05.22.
| Táncold körbe Magyarországot online! >>>
06.18.
| Világszerte elérhető lesz a Müpa Wagner-fesztiválja >>>
05.14.
| Ezen a héten a Hóhérokat adja a Miskolci Nemzeti Színház! >>>
05.15.
| Új MADOKE-akció >>>
05.08.
| Vírushelyzet vs. szerzői jog >>>
06.12.
| A Quasimodo költőverseny fesztivállá növi ki magát. >>>
05.11.
| 25 éves a Söndörgő >>>
05.07.
| Online közvetítik a Prágai Tavasz fesztivált >>>
05.04.
| OSZK – Trianon 100 – Történelmünk tragikus sorsú művészeti alkotásai >>>
04.28.
| Alternatív valóság közösségi filmezéssel >>>
NAPI TANDORI

05.22.
| Online tárlaton láthatók a szegedi Táblaképfestészeti Biennálé alkotásai >>>
05.21.
| Könyvtárak az álhírek ellen a koronavírus-járvány idején is >>>
05.18.
| Elindult a Cinego >>>
05.13.
| Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesText >>>
05.12.
| Nádasy Erika kapta idén a Déryné díjat! >>>
05.05.
| Elstartolt az 1749.hu >>>
05.04.
| Értéket ment és munkahelyeket teremt a Népi Építészeti Program >>>
04.28.
| Zene otthonmaradáshoz – Lounge remix album a Kerekes Bandtől >>>
04.24.
| Dalközpontú urbánus album Subicz Gábortól és zenekarától >>>
04.22.
| Nádasdy Ádám Aegon-díjas >>>

Aczél Géza, Samuel Martin Eno Belinga, Gömöri György, Julesz János, Rékai Anett, Vajsenbek Péter versei

Bene Zoltán, Kovács Katalin, Nyerges Gábor Ádám prózája

Bartha-Kovács Katalin, Éles Árpád, Nagy Fruzsina tanulmánya

Bakonyi István, Baráth Tibor, Kabdebó Lóránt, Lukács Barbara, Sántha József, Széchenyi Ágnes kritikája

>>>

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>

Viharsarok
2014.03.21 - tiszatáj

Coming out után, de még a honi melegfilm zsánerének megerősödése előtt érkezik a Viharsarok. A tisztességesen összerakott „előbújás-” és felnövés-film se botrányt, se filmtörténetet nem fog írni: átgondolt képsorain nem is annyira az első igazán jó melegfilm, mint inkább egy új, erős látásmódú rendező születik meg.

„Szerencsés egybeesés” segített a 64. Berlinarén debütáló Viharsaroknak: Thomas Hitzlsperger egykori focista nem sokkal a német filmfesztivál előtt mondta el a sajtónak, hogy meleg, így a coming-out témája az utóbbi időben erősen foglalkoztatta a német médiát. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi szaksajtó így feldicsérte a filmet, és az „elnyomott Kelet-Európából” érkező, toleranciára buzdító hangként ünnepelte Császi Ádám nagyjátékfilmes debütálását. Hiába, Nyugat-Európában a magyar film az egzotikum…

Ha nem is olyan kimagasló, mint amit például a Hollywood Reporter cikke sugallt, de okosan összerakott, gyönyörűen fotografált és a szexualitást nyíltan s érzékien ábrázoló mű a Viharsarok. Fókuszpontjába (eleinte) a focista Szabolcsot helyezi, aki csak apja nyomására űzi a sportot. A hormonvezérelt, macsó közegben megszokott a közös pornónézés és az adrenalintermelő heccelődés, s csak később derül ki, Szabolcs miért is ódzkodik annyira a barátai testi közelségétől. Neki ugyanis mást jelent ez az intimitás, és egy balul elsült focimeccs és legjobb barátjával, Bernarddal való verekedés után elutazik a nagypapájától örökölt tanyára. Házat restaurálni végül egy helyi sráccal, Áronnal kezd, aki a helyi szakmunkásképzőbe jár (hegeszt), és megtanítja neki a kétkezi munka fortélyait. Egy részeg éjszakán viszont egészen másfajta kézimunkába keverednek a fiúk, s az addig a konzervatív, vallásos és intoleráns kisfalusi közegből érkező Áron is megkérdőjelezi nemi identitását.

 

20140206viharsarok

 

A Viharsarok hiába dúsítja szerelmi háromszöggé történetét Bernardnak a tanyára tett látogatásával, valójában a fiatalok öntudatra ébredését regélő melegfilmek toposzait mondja fel újra. Az elítélő társadalmat képviselő agresszív mellékalakoktól a kétségbe eső és elítélő szülőkön keresztül az identitáskeresést a szexuális irányultságuk elfogadásával befejező fiatalokig csupa jól ismert figura vonul fel a viharos vidéken. Császi viszont ügyesen tükrözteti egymásra Szabolcs és Ádám helyzetét, ugyanis mindketten csonka családból jönnek. Szabolcsnál az életére rátelepedő és vele egy ágyban alvó apával való viszony a fiú homoszexuális érdeklődésének lehetséges gyökereit hozza felszínre. Áronnál pedig az ápolásra szoruló, és ezért fiát maga mellé zsaroló anya a homofóbiával vegyülő szégyenérzet felerősödését magyarázza.

A típuskarakterekkel szemben az már egy sajátos vonása a filmnek, hogy a vidék egy elszigetelt miliőjébe helyezi történetét, ami nagyban rokonítja Mundruczó Deltájával. A filmek közt feszülő párhuzamok azonban csak felszíniek: mindkettő egy zárt közösségbe érkező fiú tiltott és tragédiába forduló szerelmének történetét meséli el, ám a Delta a közösség másság és a szabályszegés iránti intoleranciájára, a Viharsarok pedig inkább a bensőben dúló homofóbiára helyezi a hangsúlyt. Rokonság inkább Mundruczó és Császi képi fogalmazásmódjában van: a Viharsarok szereplői is lefojtott, elharapott tőmondatokban kommunikálnak, ám a színház felől érkező Sütő András Miklós és Varga Ádám szájából sokkal természetesebbnek hatnak az elvakkantott, odadörmögött félmondatok, mint az intonáció nélkül játszó Lajkó Félixtől.

 

20140204viharsarok

 

Császi filmjét a hiteles, izzó színészi alakítások emelik az átlag fölé. A leszegett fejjel baktató Sütő a személyiségére egy naivabb vidéki közegben rátaláló Szabolcs konokságát, Varga pedig a szűklátókörű környezete által behatárolt Ádám benső konfliktusait bontja ki játékában. Kettejük közt a szexuális közeledések is teljesen természetesnek hatnak, az erotika nem csak a rendezői szándék szerint, hanem ténylegesen is ott rejlik jeleneteikben. Császi plánozása is a testiség kiemelésére összpontosít: a gyakran profilból vagy hátulról mutatott szereplők nem csak a megszokottól eltérő pozícióban jelennek meg a vásznon (hangsúlyozva ezzel a karakterek kizökkentségét), de gyakran egymástól is elfordulva kommunikálnak. Már a két (majd három) fiú fekvésirányában is kirajzolódnak az érzelmi vonalak, és Császi az Antonionitól ellesett fogásokat is jó érzékkel kamatoztatja: Szabolcs és Áron viszonyát például egy ablakajtó beszerelése során sűríti képi metaforába, hiszen a nyílászáró helyrerakása a közöttük megnyíló teret, az őket elválasztó üveg pedig az áthidalhatatlan szakadékot  példázza.

Császi azért is fogalmaz erős képekben és közérthető szimbólumokban, mert pont olyan karakterekről mesél, akik nem tudják szavakba önteni saját érzéseiket, vágyaikat, drámáikat. A rendező filmjeiben mindig is ösztönlényeket vizsgált – elég csak a Gyengébb napok (ön)sorsrontó, nagydumás stricijére gondolni –, és ez alól a Viharsarok sem kivétel: Szabolcsék elnyesett mondatai helyett Rév Marcell festői képei közlik a gondolatokat és az érzelmek komplexitását. Ám maga a narratíva, a vázolt történet korántsem ilyen részletes, túlságosan egyenes utakon közlekedik. Elnagyoltak a mellékalakok is, és kevéssé egyéniek a főszereplő figurák – ami miatt nem jön létre olyan mély nézői azonosulás, amit a történetből nem következő finálé drámainak szánt fordulata feltételez. A Viharsarok erényei – Császi képi gondolkodásmódjának kibontása mellett – így olyasmik, amik természetesek a nemzetközi melegfilmben, de ritkaságnak számítanak Magyarországon: a szexualitás egyszerű, de hiteles ábrázolása, és a két fiatal srác közti érzelmi dinamika precíz feltérképezése.

Soós Tamás

 


Címke: , , , ,
2020.05.25 - tiszatáj

AZ ELSŐ ÁRULÓ

Radikális baloldaliként indult, Pasolini barátjaként tartották számon az idén 81 éves Marco Bellocchiót, jóllehet tavalyi maffiadrámája végképp nem bír semmilyen újító, pláne felforgató szándékkal: Az első áruló olykor csúnya kilengésekkel, de összességében biztos kézzel felépített biopic, amelynek esélye sincs, sőt, talán soha nem is akart a legnagyobbak közé emelkedni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOZÓKY FELÍCIA AKA I AM SOYUZZAL
Az I Am Soyuzt hallgatva úgy érzed magad, mintha belekerültél volna egy álomba, ahol minden megtörténhet. Bozóky Felícia különböző emberi érzelmekkel apellál és közelebb hozza, érthetőbbé teszi őket számunkra. A jelenleg is orvosként praktizáló, sürgősségi osztályon dolgozó singer-songwriter mesél nekünk… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

Hegedűművész, énekesnő, zeneszerző Szirtes Edina Mókus, aki a komolyzenét tartja anyanyelvének, miközben improvizálva keveri a különböző stílusokat és műfajokat. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán diplomázó alkotótól azt is megkérdeztük, mit csinál, amikor nem a zenél? – ÚJSZÁSZI ILONA INTERJÚJA

>>>
2020.05.23 - tiszatáj

GERGELY ÁGNES: A SZOMJÚSÁG ÁRA. KÉT REGÉNY
Gergely Ágnes lírája, tárcái, memoárja és regényei szorosan összetartoznak, írásainak mélyrétegeiben beforratlan, újra meg újra feltépett sebek sejlenek fel. Regényei szereplőinek az életét egyéni és kollektív traumák, a személyiséget eltörölni próbáló hatalmi rendszerek alakítják. „Mi is megtapasztaltuk a már elfelejtett szavak – mint éhség, szomjúság és hazátlanság – elemi jelentését” – írja Pilinszky János. Gergely Ágnes azt tárja elénk, mi lett ennek a gyötrelmesen megtapasztalt, majd elfelejteni próbált elemi szomjúságnak az ára… – POLGÁR ANIKÓ KRITIKÁJA

>>>
2020.05.18 - tiszatáj

KRUSOVSZKY DÉNESSEL BENCSIK ORSOLYA BESZÉLGET
Vannak írók, akik a különböző műfajok és műnemek között az átfedéseket keresik, abból építkeznek, és olyan írók is, akikre azt szoktuk mondani, hogy „folyton ugyanazt a szöveget írják”. Én azt hiszem, hogy egyik sem vagyok, és az, hogy különböző műfajokban is dolgozom, éppen amiatt van, hogy a különbözőségük érdekel. Egyébként azt szoktam mondani, mert ez tényleg így van, hogy engem az irodalom egésze izgat. Már kamasz koromban is volt bennem egy ilyen éhség, hogy kipróbáljam a verset, a prózát, az esszét, a levelet, a naplót, a műfordítást, a kritikát és mindent, ami csak az irodalom része […]

>>>
2020.05.17 - tiszatáj

„Villányi László korokat, érzéslehetőségeket, letöréseket, vígságokat, pontos képeket és képzelgéseket ad, ámulatos a változatossága… Egyre olvasom, egyre jobban csodálom. Villányi a mindenkori élvonalak egyik írója, érzelmi felhangjai-lényege révén nem is olyan bő – másképp, persze, tágas – társaságban.” – írta Tandori Dezső… – JANÁKY MARIANNA SOROZATA

>>>
2020.05.16 - tiszatáj

CAPONE
5 év karrierpokol után új filmmel jelentkezett Az erő krónikájával hirtelen felkapottá, majd gyorsan kegyvesztetté vált Josh Trank. Szerzői kommentárokkal dúsított anti-gengsztermozijában végig ott lüktet fiaskójának összes zöngéje: drogmámoros, alkoholgőzben pácolt, kreatív nézeteltérésekkel, végül idegösszeomlással dúsított rendezőpályáját a szesztilalom legismertebb gengszterének hattyúdalával állítja párhuzamba… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.05.13 - tiszatáj

RESET – AZ IRODALOM MOST IS ÖSSZEKÖT Mi történik akkor, ha megnyomjuk a reset gombot és a rendszer leáll, újraindul? Mi történik a társadalommal, a mindennapokkal, a kapcsolatokkal, a világ megszokott működésével? Az idén, második alkalommal szeptemberre tervezett PesText Nemzetközi […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő