05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Szegő János: Térkép a térképhez
2014.02.14 - tiszatáj
A Tiszatáj folyóirat 2012-ben a szomszédos országok folyóirataival együtt­működve elindította a Csomópontok átkötése című, fiatal lírát bemutató csereprogramját. A Tiszatáj eddig horvát és szerb válogatással jelentkezett, cserébe a Tiszatájhoz kötődő fiatal magyar költőket bemutató összeállítás megjelent vagy megjelenés előtt áll horvát, szlovén és a szerb folyóiratokban (és folyamatban van a román, a szlovén csere is). A válogatást mindig az adott folyóirat versrovatának szerkesztője végzi.
A Tiszatáj Online most a külföldi lapokban megjelenő magyar anyagot közli. A sorozatot Szegő János bevezető esszéjével indítottuk útjára, melyet Áfra János, Balázs Imre József, Csehy Zoltán, Csobánka Zsuzsa, Deres Kornélia, Gerevich András, Győrffy Ákos, k. kabai lóránt, Kollár Árpád, Krusovszky Dénes, Lanczkor Gábor, Nemes Z. Márió, Orcsik Roland, Polgár Anikó, Pollágh Péter, Sopotnik Zoltán, Szabó Marcell, Szálinger Balázs és Turi Tí­mea szövegei elé írt.

 

(térkép a térképhez)

Versekhez nem kell használati utasítás. Jó esetben, nem jár le a szavatosságuk. Az összetevőket, hatóanyagokat sem kötelező feltüntetni. Kockázatok és mellékhatások? Na, olyanok bizony már előfordulhatnak a költeményekben is. Mindebből az következik, hogy a vers nem (vagy csak némileg) hasonlít a konyhai robotgépre, a kaukázusi kefirre, vagy a hidratáló bőrápolóra. Mégis mire hasonlít akkor a vers? Még azt se írhatjuk, hogy az egyik vers hasonlít a másikra, mert példának okáért jelen kiadványunkban is rendkívüli módon különböznek egymástól a versek. Abban hasonlítanak, hogy különböznek? Meglehet, bár ne elégedjünk meg ennyivel. Az itt olvasható versek a fiatal magyar líra legjavát mutatják be. Szándékosan nem a divatos reprezentálás fogalma áll itt, hanem a bemutatásé. Ez a válogatás nem a külső felszín csillanásaira összpontosít, ellenkezőleg, a poétikai magokat, lírai titkos zónákat, a belső mozgásokat igyekszik gondosan, mégis szabadon feltérképezni. Ez a kis esszé pedig amolyan térkép a térképhez.

 

(nemzedék)

Kulturális nyelvhasználatunkban a fiatal költő, író vagy fiatal filmrendező kifejezés összetett, sajátos jelentéssel rendelkezik, vagy legalábbis rendelkezett. Életkorát tekintve a fiatal alkotó eddig lehetett tizenhét éves és negyvenöt esztendős is. Volt, pontosabban vannak olyan középgenerációs művészek, akik, noha közelebb vannak a félszázhoz, mint a harminchoz, még mindig ebbe a kategóriába tartoznak, egészen az első önálló kötetig vagy nagyjátékfilmig, esetleg még azon túl is ott maradnak. Ez a tendencia mintha kezdene megváltozni. Logikailag mindig létezni fog a „fiatal magyar irodalom” kategóriája, de mostanában világosabban elválasztható az előző és a következő periódusoktól. Napjaink mediális akcelerációja miatt hamarabb és több közegben kezdenek el publikálni a pályakezdők, így érdemes a fiatal költészet elé berakni egy másik fogalmat: növendék líra. Ez a lírai beszédmód némiképpen persze iskolás, normakövető vagy normatagadó, bájosan vagy irritálóan modoros, mindenképpen professzionális és agilis; amolyan gokart-futam a Forma 1 pálya tőszomszédságában. Emiatt az elő-lépés miatt a mai fiatal líra, amelyet itt is olvashatnak, feljebb tolódott, közelebb ért a következő generációs grádicshoz, a középnemzedék poétikai diskurzusához. Barázdáltabb, reflektáltabb, tagoltabb, sűrűbb, szilárdabb.

 

(figurák)

Van itt Puccini rögtön az elején, aztán felcsendül Mahler, majd a tragikus Hart Crane amerikai költőbe botlunk. Hogy családban maradjunk, találkozhatunk egy mitologikus Dédivel, és megannyi valós, fél-valós, félelmetesen valós apával. Egy magyar irodalmi aforizmát, melynek szerzője Esterházy Péter, továbbszőve: itt nem népben és nemzetben, vagy alanyban és állítmányban, hanem apában és gyermekben gondolkodnak a szerzők. Az apák lehetnek nagyon is konkrétak, kegyetlenül személyes figurák, de ugyanennyire lehetnek arccal bíró metaforái egy elvárás-viszony, egy hallgatás-kultúra ábrázolásakor. Ami összeköti őket: mindnyájan elsősorban figurák, nyelvi alakzatok, vagy képi elemek. Az itt is olvasható fiatal magyar líra – és ez is termékeny, olykor zavarba ejtő gazdagságát, sokhangúságát mutatja – egyik ága illeszkedik az európai költészet felfokozottan személyes, vallomásos hagyományához, egy másik verziója pedig a maga intellektuális absztraktságával, távolság felmérésével és távolságtartásával a líratörténet objektív, tárgyiasult, mindenképpen ironikus vonulatához kapcsolódik. Egzisztenciális konfesszió és groteszk kultúrmorfológia, igen, egymás mellett és nem egymás ellenében.

 

(hangok)

Nem árt többször is hangsúlyozni, hogy az itt olvasható szövegek az alkotók eddigi legkiforrottabb munkái közül kerültek ki. Az, aki egy éppen-kezdő lírikus poétikai gyermekbetegségeire kíváncsi, csalódni fog. Ezeket a legszembetűnőbb, leglátványosabb hibavariációkat költőink mára korrigálták, vagy elhagyták, hangsúlyt váltották, vagy olyannyira beépítették költői működésükbe, hogy mára manír, vagy természetes modorelem műveikben. Ezzel együtt a kánonkórusból kihallhatók plasztikus szólamok, meggyőző hang-hatások. A mai (és eredendően a mindenkori) fiatal magyar líra egyik közvetítő nyelve az avantgárd akárhányadik virágzása. Azonban ez a neo-neo-neo-avantgárd attitűd olyan módon alakul, metaforikusan: oxidálódik, hogy a végeredmény nem egyszer klasszicisztikusabb formát teremt magának és olvasójának. Erre erős példa Krusovszky Dénes költészete. Ez az avantgárd hatás azonban megint csak nem egynemű képződmény. Az erdélyi, Kolozsvárott élő Balázs Imre József költői fogalomtárában az avantgárd valamelyest biztosan más kód, mint a Vajdaságban született Kollár Árpádnak és Orcsik Rolandnak. Egy hosszabb elemző-olvasat elegánsan felfejthetné, hogy ezek a magyar nyelvű, magyar szövegek mikor, hogyan és milyen módon kapcsolódnak a szomszédos nemzetek és nyelvek irodalmi diskurzusához. Egy másik adekvát hang a modern magyar líra dialektusát és hangsúlyait használja, de ez a használat közben diszkrét átépítés, permanens, de nem látványos tatarozás is egyben. Ám itt is az átmenet, az áthajlás, az átderengés lesz a leglényegesebb. A kódok és a beszédmódok keverednek, mutálódnak. Nincsenek, megszűntek a vegytiszta verstípusok. Az úgy nevezett tradíció persze továbbra is jelen van, hát hol máshol lenne, mint jelen; azonban egyre több fiatal költő tekint úgy erre a hagyományevidenciára, ahogyan a lüke unoka próbálja felmérni nagyapja egykor értékesnek tartott, ma bárgyú értetlenséggel szemlélt, átkutatott kacatjait. A magyar költészettörténettel folytatott párbeszédek száma csökkent, de azok utána intenzívebbek is lettek. Emiatt pedig zártak, hébe-hóba „gyanúsan rejtélyesek”.

 

(formák)

Formák terén a papírforma továbbra is a szabad verssé, azzal a csavarral, hogy ezeket a szabad vers mezőket általában retorikai eszközökkel alaposan kimélyítik, mélyen szántják. A formánál, műfaji kódválasztásnál zömmel fontosabb költészetesztétikai kérdés, hogy a szerző saját alanyisága és kreált, de mindenképpen szó szerint létező alteregója hogyan jön ki egymással. És hogy a hanghordozás és a képalkotás hogyan találkozik az intellektus boncasztalán. Talán így.

 

(alanyok)

A versek abszolválása után az olvasóban kirajzolódhat egy lehetséges (elképzelhető, hogy elképzelhető) arckép. Pontosabban: arcmása. Kerülöm is itt az életrajzot, meg a pálya képet. Inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy az itt olvasható korpuszok komplex működésükben mutatják a sokágú magyar lírát. Lévén akad szenvedélyes, tudat-fagyos, magányos, szerelmes, intim és harsány, ironikus és még ironikusabb. Mellékhatások, hogy elkezdünk gondolkodni nemcsak a költészet működésén és létmódján, hanem saját életünk kelepcéinek és szabad lehetőségeinek a pillanatnyi állásán.

 

(A-Z)

Áfra János. A Debrecenben élő fiatal költő sokoldalú alkotó: szerkesztő, képzőművész, kritikus. Első kötetében (Glaukóma) a látás képtelenségén, a vakság valóságán, a szem médiumán keresztül rekonstruálhat az olvasó egy traumatikus életrajzot. Koncentrikus, de mégsem konceptuális, átélten tragikus költészet Áfráé.

Balázs Imre József. A kolozsvári Korunk főszerkesztője, emellett irodalomtörténész is, költészetében nagyszerűen párosítja a neoavantgárd hagyományát, a hagyományos angolszász líra újraértelmezésével.

Csehy Zoltán. A felvidéki költő és műfordító egyaránt van otthon a reneszánsz költészetben és a modern lírában. Puccini-szériája méltán nevezhető a közelmúlt egyik legizgalmasabb költői kísérletének, kulturális játékának, hiszen a nagy olasz zeneszerző alakján keresztül egy opera-világ és a mű-teremtés témái is a költő kezére állnak.

Csobánka Zsuzsa. Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb prózaírói indulása alighanem Csobánka Zsuzsáé, de verseiről se feledkezzünk meg. Egyfelől életlíra, azaz élettörténések folyamatos lejegyzése, de közben pedig permanens áttükrözés is, hiszen az élményvalóságból esztétikai tapasztalat, költészeti alakzat lesz. Érzékeny, katartikus hang.

Deres Kornélia. Első kötetének főszereplője a megkerülhetetlen apa figurája, a vele való folyamatos szembenézés, közeledés és eltávolodás dinamikája jellemzi a kötetet, és Deres üvegtestű, szenzitív líráját is.

Gerevich András. Egyre kiforrottabb köteteinek legfontosabb testpolitikai aspektusa Gerevich András homoszexualitása. Nem önmagában a coming out ténye itt az érdekes, hanem az a lírai nyelv, amelyen a párkapcsolati, magánérzeti tapasztalatok szóvá tehetőek lesznek. Apró mozaikképek, váratlan blaszfémiák.

Győrffy Ákos. Amellett hogy költő, Győrffy szociális munkás. A két hivatást nem direkten kapcsolja össze, sokkalta áttételesebb a dualizmus. Győrffyt a periféria természetrajza, a csend megszólítása, a zajok csendbe tétele, életünk filozófiai kérdései érdeklik.

Kollár Árpád. A Vajdaságból Szegedre érkező Kollár lírájában az avantgárd terhelhetőségét és tágíthatóságát fürkészi, méghozzá eredeti hangon. Emellett irodalmár és a Fiatal Írók Szövetségének agilis elnöke is.

Krusovszky Dénes. Versei egyszerre illeszkednek mindig egy nagyobb szerkezetbe (ciklus, fejezet), és egy sokkalta kisebb mikrovilág összefüggés-rendszerébe is. Elemek, tárgyak, kihűlt párkapcsolati romok, emlékezésfoszlányok, képleírások, kulturális utalások – ezek jellemzik ezt a halkan radikális, egyszerűségében nagyformátumú költészetet.

Lanczkor Gábor. A magyarországi Ság nevű hegy természetmitológiája és a Himalája jóformán láthatatlan csúcsai, nos Lanczkor nemcsak egyben látja ezeket a távoli világokat, hanem eredeti módon össze is köti őket. Versei mellett, prózája is izgalmas.

Nemes Z. Márió. Szétszed, vizsgál, összeszerel. Csakhogy Nemes Z. Márió mindezt nem gépekkel, hanem az emberi testtel, az emberi test kulturális konszenzusával teszi. Az embert, az emberi testet nemcsak levetkőzteti, hanem menten fel is boncolja azt. Költészete mégsem csak anatómia, sokkal inkább antropológia, amely ahumán rezervátumot teremt és vizsgál. Emellett jelentékeny esszéista is.

Orcsik Roland. Állandó kísérletezés, poétikai és poetológiai tudás, ez Orcsik lírájának sajátja. Többnyelvűsége nemcsak lingvisztikai értelemben igaz, költőként is poliglott, aki több versnyelven beszél meggyőzően. Az elmúlt években Gustav Mahler alakján keresztül egy sajátos nyelv- és identitáskeresés rögös útját rekonstruálja, ráadásul posztmonarchikus kontextusban.

Polgár Anikó. A felvidéki irodalmár a versírás mellett antik irodalomtudománnyal is foglalkozik. Költészete mégsem lesz akadémiai jellegű. Verseiben egy-egy mitológiai helyzetet úgy nyit és teremt újra, hogy azokban a leglényegesebb lélektani összefüggések kerülnek a középpontba.

Pollágh Péter. Néhány éve elkezdett magánmitológiájának nemcsak tartalmi, tematikai, hanem verstani jellegzetességei is vannak. Visszatérő alakmások, kifordított versszintaxis, szubverzív szerkesztés jellemzi Pollágh verseit.

Sopotnik Zoltán. A váratlan radikalitások mestere. Verseiben lenyűgözően képes sebességet váltani. Mostanában a líra és a próza regisztereit egyetlen szövegtérbe sodorja.

Szabó Marcell. Enigmatikus, rejtjeles, nehezen fel- és megfejthető képekből táplálkozó, zaklatottan ingázó versmondatokból állnak össze költeményei, melyekben a hermetikusság tömörségét franciás eleganciával ellensúlyozza.

Szálinger Balázs. Napjaink egyik legeredetibb alkotója. Szívesen indul el a szabályos versformáktól, műfajoktól, hogy azokat finoman formálva töltse fel közéleti-korszerű tartalmi problémákkal. Verseit emellett mélyen-szántó, a történelem analógiáira is fogékony irónia jellemzi.

Turi Tímea. Kisprózák után fordult a vershez, és ez jó értelemben meg is látszódik azokon. Aprólékos nyomrögzítés, nyelvi reflexió, a részletek fürkészése – ezek tagolják Turi belső ritmusú verseit.

 

(térkép)

Jó utat a térképen!

 


Címke: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő