07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A nő varázsa
2014.04.08 - tiszatáj

Az Alinea Kiadónak nem ez az első válogatáskötete Krúdy Gyula életművéből, valószínűleg nem is az utolsó. A jelenlegi (A nő varázsa) a negyedik gyűjteményes kiadvány. Az első Gasztrohangulatok címmel jelent meg 2012-ben, a másodikat Pest-Budai hangulatok címmel publikálták 2013-ban, a harmadik Régi Magyarország címen található meg és szintén 2013-ban látott napvilágot. Mindhárom könyv valamilyen tematikus kapcsolatot igyekszik keresni az írói életművön belül, s többé-kevésbé, sikerül is neki találnia. E kötet esetében is erről van szó a nő, a nőkhöz való viszony, a szerelem, stb. tekintetében.

A könyv borítóján a kiemelt cím blokkjának hátterében egy pipacsos rét látható, amely akár utalhat a szerelemre, fellángolásra vagy a nőre mint olyanra, ráadásul piros színe erotikus konnotációkat kelthet, sőt a feslettséggel is összefüggésbe hozható. Érdemes azonban figyelembe venni Krúdynál az Álmoskönyvben (szerk. Kelecsényi László, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2008, 205.) írtakat, melyek szerint az említett virág vendéget jelöl, de ha nő álmodja, akkor változást jegyez. Krúdy az Álmoskönyvet felkérésre írta, s számos olyan álomértelmezés található benne, amely ironikusan (is) olvasható, a legtöbb esetben nem is értelmezhető relevánsan. Mindesetre elgondolkodtató, miért éppen a pipacsot választották a borító díszítéseként. A kötet címe sem kevésbé talányos, ugyanis egyrészt azt sejteti, hogy egyfajta nőképet fog felvázolni, másrészt a varázzsal valami titokzatosságra, megfejthetetlenségre utal. Tovább fokozza a rejtély megfejthetetlenségét, hogy Krúdynál (tudtommal) nem fordul elő ilyen birtokos szerkezet. A borító egyébként Molnár-Polányi Petra igényes munkája, a szerkesztő személyét azonban homály fedi, ugyanis nincs feltüntetve a copyright-oldalon, de még csak egy elő- vagy utószóból sem derül ki, ami mindenképpen aggodalomra ad okot, ugyanis a szerkesztő személye legalább olyan fontos egy posztumusz válogatás esetén, mint a szerzőé.

Ami a kötet tartalmát illeti, összesen 42 szöveget ölel fel. Igencsak vegyes műfajú szelekcióval van dolgunk. A novellán, elbeszélésen (Szegény lányok élete; Selyemszoknya; Szerenád) és cikken, tárcán (A balga útitárs; Régi magyar írók furcsa élete régi szép asszonyokkal; Pesti hajófűtők) keresztül a regényfejezetig (a Hét bagoly Józsiás feljegyzéseiből című fejezete) és a fiktív címzettel rendelkező levelekig (Asszonyom; A vidéki hölgyhöz; A kegyes hercegnőhöz) szinte minden megtalálható. Fontos kijelenteni, hogy egykor valamennyi írásnak az újságoldalak tárca- vagy szépirodalmi rovatai adtak megjelenési felületet, így a tárca mint gyűjtőfogalom szinte az összes írásművet képes magába foglalni. Krúdy prózai termésének több korszakából is szemezgetett a sajtó alá rendező, kezdve az 1894-es Dal arról a bizonyos szőke művésznőről című alkotással, folytatva az 1907-es Selyemszoknyával, az 1911-es Szegény lányok életével és az 1922-es Hét bagoly fejezettel, az 1932-es Régi magyar írók furcsa élete régi szép asszonyokkal című tárcával bezárólag. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szövegek minőségileg, stilárisan, elbeszéléstechnikailag is heterogén képet mutatnak s a kötetben olyan művek kerülnek egymás mellé, egymás után, amelyek egyébként nem feltétlenül vethetők össze az előbb említett szempontok szerint. Így például a Dal arról a bizonyos… és Az asszonyok sarka, illetve a Balerinák is teljesen eltérő stílusformának a lenyomatai a Krúdy életművében, vagy éppen a Madame Louise délutánjai és „Granadai éji szállás”, melyek az író két teljesen más alkotói korszakából származnak. Különösen hatásos fogás a szerkesztőtől, hogy a Józsiás feljegyzéseiből című fejezettel indít és a további írások (Első szerelem; A nők könyvéből; Asszonyom) is jól illeszkednek a cím által felvezetett tematikába, az azonban már némileg csalódást okozhat (legalábbis a Krúdy-életműben egy kicsit is jártas olvasó számára), hogy a névtelenségbe burkolózó szerkesztő majdnem egy egész blokkot átemel Krúdynak A szerelmes levél című sorozatából, melyet az Álmoskönyv korábbi kiadásai (pl. szerk. Barta András, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1994.) függelékben közölnek. Az ottani 15 szövegből A nő varázsába 11 került be, ami kb. 25%-a a könyv anyagának. A válogatás talán legnagyobb hiányaként egyes Szindbád-novellák (pl. Szindbád, a hajós. Első utazása) és a De Ronch kapitány-elbeszélések említhetők meg, ugyanis ezek a novellák képviselhetnék Krúdy nőképének és erotikafelfogásának másik vetületét, amelyet olykor obszcénnak, perverznek dekadensnek minősítenek.

A kötetből érdemes kiemelni néhány olyan írást, amelyet a szakirodalom kevésbé emleget vagy elemez. Az egyik ilyen fontos mű A balga útitárs című tárca, amely nemcsak a nőknek való udvarlás során előtérbe kerülő személyiségről értekezik, hanem az úgynevezett útitárs-problematikához is hozzájárul, amennyiben a balga útitárs személyisége is rámásolódik az udvarló személyére, s már nem dönthető el egyértelműen, ki beszél a nőkhöz, akár Az útitárs című kisregény esetében, ahol az útitárs személyisége másolódik rá az elbeszélőére. Ennek az opusnak a megemlítésével arra is kívántam utalni, hogy könyvbe bekerült szövegek nemcsak a szerelem vagy a nőkhöz való viszony jelenségére reflektálnak, hanem más, a Krúdy-életmű kutatásának sarkalatos pontjaira is. Szeretnék összpontosítani a Selyemszoknya című novellára is, amely Krúdy mikszáthos korszakából való. A nő varázsának szempontjából azért fontos hangsúlyozni, mert egy olyan világot ábrázol, amelyben a dzsentri főhősnők (Zathureczky kisasszonyok) háttérbe szorítják a léhának megrajzolt egykori nemes férfiakat. Az elbeszélés jól viszonyba állítható a kötet címével, mert a történet szerint végül nem a selyemszoknya adja a legkisebb lány (Sári) varázsát, hanem ő maga, annak ellenére, hogy rajta volt a selyemszoknya, „csakhogy alul” (148.). A szövegen egyébként metaforikusan végigkövethető a selyemszoknya motívuma, amint Zathureczky-lányok szépségének, csáberejének szimbólumából egy szimpla alsóruházattá szelídül. Végül a „Granadai éji szállás”-t és a Pásztorórát érdemes aláhúzni, melyek valamilyen módon a női lélek kontrollálhatatlanságát, a szeretett nőtől való függést tematizálják. Az előbbi történetben a főhős (Boldogh Gusztáv) egy öngyógyításos beszéd segítségével teszi lehetővé az újdonsült férj számára, hogy elfogadja a szeretett nőtől való függését, a viszonzatlan szerelem állapotának elfogadását. Utóbbi elbeszélésben pedig a Pipogyi nevű szereplő gavallérságában aláztatik meg, amikor neje visszautasítja cipőjének lesegítését, majd mikor a nő megengedi, végül kudarcot vall. A két írás nemcsak a női lélek kontrollálhatatlanságát mutatja meg, hanem a nő varázsától való függetlenedni lehetetlenség helyzetét is.

Összességében elmondhatjuk, hogy A nő varázsának, ha nem is tökéletesen, de sikerül viszonyba állítani a benne szereplő szövegeket. Az Alinea Kiadó negyedik Krúdy-válogatása nem fedi fel a szerkesztő nevét, akinek így inkognitóban sikerül létrehoznia egy olyan kompozíciót, amely, hibái ellenére, hosszában és szélességében is egy jó merítés az író életművének nő és szerelem tematikájához kötődő írásaiból. Elsősorban kezdő Krúdy-olvasóknak ajánlott és azoknak a műkedvelőknek, akik a szerelemmel járó gondokat és örömöket a nő varázsán keresztül kívánják megismerni.

(Krúdy Gyula: A nő varázsa, Alinea Kiadó, Budapest, 2014, epub 1475 Ft, puhatáblás 2950 Ft)

Vígh Imre


* A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt  keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Címke: , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő