Bálint Tamás a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szer­zett oklevelet közgazdaságtanból. Írásai 2003 óta jelennek meg erdélyi és magyarországi folyóiratokban (Holmi, Kor­társ, Látó, Helikon, Korunk, Szépirodalmi Figyelő, Székely­föld, Irodalmi Jelen, Bárka, Várad stb.), antológiákban (Ab­lak a jelenre, A meghajlás művészete, Erdélyi Szép Szó 2008, A hibátlanság vágya – A Látó Nívódíjai 1991–2009, Örök ké­szenlétben, Gyöngykapu, Kincses Kolozsvár Kalendáriuma stb.). Tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Magyar Író­szövetségnek, a Fiatal Írók Szövetségének és a József Attila Körnek. Első kötete 2007-ben jelent meg a kolozsvári Erdélyi Híradó gondozásában A pap leánya, birtokostul címmel, majd ugyanitt jelent meg 2011-ben a Visszaút a fekete folyón című verseskönyve. 2007-ben Méhes György-debütdíjban és a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjá­ban, 2008-ban a Látó irodalmi folyóirat nívódíjában, és a Makói Medáliák nevű, fiatal költőknek járó díjban részesült, 2009-ben elnyerte a Székely János költészeti ösztöndíjat. 2012-ben a Németh Géza Emlékdíjat és a Román Írószövetség kolozsvári fiókjának Szi­lágyi Domokosról elnevezett költészeti díját kapta meg.

I. rész: A gondolat kimondva

1.

Tatjána Drága! – ha meg nem haragszol,

a mailem akár így is kezdhetem,

idővel elválik, mennyire passzol

a történetbe. Vagy csak vélelem,

de a továbbra várni képtelen

vagyok, ahogyan behálózva rendre

egymást kerülgetjük itt társkeresve.

2.

Néhány rövid korábbi üzenetre

gondolva, és olvasva az adat-

lapod, olybá tűnik, hogy a szerencse

megtaláltatott végre általad,

és egy olyan finom hölgyet mutat

be, aki imádja az irodalmat,

s zenéből is a minőségre hallgat.

3.

Érdeklődésünk egy irányba indul

majd’ szinte minden téren, és rokon

az első lépések kétségein túl

is, elrágódhat közös álmokon.

A szétszórtságomról az izgalom

tehet, itt kell a levelet lezárni

és várni, válaszként jöhet akármi;

4.

befejezem hát s várom tűkön ülve,

hogy visszajelezz, üdvözlettel, A.

Hasonló üzenet lett még kiküldve

két-három címre, nem lehet soha-

sem tudni, majd kinél mi jön be, s ha

megfelelő merítésű a próba,

kizárhatom az elbukást a porba.

5.

Az vesse az első követ, ki szentül

hiszi magáról, egy valódi szent,

s szerepét akár éveken keresztül

is hozza – ez akármit is jelent.

Nem kell folyton szerepelnie fent

homlokunkon az összes gondolatnak,

néha jobb, ha szavak nélkül maradnak.

6.

S idő nélkül a továbbgondolásra,

az alkotó riad, a gép jelez,

világít is, világosan, hogy lássa,

új üzenet jött: Folytasd, érdekelsz.

Hűvösen indul, de jó vége lesz,

hiszem, ha már mindkét fél kesztyüt vesz föl,

és írom is a választ lendületből.

7.

Kedves! Azonnal, ahogyan szeretnéd :o)

Örülök módfelett, hogy egyezik

a nézetünk, néhány olyan szeletkét

magamból még megosztanék, melyik

kedvedre való. Elegen teszik

a szépet így, elnézhető minálunk

is, hogy kitűnjön, igazán találunk.

8.

Akármely felmerülő téma, kérdés

esetén a recept egy nagy mosoly,

ugyanakkor a teljes egyetértés –

ahogy egy ismerősöm mondja, s oly

sikerrel éli meg ezt, hogy komoly

elismerésre érdemes. S nem téved,

mint áru kell megnyerni a vevőket.

9.

A természetet például imádom,

a tartalmas kirándulásokat,

s szintén nem spórolok a sportoláson,

bár azért befigyel egy kis pocak,

megvannak a vízszintes vonalak

ugyan a kockahasból – és a fr*ncba,

tán zsíros a hajam is, mintha raszta.

10.

Na persze mindezt nem írom le mailbe,

csak amire harapnak a csajok,

csupán amennyit válaszul remélne,

vigyázok arra, miket mondhatok.

A villámtámadás híve vagyok,

majd aztán a célegyenesbe érve,

bízom, már nem fog fordulni az érme.

11.

Türelmes is lennék, sok jómodorral,

erre bizonyíték ez a levél,

s dicsérhetem magam megannyi szóval,

mi egy gyomorba egyszerre befér.

A jó pap is hazafelé beszél,

nem igény a plusz szenny, mocsok, satöbbik,

van elég, ami egyből szembeötlik.

12.

Megtudnám apró hibáid is szokni,

hisz az én szekrényemben is lapul

elvétve néhány lyukas sarku zokni –

s folytatom, míg az olvasóra hull

az unalom leple e ravaszul

előadott színjátéktól, habár csak

tolmácsa vagyok pár ilyen tanácsnak.

13.

Írom, mint másoknál látom: a másik,

rég elveszettnek sejtett felemet

találom meg benned – szól jóllakásig

(jelent is eleget, ha megeszed),

és ne feledjem el a lényeget:

ideje, hogy egyikünk szóba hozza,

bólints a személyes találkozóra.

14.

Mert nem vezethet, hidd el, semmi jóra,

ha sok az ábránd és a tény kevés,

az összes vélemény lehet csalóka,

főleg, hogy olyannyira könnyed és

gyors a neten a félreismerés,

magunknak hamis álmokat vetítve –

zárjuk tehát ezt mielőbb rövidre.

15.

Mert mássá lesz a gondolat kimondva,

mint beírva a gépbe hangtalan,

és szembenézve, kéz a kézbe fogja

egyik a másikét (nagy súlya van

olyankor a percnek) s a kapuban

talán el is kalandozna – ha merné,

de semmi gond, majd segít a cabernet.

16.

Úgy tűnik, elég meggyőző lehettem

(no de lányok, tényleg csak ennyi kell?),

s mielőtt a kétség ért volna tetten,

T. írt, és nem érte be ennyivel

ezúttal. Válaszából kiemel-

tem, ami számít: telizöld a lámpa,

a randi rögzítve holnaputánra.

MÓRICZ 2014 rovatunkban az idei Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasokat mutatjuk be.