyen kérdéseket vet fel?

– Azt gondolom, hogy az előadás inkább szól felnőtteknek, kamaszoknak, egyetemistáknak, mint gyerekeknek. A darab humora és mondanivalója is felnőtt és egyetemista közönség számára emészthető a legjobban. A Vadregény egy csomó olyan problémát jár körül, amelyre az ember élete vagy már félig megélt élete rímel. A sodró, több szálon futó cselekményt bőséges abszurd humor járja át, éppen ez miatt gondolom azt, hogy a kamasz korosztály is megtalálja benne számításait.

A történet cselekménye nagyon érdekes, félig mese. Arról szól, hogy a mesehősök, akiket gyerekkorunk óta ismerünk – Piroska, Babszem Jankó, Hamupipőke, Aranyhaj –, találkoznak az erdőben, és történetük összekeveredik. Majd mindenki eléri a célját, az első felvonás vége „happy end”. Hogy miért az erdőben fonódik össze történetük? Az erdő köztudottan irodalmi toposz, szimbolikus jelentőséggel bír, e terepen kell kivívniuk saját életük jobbá tételét.

Az igazi főszereplők a Pék és a Pékné, akik mindennél jobban vágynak egy gyermekre. A szomszédban lakó boszorkány gyermekáldást ígér nekik, ám feltételhez köti a dolgot: négy tárgyat kell megszerezniük számára. A tárgyak felkutatása során a Pék és a neje összeismerkednek a Grimm-mesehősökkel, sőt, a történetük részesévé is válnak. Az első felvonás végére sikerül elérni céljukat, ám senki sem élhet boldogan, hiszen kinek-kinek vállalnia kell tettének következményeit.

Mindegyik szereplő vár valami csodára, aztán szép lassan kiderül, hogy a csoda nem külső körülményekben, sokkal inkább magában az emberben illetve abban az egymás iránti szeretetben keresendő, amely a darab végére összekovácsolja a szereplőket. Ha a darab végső konklúziójáról beszélünk, akkor én azt mondom, hogy a színházat és az életet is a szeretet mozgatja, hiszen, ha jól belegondolunk az ember életében a legnagyobb örömöt és fájdalmat is a szeretet indukálja. A szeretettelenség eluralkodott a 21. században, ettől szenved korunk embere. Mi is a darab egyik legfontosabb üzenete még? Az ember esendő, és rengeteg hibát követ el élete során, de kötelességünk mindent megtenni annak érdekében, hogy gyermekeink már ne ragadhassanak bele a korábbi generáció, azaz az általunk elkövetetett hibák kátyúiba.

– Ahogy azt említetted: a Vadregény igazi főszereplői a Pék és a Pékné. Előbbit te, utóbbit Holecskó Orsolya testesíti meg a színpadon. Az általad megformált karakter esetében beszélhetünk jellemfejlődésről?

– A Pék esetében mindenféleképpen. Jellemfejlődése nagyon is szembetűnő. A történet szerint átok sújtja a házaspárt, viszont ennél azért többről van szó: valószínűleg azért nem születik gyermekük, mert a Pékné nem szereti eléggé férjét, a Péket. A Pék is ludas, hiszen nem áll a sarkára, nem tekint nőként a feleségére. Szóval, ha nagyon mélyre akarunk ásni jellemfejlődést illetően, akkor a következőt találjuk: a tutyimutyi Pék a darab végére felelősségteljes hőssé válik, képes lesz önállóan kézbe vennie gyerekének a sorsát, ráadásul az erdőben útjukat kereső „csordának” is ő lesz a falkavezére.

– Mi okozott számodra kihívást a próbák során?

– Kis túlzással szinte minden. A Sondheim–Lapine által alkotott zene rendkívül nehéz, mondhatni matek, ráadásul a kórusok szekund súrlódásából adódóan sokszor hiszi azt az ember, hogy rosszul énekel, pedig nem. Életem során csupán három-négy nagyobb zenei szerepet játszottam, annak ellenére, hogy prózai színésznek tartom magam. Nehézséget még a koreográfia betanulása okozta. A Vadregény rendkívül komplex darab. Kihívás, hogy rengeteg dologra kell figyelni egyszerre. Összességében talán nem túlzás, ha azt mondom nagyon erős koncentrációt igényelt minden egyes énekóra és színpadi próba.

– Hogy érzed, mennyire lett a Sondheim-szöveghez hű Galambos Attila fordítása?

– A magyar nyelv lényegesen több humorra ad lehetőséget, mint az angol, és Galambos Attila, a szöveg fordítója nagyon sok helyen él is ezzel a lehetőséggel. Igényes humor bontakozik ki a zenei dialógusok során, amelyet remélhetőleg a közönség is pozitívan értékel majd.

– Az Into the Woods egyike a leggyakrabban játszott Sondheim-műveknek: 1990-ben a West Enden, 2002-ben pedig felújítva a Broadwayn mutatták be. Szerinted miben rejlik a Sondheim-titok, illetve az Into the Woods sikere?

– Sondheim nem véletlenül zseni. Diszharmóniát csempész a zenébe annak érdekében, hogy egy következő dalban aztán nagyobbat üssön a líra. Az első felvonásban ezért is szándékos a zenei diszharmónia, a nehezebben befogadható dallamok. A két felvonás eltérő hangulati sajátosságokkal bír: a második felvonásban amikor a dramaturgia azt megkívánja jönnek az igazi nagy áriák, az érzelmes nóták, amik remélhetően majd a magyarországi közönséget is katarzissal töltik el.

– Az idei évadban nem kevesebb, mint hat bemutatóban játszottál, zenélsz, ráadásul a Magyar Színház Színiakadémiáján tanítasz, sőt, osztályfőnöke vagy a 2014-ben végző osztályodnak is. Kétségkívül feszített tempó ez. Mi jelenti számodra kikapcsolódást?

– Egyre inkább szükségem van arra, hogy kikapcsolódjam, és, hogy mindez ne a színházon belül vagy színházi közegben valósuljon meg. Nagyon szeretek kirándulni, egyszerűen imádom az erdőt. Igyekszem tartani a kapcsolatot olyan barátaimmal, akik nem színházi berkekben járatosak. Ez néha nehéz, hiszen, ha az embernek a feje a színházi dolgokkal van tele, nehéz más terület információit is befogadni egy baráti összejövetel során. Gyakran azon kapom magam, hogy a teljesen érdektelen színházi problémáimmal traktálom az egyébként politológus barátomat, akit ezek finoman szólva egyáltalán nem hatnak meg. Van egy kutyám is, aki minden nap megköveteli a figyelmemet. Ez remek dolog, hiszen ő is rákényszerít arra, hogy a színházon kívül mással is foglalkozzam. A színészzenekar, a Harmadik Figyelmeztetés is az életem része. Kikapcsol a tagokkal együtt töltött idő, ráadásul hiába színészekből álló csapat ez, mégis más jellegű munka folyik velük, mint, amit a színpadon csinálunk.

– A Harmadik figyelmeztetés színészzenekar a Pesti Magyar Színház zenekaraként alakult 2009-ben. Azóta volt, aki színházat váltott, volt, aki másik színházból csatlakozott hozzátok…

– Igen, mondhatni össz-színházi banda lettünk. A kezdetekkor Cserna Antallal (ének, elő-háttér hangszerek), Fillár Istvánnal (szólógitár), Puskás Péterrel (billentyű), Horváth Zoltánnal (basszusgitár) és Pethő Gergővel (dob) kezdtünk. Cserna Antal aztán a Centrál Színházhoz szerződött, mostanában azonban újra fellép a Magyar Színházban. Horváth Zoltán kilépett a zenekarból, helyére László Zsolt, a Vígszínház színművésze, basszusgitárosként került. Jómagam továbbra is énekesként erősítem a csapatot. Igényesen megválogatott „bulizenéket” játszunk. A legkülönbözőbb zenei stílusok váltják egymást a klasszikustól az ütős rockon és a filmzenén át az elektronikus zenéig. Koncertszámainkat az elmúlt több mint fél évszázad főleg hazai daltermésének legjavából válogattuk, ezért fellépéseinken tizenévesek, kortársaink, és szüleink korosztálya együtt szórakozik és táncol.

– Kár is titkolni, hogy rengeteg női szívet dobogtat meg egy-egy koncertetek. Mikorra várható a következő fellépés?

– Havi egyszer igyekszünk játszani, május 7-én például Kaposvárra megyünk. Szívesen zenélünk szabadtéri színpadokon, vidéken is. Felléptünk már Esztergomban, Székesfehérváron, Békéscsabán és Veszprémben is. Pesten a Hunnia Art Bisztró az az állandónak mondható hely, ahol koncertezünk, de megfordulunk szórakozóhelyeken is. A Bisztrót kinőttük kicsit, így most olyan helyben gondolkodunk, ami több ember befogadására képes.

– Amire az emberek veled kapcsolatban először felkapják a fejüket az a különleges keresztneved. Szüleidnek miért éppen erre a névre – az Antal névváltozatára – esett a választása?

– Anyukám finnugor nyelvész, az ő ötlete volt az Antal régebbi, de különlegesebb változata. Vezetéknévből sok Antos van, keresztnévből már kevésbé.

– Távolságtartás, védekező sün-állás… talán ezek azok, amik elsőre megfogalmazódtak bennem veled kapcsolatban. Ha néhány mondatban kellene megfogalmaznod, ki is az igazi Gémes Antos, mit mondanál?

– Nagyon nehezen engedek magamhoz közel embereket, és nagyon kevesekben bízom meg. Nem akarom magam definiálni, hagyom, hogy a környezetem ítéljen meg, ha akar.

 Jónás Ágnes

 

 

Sondheim–Lapine: Vadregény (Into the Woods)

Mesélő / Titokzatos ember: Fillár István
Hamupipőke: Szűcs Kinga
Jankó Szemenyei János
Jankó anyja / Hamupipőke anyja: Szalay Kriszta
Pék: Gémes Antos
Pékné: Holecskó Orsolya
Piroska: Kovács Lotti / Csiszár Katalin
Piroska nagymamája: Tóth Éva
Óriás: Moór Marianna
Banya: Auksz Éva
Hamupipőke hercege / Farkas: Tóth Sándor / Egyházi Géza
Aranyhaj hercege: Ágoston Péter
Hamupipőke apja: Simon András
Mostoha: Benkő Nóra
Hopmester: Tahi József
Florinda: Csiszár Katalin/ Reil Evelin
Lucinda: Kovács Dézi/ Mentes Júlia
Aranyhaj: Mentes Júlia/ Reil Evelin

Magyarországi bemutató: 2014. április 26.
Magyar Színház

 

Fotó: P. Szabó István


Címke: , , , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő