10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Viharsarok
2014.03.21 - tiszatáj

Coming out után, de még a honi melegfilm zsánerének megerősödése előtt érkezik a Viharsarok. A tisztességesen összerakott „előbújás-” és felnövés-film se botrányt, se filmtörténetet nem fog írni: átgondolt képsorain nem is annyira az első igazán jó melegfilm, mint inkább egy új, erős látásmódú rendező születik meg.

„Szerencsés egybeesés” segített a 64. Berlinarén debütáló Viharsaroknak: Thomas Hitzlsperger egykori focista nem sokkal a német filmfesztivál előtt mondta el a sajtónak, hogy meleg, így a coming-out témája az utóbbi időben erősen foglalkoztatta a német médiát. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi szaksajtó így feldicsérte a filmet, és az „elnyomott Kelet-Európából” érkező, toleranciára buzdító hangként ünnepelte Császi Ádám nagyjátékfilmes debütálását. Hiába, Nyugat-Európában a magyar film az egzotikum…

Ha nem is olyan kimagasló, mint amit például a Hollywood Reporter cikke sugallt, de okosan összerakott, gyönyörűen fotografált és a szexualitást nyíltan s érzékien ábrázoló mű a Viharsarok. Fókuszpontjába (eleinte) a focista Szabolcsot helyezi, aki csak apja nyomására űzi a sportot. A hormonvezérelt, macsó közegben megszokott a közös pornónézés és az adrenalintermelő heccelődés, s csak később derül ki, Szabolcs miért is ódzkodik annyira a barátai testi közelségétől. Neki ugyanis mást jelent ez az intimitás, és egy balul elsült focimeccs és legjobb barátjával, Bernarddal való verekedés után elutazik a nagypapájától örökölt tanyára. Házat restaurálni végül egy helyi sráccal, Áronnal kezd, aki a helyi szakmunkásképzőbe jár (hegeszt), és megtanítja neki a kétkezi munka fortélyait. Egy részeg éjszakán viszont egészen másfajta kézimunkába keverednek a fiúk, s az addig a konzervatív, vallásos és intoleráns kisfalusi közegből érkező Áron is megkérdőjelezi nemi identitását.

 

20140206viharsarok

 

A Viharsarok hiába dúsítja szerelmi háromszöggé történetét Bernardnak a tanyára tett látogatásával, valójában a fiatalok öntudatra ébredését regélő melegfilmek toposzait mondja fel újra. Az elítélő társadalmat képviselő agresszív mellékalakoktól a kétségbe eső és elítélő szülőkön keresztül az identitáskeresést a szexuális irányultságuk elfogadásával befejező fiatalokig csupa jól ismert figura vonul fel a viharos vidéken. Császi viszont ügyesen tükrözteti egymásra Szabolcs és Ádám helyzetét, ugyanis mindketten csonka családból jönnek. Szabolcsnál az életére rátelepedő és vele egy ágyban alvó apával való viszony a fiú homoszexuális érdeklődésének lehetséges gyökereit hozza felszínre. Áronnál pedig az ápolásra szoruló, és ezért fiát maga mellé zsaroló anya a homofóbiával vegyülő szégyenérzet felerősödését magyarázza.

A típuskarakterekkel szemben az már egy sajátos vonása a filmnek, hogy a vidék egy elszigetelt miliőjébe helyezi történetét, ami nagyban rokonítja Mundruczó Deltájával. A filmek közt feszülő párhuzamok azonban csak felszíniek: mindkettő egy zárt közösségbe érkező fiú tiltott és tragédiába forduló szerelmének történetét meséli el, ám a Delta a közösség másság és a szabályszegés iránti intoleranciájára, a Viharsarok pedig inkább a bensőben dúló homofóbiára helyezi a hangsúlyt. Rokonság inkább Mundruczó és Császi képi fogalmazásmódjában van: a Viharsarok szereplői is lefojtott, elharapott tőmondatokban kommunikálnak, ám a színház felől érkező Sütő András Miklós és Varga Ádám szájából sokkal természetesebbnek hatnak az elvakkantott, odadörmögött félmondatok, mint az intonáció nélkül játszó Lajkó Félixtől.

 

20140204viharsarok

 

Császi filmjét a hiteles, izzó színészi alakítások emelik az átlag fölé. A leszegett fejjel baktató Sütő a személyiségére egy naivabb vidéki közegben rátaláló Szabolcs konokságát, Varga pedig a szűklátókörű környezete által behatárolt Ádám benső konfliktusait bontja ki játékában. Kettejük közt a szexuális közeledések is teljesen természetesnek hatnak, az erotika nem csak a rendezői szándék szerint, hanem ténylegesen is ott rejlik jeleneteikben. Császi plánozása is a testiség kiemelésére összpontosít: a gyakran profilból vagy hátulról mutatott szereplők nem csak a megszokottól eltérő pozícióban jelennek meg a vásznon (hangsúlyozva ezzel a karakterek kizökkentségét), de gyakran egymástól is elfordulva kommunikálnak. Már a két (majd három) fiú fekvésirányában is kirajzolódnak az érzelmi vonalak, és Császi az Antonionitól ellesett fogásokat is jó érzékkel kamatoztatja: Szabolcs és Áron viszonyát például egy ablakajtó beszerelése során sűríti képi metaforába, hiszen a nyílászáró helyrerakása a közöttük megnyíló teret, az őket elválasztó üveg pedig az áthidalhatatlan szakadékot  példázza.

Császi azért is fogalmaz erős képekben és közérthető szimbólumokban, mert pont olyan karakterekről mesél, akik nem tudják szavakba önteni saját érzéseiket, vágyaikat, drámáikat. A rendező filmjeiben mindig is ösztönlényeket vizsgált – elég csak a Gyengébb napok (ön)sorsrontó, nagydumás stricijére gondolni –, és ez alól a Viharsarok sem kivétel: Szabolcsék elnyesett mondatai helyett Rév Marcell festői képei közlik a gondolatokat és az érzelmek komplexitását. Ám maga a narratíva, a vázolt történet korántsem ilyen részletes, túlságosan egyenes utakon közlekedik. Elnagyoltak a mellékalakok is, és kevéssé egyéniek a főszereplő figurák – ami miatt nem jön létre olyan mély nézői azonosulás, amit a történetből nem következő finálé drámainak szánt fordulata feltételez. A Viharsarok erényei – Császi képi gondolkodásmódjának kibontása mellett – így olyasmik, amik természetesek a nemzetközi melegfilmben, de ritkaságnak számítanak Magyarországon: a szexualitás egyszerű, de hiteles ábrázolása, és a két fiatal srác közti érzelmi dinamika precíz feltérképezése.

Soós Tamás

 


Címke: , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő