12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.17.
| Háború utáni és kortárs művekből rendez aukciót a Virág Judit Galéria >>>
11.15.
| Nepp Józsefet ünnepli 2019-ben az Országos Rajzfilmünnep >>>
11.13.
| SZTE – Indul az AudMax Esték előadássorozat >>>
11.12.
| Tompa Andrea nyitja meg a 16. Verzió Filmfesztivált >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.11.
| Szabó Kimmel Tamás zenés előadása a függőségekről Szegeden >>>
11.08.
| Japán meseillusztrációk a Deák17 Galériában >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>
10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Novembertől útjára indul a JATE Sikersztorik második évada, ahol közismert személyekkel és izgalmas témákkal találkozhat a szegedi közönség. November 19-én, 20 órától a Pro Jure Egyesület és a JATE Sikersztorik közös szervezésében Puzsér Róbert és Ragány Zoltán, az SZTE ÁJTK oktatója vitázik a jogászság kulturális megítéléséről…

>>>

November 13-án 18 órakor kezdődik a szegedi bölcsészkar és a Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány közös programsorozata, az AudMax Esték. Első alkalommal Prof. Dr. Racsmány Mihály pszichológus tart előadást…

>>>

Viharsarok
2014.03.21 - tiszatáj

Coming out után, de még a honi melegfilm zsánerének megerősödése előtt érkezik a Viharsarok. A tisztességesen összerakott „előbújás-” és felnövés-film se botrányt, se filmtörténetet nem fog írni: átgondolt képsorain nem is annyira az első igazán jó melegfilm, mint inkább egy új, erős látásmódú rendező születik meg.

„Szerencsés egybeesés” segített a 64. Berlinarén debütáló Viharsaroknak: Thomas Hitzlsperger egykori focista nem sokkal a német filmfesztivál előtt mondta el a sajtónak, hogy meleg, így a coming-out témája az utóbbi időben erősen foglalkoztatta a német médiát. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi szaksajtó így feldicsérte a filmet, és az „elnyomott Kelet-Európából” érkező, toleranciára buzdító hangként ünnepelte Császi Ádám nagyjátékfilmes debütálását. Hiába, Nyugat-Európában a magyar film az egzotikum…

Ha nem is olyan kimagasló, mint amit például a Hollywood Reporter cikke sugallt, de okosan összerakott, gyönyörűen fotografált és a szexualitást nyíltan s érzékien ábrázoló mű a Viharsarok. Fókuszpontjába (eleinte) a focista Szabolcsot helyezi, aki csak apja nyomására űzi a sportot. A hormonvezérelt, macsó közegben megszokott a közös pornónézés és az adrenalintermelő heccelődés, s csak később derül ki, Szabolcs miért is ódzkodik annyira a barátai testi közelségétől. Neki ugyanis mást jelent ez az intimitás, és egy balul elsült focimeccs és legjobb barátjával, Bernarddal való verekedés után elutazik a nagypapájától örökölt tanyára. Házat restaurálni végül egy helyi sráccal, Áronnal kezd, aki a helyi szakmunkásképzőbe jár (hegeszt), és megtanítja neki a kétkezi munka fortélyait. Egy részeg éjszakán viszont egészen másfajta kézimunkába keverednek a fiúk, s az addig a konzervatív, vallásos és intoleráns kisfalusi közegből érkező Áron is megkérdőjelezi nemi identitását.

 

20140206viharsarok

 

A Viharsarok hiába dúsítja szerelmi háromszöggé történetét Bernardnak a tanyára tett látogatásával, valójában a fiatalok öntudatra ébredését regélő melegfilmek toposzait mondja fel újra. Az elítélő társadalmat képviselő agresszív mellékalakoktól a kétségbe eső és elítélő szülőkön keresztül az identitáskeresést a szexuális irányultságuk elfogadásával befejező fiatalokig csupa jól ismert figura vonul fel a viharos vidéken. Császi viszont ügyesen tükrözteti egymásra Szabolcs és Ádám helyzetét, ugyanis mindketten csonka családból jönnek. Szabolcsnál az életére rátelepedő és vele egy ágyban alvó apával való viszony a fiú homoszexuális érdeklődésének lehetséges gyökereit hozza felszínre. Áronnál pedig az ápolásra szoruló, és ezért fiát maga mellé zsaroló anya a homofóbiával vegyülő szégyenérzet felerősödését magyarázza.

A típuskarakterekkel szemben az már egy sajátos vonása a filmnek, hogy a vidék egy elszigetelt miliőjébe helyezi történetét, ami nagyban rokonítja Mundruczó Deltájával. A filmek közt feszülő párhuzamok azonban csak felszíniek: mindkettő egy zárt közösségbe érkező fiú tiltott és tragédiába forduló szerelmének történetét meséli el, ám a Delta a közösség másság és a szabályszegés iránti intoleranciájára, a Viharsarok pedig inkább a bensőben dúló homofóbiára helyezi a hangsúlyt. Rokonság inkább Mundruczó és Császi képi fogalmazásmódjában van: a Viharsarok szereplői is lefojtott, elharapott tőmondatokban kommunikálnak, ám a színház felől érkező Sütő András Miklós és Varga Ádám szájából sokkal természetesebbnek hatnak az elvakkantott, odadörmögött félmondatok, mint az intonáció nélkül játszó Lajkó Félixtől.

 

20140204viharsarok

 

Császi filmjét a hiteles, izzó színészi alakítások emelik az átlag fölé. A leszegett fejjel baktató Sütő a személyiségére egy naivabb vidéki közegben rátaláló Szabolcs konokságát, Varga pedig a szűklátókörű környezete által behatárolt Ádám benső konfliktusait bontja ki játékában. Kettejük közt a szexuális közeledések is teljesen természetesnek hatnak, az erotika nem csak a rendezői szándék szerint, hanem ténylegesen is ott rejlik jeleneteikben. Császi plánozása is a testiség kiemelésére összpontosít: a gyakran profilból vagy hátulról mutatott szereplők nem csak a megszokottól eltérő pozícióban jelennek meg a vásznon (hangsúlyozva ezzel a karakterek kizökkentségét), de gyakran egymástól is elfordulva kommunikálnak. Már a két (majd három) fiú fekvésirányában is kirajzolódnak az érzelmi vonalak, és Császi az Antonionitól ellesett fogásokat is jó érzékkel kamatoztatja: Szabolcs és Áron viszonyát például egy ablakajtó beszerelése során sűríti képi metaforába, hiszen a nyílászáró helyrerakása a közöttük megnyíló teret, az őket elválasztó üveg pedig az áthidalhatatlan szakadékot  példázza.

Császi azért is fogalmaz erős képekben és közérthető szimbólumokban, mert pont olyan karakterekről mesél, akik nem tudják szavakba önteni saját érzéseiket, vágyaikat, drámáikat. A rendező filmjeiben mindig is ösztönlényeket vizsgált – elég csak a Gyengébb napok (ön)sorsrontó, nagydumás stricijére gondolni –, és ez alól a Viharsarok sem kivétel: Szabolcsék elnyesett mondatai helyett Rév Marcell festői képei közlik a gondolatokat és az érzelmek komplexitását. Ám maga a narratíva, a vázolt történet korántsem ilyen részletes, túlságosan egyenes utakon közlekedik. Elnagyoltak a mellékalakok is, és kevéssé egyéniek a főszereplő figurák – ami miatt nem jön létre olyan mély nézői azonosulás, amit a történetből nem következő finálé drámainak szánt fordulata feltételez. A Viharsarok erényei – Császi képi gondolkodásmódjának kibontása mellett – így olyasmik, amik természetesek a nemzetközi melegfilmben, de ritkaságnak számítanak Magyarországon: a szexualitás egyszerű, de hiteles ábrázolása, és a két fiatal srác közti érzelmi dinamika precíz feltérképezése.

Soós Tamás

 


Címke: , , , ,
2019.11.09 - tiszatáj

KISS JUDIT ÁGNES: A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL
Tizenöt éves koromban, konfirmációi előkészítőn a lelkészünk azt a kérdést tette fel nekünk, mihez kezdenénk, ha megtudnánk, hogy 24 óra van már csak hátra az életünkből, és jön a világvége. A többség nagy része szendén megadta a pc választ: kibékülnék a haragosaimmal, elmondanám a szeretteimnek, mennyire fontosak nekem, rendbe tenném a dolgaimat, imádkoznék Istenhez stb. Egy lány volt csak közöttünk, aki ki merte mondani a frankót, én bizony kipróbálnám a kábítószert és a szexet, mert nem akarok úgy meghalni, hogy egyikben sem volt részem… – ISTÓK ANNA KRITIKÁJA

>>>
2019.11.07 - tiszatáj

A XXIX. PLEIN AIR NEMZETKÖZI ALKOTÓTELEP KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Tudjuk, hogy egy művésztelepet elindítani és működtetni nem egyszerű dolog. Munka van vele. Sokba kerül. Akkor mégis miért szeretne Csongrád városa művésztelepet magának – Európa és Magyarország sok más településével együtt? Talán azért, mert csupán a művészet képes időtállóan és hitelesen dokumentálni egy időszakot, egy kort. Hogy a művészet maradéktalanul tiszta, romlatlan és igazmondó lenne? Szó sincs róla. De még mindig ez a legjobb megoldás. Ahogyan a demokrácia… – GYARMATI GABRIELLA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.06 - tiszatáj

MAJOROS SÁNDOR: AZ ELLENSÉG FÖLDJE
A második világháború mindmáig képes regények és elbeszélések témájául szolgálni. Érdekes irodalomtörténeti pillanat, ahogyan literatúránk éppen most fedezi fel a nagy világégés utóéletét, azokat az eseményeket, amelyeket korábban önnön ingerküszöbe alá száműzött a közgondolkodás, mivel egyértelműen cáfolták volna azokat a mítoszokat, amelyek a második világháború tragédiáját degradálták a politikai öndefiníció eszközévé… – HAKLIK NORBERT KRITIKÁJA

>>>
2019.11.03 - tiszatáj

INTERJÚ A HOMO LUDENS PROJECT ALKOTÓIVAL
A Homo Ludens Project kompániájáról nehéz úgy beszélni, hogy ne személyes emlékek, tapasztalatok sora rohamozzon meg. Több elsőjénél ott voltam, és egészen felemelő látni, merre haladnak. Ahogy ott ülök a megbeszélt helyünkön Benkő Imolára és Szilágyi Szabolcsra várva, az jut eszembe, hogy ők is olyan emberek, akikkel ott tudom felvenni a beszélgetés fonalát, ahol leejtettük. Két folyton mozgó figura, akik folyamatosan feszegetik a határaikat, ezzel bevállalva olyan élethelyzeteket akár szakmai téren, akár civil életükben, amelyekre lehet, hogy ők sem számítottak eddig… – TÓTH EMESE INTERJÚJA

>>>
2019.11.02 - tiszatáj

VIRÁG ZOLTÁN: PRÓBÁRA TETT EMLÉKEZET
Virág Zoltán irodalomtörténész új könyve utólagos szerkesztői tevékenység eredménye, amelyben az élőbeszéd és a rögzítettség kettősségével szembesül az olvasó, aki még írott formában is átéli a „jó beszélgetés” lüktetését. A beszélgetőkönyv kapcsán kiemelhető az a „szellemi-szemléleti” feszültség, amelyet Balassa Péter Nádas Párbeszédéről állapított meg, noha Virág Zoltán kötetében erősebben kirajzolódik a válaszadó szubjektuma… – HÓZSA ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2019.11.01 - tiszatáj

GONDOLATOK NÁDAS ALEXANDRA KIÁLLÍTÁSÁRÓL
Nádas Alexandra a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett 2000-ben, és ugyanebben az évben jelentkezett országos kiállításokon első kőnyomataival és mezzotintóival. Az épített környezet motívumait feldolgozó Korlátok és keresztek sorozatában is a belső terek ábrázolásának problémáját elemezte. A 2001 és 2003 közötti nyomataiban és vegyes technikával készült táblaképeiben a téri problémákat különböző árnyalatú és faktúrájú téglalapok és íves formák egymásba hatásaként dolgozta fel, amely technikai megoldás már előrevetítette a tíz évvel későbbi munkáinak egyes vizuális gondolatait… – NAGY IMRE ÍRÁSA

>>>
2019.11.01 - tiszatáj

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>
2019.10.30 - tiszatáj

TÓBIÁS KRISZTIÁN: A WILKINSON PENGE 
Ha a borítóterv direktsége és túlzásai kapcsán lehetnek is fenntartásaink, Tóbiás Krisztián negyedik kötete mind a külső formajegyeket, mind a tartalmat tekintve eleget tesz a címének: a vékonynak tűnő, acélszürke kötet versanyaga szenvelgés nélkül vág bele a felsejlő délvidéki emlékezet húsába, élesen boncolgatja az idő természetét, mi több, annyi eredendő titokzatosságot vegyít magába, amennyit egy kétszer ilyen vastag kötet is megirigyelne… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő