Kalandok a könyvespolcok között

FARKAS BALÁZS REGÉNYÉNEK BEMUTATÓJA

„Könyvtáros vagyok. A hét minden napján. Még vasárnap is” – a KSH könyvtárában ülünk, egy itt dolgozó könyvtáros, Farkas Balázs Nyolcasok című kötetének bemutatóján. A regény egy könyvtárosról szól… A beszélgetésből (amelyben a FISZ-kötetek szerkesztői, Borbáth Péter és Szőllőssy Balázs a szerző társai) kiderül, hogy a karakterek mintájául korábbi munkatársak szolgáltak. Jelenlévő kollégái megnyugodhatnak.

Farkas Balázs első szárnypróbálgatásai óta tíz évnek kellett eltelnie, hogy regénye megjelenhessen, egy fiatal szerző esetében azonban ez egyáltalán nem nagy idő. Szőllőssy Balázs szerint lassú folyamatról van szó, amely időt, pénzt és kitartást követel, máshogy nem megy, és a Fiatal Írók Szövetsége is csak egyfajta katalizátor lehet ebben a folyamatban. Borbáth Péter a műhelymunka fontosságát emeli ki az elsőkötetesek esetében: a FISZ lehetőséget biztosít a fiataloknak szemináriumai és nyári táborai révén, hogy tapasztaltabb szerzők vezetésével szóról szóra szétszedjék, elemezzék, pofozgassák egymás szövegeit.

És itt fájdalmas ponthoz érkezünk, általában nehezen átléphető lépcsőfok ez az írók, elsősorban talán a nem-bölcsészek számára. A könyvtárszak bölcsésztudományokba való besorolása változó, de mindegy is, hogy Farkas bölcsész-e vagy sem, elmondása szerint sokat szenvedett az élveboncolástól. Feleleveníti, amikor rátalált egy online műhelyre, feltöltötte készülő könyve három fejezetét, ezeket pedig úgy szétcincálták, hogy majdnem elsírta magát. De még mielőtt az lenne a beszélgetés végkicsengése, hogy a műhelymunka szükségszerűen földbe döngöli az alkotó önbizalmát, Farkas tisztázza, hogy szerkesztő nélkül a szerző elveszett, a helyes irányba terelésre tehát mindenképpen szükség van, érkezzen a segítség bárhonnan.

A fiatal író Zalaegerszegen született, a helyi Pannon Tükörben kezdett publikálni, az ugrást pedig a FISZ kéziratpályázatának megnyerése jelentette számára. Szőllősy elmondja, hogy nem tudta letenni a kéziratot, Borbáth szerint pedig a Nyolcasok egyszerre nyomasztó és humoros, ugyanakkor mértani pontossággal tervezett regény, amelyben a számmisztika is helyet kap. A könyvhöz Cserna-Szabó András írt fülszöveget, Albert Camus, Hazai Attila és Woody Allen nevét is megemlítve, mintha ők is írhatták volna a regényt. Ami tehát egyszerre egzisztencialista, minimalista és abszurd.

A szerző saját könyvéről elmondja, hogy a hétköznapi szituációk ihlették, amelyek hétköznapiságuk mellett gyakran abszurdak is. A könyvtárosként dolgozó főszereplő nagyrészt külső szemlélőként látja a világot, amelyet igyekszik minél jobban megismerni, keresve az élet értelmét, rádöbbenve saját halandóságára. A nyolcas szám vissza-visszaköszön a történetben, az első rész nyolc hét, a második nyolc nap, a harmadik nyolc óra alatt játszódik, de egyéb nyolcasok is felbukkannak, ahogy egyre sűrűsödnek az események.

És ha minden könyvbemutatón felmerül, miért éppen egy könyvtárosnak egy könyvtárosról írt könyve esetén ne merülne fel a kérdés, hogy mi köze van a karaktereknek a valósághoz? Mint kiderül, az erősen sztereotipizált figurák a képzelet szüleményei, de természetesen valós személyek tulajdonságaiból gyúrta össze őket a szerző, a KSH-nál dolgozó, a könyvbemutatón is jelenlévő kollégáknak viszont nem kell nyomozniuk, Farkas az előző munkahelyein gyűjtött élményanyagból merít.

A Rózsa Dávid által felolvasott részlet pedig bebizonyítja, hogy a történések helyszínéül nem kizárólag a könyvespolcok közötti szűk folyosó és az olvasószolgálati pult szolgál, hanem többek között egy konferenciaterem is. Ahol az unalmas előadások szünetében a főhős hatlapos süteménnyel tömheti degeszre magát. A közönségből érkező egyik hozzászólás szerint azonban nem létezik olyan konferencia, ahol hatlapos süteményt lehetne enni – a regényben ezek szerint a fikció keveredik a valósággal…

(2014. február 12. 17 óra, KSH Könyvtár, Bibó István-terem)

Szarka Károly

[nggallery id=314]