01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.10.
| A KET Szegeden – Támogatói jegy a világhírű koreográfusok estjére >>>
12.08.
| Lipták György grafikusművész kiállítása >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Szeretek kísérletezni, feszegetni a műfaji határokat…
2014.03.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS KAROSI JÚLIA JAZZÉNEKESNŐVEL

Izgalmas a tavaszi szezonja. „Hidden Roots” címmel jelent meg nem­rég a jazzénekesnő második albuma, lázasan készül kvartettjével lemezbemutató kon­cert­jére, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében lesz hall­ható a Bálnában, aztán irány Stuttgart és Bréma.

Karosi Júlia édesanyja operaénekes, tőle vette első énekóráit, bátyja pedig orgonaművész. Juli hat évesen kezdett el zenélni, először zongorázni, majd hegedülni tanult. Az egyetemi évei alatt ismerkedett meg közelebbről a jazzel. 2005-ben végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Ka­rán, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén tanult Laka­tos Ágnestől és Berki Tamástól.

– Zenész családból származol, mégsem vezetett egyenes út az énekesi pálya felé, hanem először filozófia és esztétika szakra mentél és ott végeztél, aztán a Jazz Tanszéken kötöt­tél ki. Miért láttad szükségét ennek a kitérőnek?

– Így utólag nagyon örülök a bölcsészkaros éveknek, sokat köszönhetek ennek a pár el­mélyült évnek. Nagyon sok inspirációt merítek mind a mai napig azokból a dolgokból, amikkel ott találkoztam. Ahhoz, hogy végül megtaláljam a hivatásomat, küzdenem kellett, nem hullott semmi sem az ölembe, és ezért is nagyon hálás vagyok.

– 2010-ben a Zeneakadémia által indított tehetséggondozó pályázat öt kiemelt hallga­tója közé választott a szakmai zsűri. Mit adott neked ez a pályázat?

– A Zeneakadémia pályázata során egy speciális képzésben vehettem részt, ami abban segített, hogy tudatosabban induljak el az utamon. Átgondoljam, hogy mit szeretnék el­érni, melyek azok az eszközök, amik ebben segítenek nekem. Csupa olyan óránk volt, ami nem fér bele a tananyagba, mégis fontos részét képezi a művészeti pályára való felkészü­lésnek. Például pszichológus segítségével ismerkedtünk meg a stresszoldás technikáival, egy má­sik órán színpadi mozgást és beszédtechnikát tanultunk, vagy éppen televíziós interjú­helyzeteket gyakoroltuk.

– Mióta zenélsz a kvartett tagjaival?

– Férjemmel, Varga Bendegúzzal (dob) megismerkedésünk óta együtt zenélek, mondha­tom, hogy a zene hozott össze bennünket. Tálas Áron (zongora) és Bögöthy Ádám (bőgő) másfél éve vannak a zenekaromban.

Szeretném, ha a zeném és a dalaim önálló életre kelnének abban, aki hallgatja őket, és eh­hez a legőszintébb formát keresem mindig, távol tartva magamat az öncélú vagy semmitmondó zenei megoldásoktól.

– Az első, tíz saját dalt tartalmazó lemezed „Stroller of the City Streets” címmel 2012 februárjában látott napvilágot. A lemez 2012 decemberében megjelent a Whereabouts Records gondozásában, Japánban is. Ők továbbmentek, újabb lemezt adtak ki veled. Nemzetközi céljaid vannak?

– Tudatos törekvés volt a részemről már a pályám elejétől fogva, hogy nyitni szeretnék az ország határain kívülre is. A zenének egy csodálatos tulajdonsága, hogy egyetemes nyelv, a világon mindenhol értik és beszélik. Mi zenészek nagyon szerencsések vagyunk, hogy be­széljük ezt a világnyelvet, és ha már beszéljük, akkor szeretnénk is használni lehetőleg minél több helyen, minél több helyzetben. Nagyon örültem a japán megjelenésnek, de az itthoni koncerteknek is éppúgy örülök, amikor azt érzem, hogy sikerül megfognunk a kö­zönséget és eljutnak hozzájuk a dalaim, a zeném üzenete.

– A második lemezed most jelent meg „Hidden Roots” címmel. Minek köszönhető, hogy a New York-i Dot Time Records gondozásában adták ki? Ráadásul a lemezen közreműkö­dik a New Yorkban élő fiatal szaxofonos, Tobias Meinhart is. Vele honnan a kapcsolatod?

– Tobiast néhány éve egy szilveszteri örömzenélésen ismertük meg Budapesten. Tavaly júniusban egy kisebb turnéra invitáltuk, amit örömmel el is vállalt. A közös zenélés nagyon jól sikerült, és hogy ezt megörökítsük, gyorsan fel is vettünk vele három dalt. Ezt a felvételt küldtem el a New York-i kiadónak még nyáron, annyira megtetszett nekik az anyag, hogy még aznap felhívtak, és megbeszéltük, hogy mikorra készülnék el a lemezanyaggal.

– Az új album főként saját szerzeményeket tartalmaz, mi inspirált, mi foglalkoztatott?

– Az albumon saját szerzeményeim, zenekarom tagjainak szerzeményei, valamint népdal feldolgozások szerepelnek. A lemez címe „Hidden Roots”, ami magyarul Rejtett Gyökere­ket jelent. A cím arra utal, hogy szerettem volna kicsit felkutatni, melyek azok a zenei gyö­kerek, amelyek a jazz tradícióin túl engem, mint magyar jazzénekesnőt meghatároznak.

 

Juli 1

 

– A honlapodon hallottam néhány népdalfeldolgozást, nagyon izgalmas hangzásuk van. Miért fontosak számodra a népdalok?

– Budapesten születtem és nőttem fel, a népdalok nagy részét, amiket ismerek, nagy­mamámtól tudom, aki Egerben él. Nem az volt a célom, hogy magamra erőltessek valami ál-népies stílust, hanem éppen az, hogy ami természetesen jelen van a zenei gyökereimben, mert gyerekkorom óta ismerem, hallom, éneklem, azt beleolvasszam abba a műfajba, amit képviselek.

A dalaimon érződik némi folkos beütés, Bartókos hatás is. A népdalfeldolgozások egy meghatározó keretet adnak a lemeznek hangzásban és stílusban is. Szeretek kísérletezni, feszegetni a műfaji határokat.

– Nálad az ének egyenrangú szerepelt játszik a szaxofonnal. Miért fontos ez?

– A témák sokszor instrumentális jellegűek, az ének hangszeres jelleget kap, mintha egy fúvós szólam lenne, ugyanúgy, mint a szaxofon. Fontosnak éreztem ezt kiemelni, mert ezen a lemezen ez különösen hangsúlyos.

– Milyen dalok szerepelnek a március végi koncerteden?

– A március 26-i lemezbemutató koncertünkön a budapesti Bálnában főként az új anyag lesz hallható ugyanabban a felállásban (Tobias-szal és Kovács Lindával), ahogyan a leme­zen is játszunk. Ráadásnak fogunk játszani egy-két olyan dalt, ami nem szerepel a lemezen.

– Mi a közeljövő terve? Hol hallhatunk, láthatunk?

– A tavaszra most elég sűrű a naptárunk. Április 4-én megyünk Debrecenbe, a Sikk-ben koncertezünk, utána április végén egy kisebb németországi turnéra indulunk: 24-én a stuttgarti Magyar Intézetben játszunk, 26-án pedig a neves Jazzahead Fesztiválon lépünk fel Brémában. Április 30-án a budapesti Művészetek Palotájában játszunk a Nemzetközi Jazz Napon.

Tozzi

Fotó: Raffay Zsófia és Wojtek Bęczarski

 


Címke: , , ,

2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

BERNARDO BERTOLUCCI (1941–2018)
2018. november 26-án hosszan tartó betegség után elhunyt Bernardo Bertolucci, Oscar-díjas olasz filmrendező. Filmes karrierjét végig kísérték a sikerek és a botrányok, miközben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Gérard Depardieu vagy Keanu Reeves. Filmjei még mindig nagy kasszasikert produkálnak. Olyan tematikákat találunk bennük, mint az egyén helye a társadalomban, a politika és az élet viszonya, az identitáskérdés a történelem során, az Erósz és Thanatos fogalmai… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKA RENDEZŐVEL
Nem szeretem a provokációt, de szeretem a kényelmetlenséget, a határok feszegetését – a nézőt mindig partnernek tekintem ebben. Nem szeretek személyeskedni, de a személyeset nagyon. Nem érdekel az olyan előadás, ami csak ma érthető, de holnap már nem. Azaz pl. szerepel benne Mészáros Lőrinc… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

Magyarországon minden bizonnyal A Szolgálólány meséje Margaret Atwood legismertebb műve. E díjnyertes kötet alapján indította el Elisabeth Moss főszereplésével a kanadai MGM Television azonos című televíziós drámasorozatát 2017-ben. A hírek szerint a sorozat sikerén felbuzdulva a szerző már dolgozik a regény folytatásán, azonban emellett a többi művével is érdemes megismerkedni… – SOHÁR ANIKÓ AJÁNLÓJA

>>>
2018.12.07 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.06 - tiszatáj

A KIESELBACH GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
Molnos Péter és a Kieselbach Galéria munkatársai közreműködésével létrejött kiállítást nem tekinthetjük egy szimpla l’art pour l’art eseménynek. A tárlat hat szekcióra volt felosztva, miközben rövid és tömör molinóival céltudatosan vezette rá a laikus nézőt és szakmabelit a különböző termekben kiállított műveken keresztül a divatban rejlő ismertetőjegyekre. Mindegyik állomás egy külön kihívást vagy egy kibogozhatatlan rejtélyt jelentett… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.04 - tiszatáj

CLARA ROYER: IMRE KERTÉSZ: «L’HISTOIRE DE MES MORTS»
Fenntartásokkal kezelem György Péternek azt az elhíresült kijelentését, amely szerint Kertész Imre nem lett a mi írónk. Ki is a „mi”? Persze vannak sokan – értelmiségiek is! –, akik bedőlnek az uszításnak, és finoman szólva sem valamiféle kiművelt ízlés alapján, hanem éppen a „mi” és az „ők” megkülönböztetése szerint utasítják őt el. De általában, akik szeretik a kortárs magyar irodalom fősodrát, azok Kertészt is nagyra becsülik… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2018.12.02 - tiszatáj

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő