Kreatív műhely a háttérben: a Patkós Stúdió

Gárdonyi-mesét hallgatni mesesámlin ülve. Nem szokványos időtöltés, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban kiállított vándortárlaton mégis meg lehet tenni 2014. március 16-ig.

De mi a mesesámli? És hogyhogy Gárdonyi-mese? – E két dolgot a Petőfi Irodalmi Múzeum és az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai kapcsolták össze, amikor A láthatatlan ember arcai elnevezésű közös kiállításukat szervezték. Az országot bejáró emlékkiállításon Gárdonyi kevéssé ismert emberi/alkotói portréját igyekeztek felmutatni többek között az életmű rejtett darabjain, a meséken keresztül.

Erre az alkalomra tervezte a Pest megyei Tápiógyörgyén működő Patkós Stúdió (www.patkosstudio.hu) a Három mese elnevezésű Gárdonyi-kötetet, amelyet Pap Kata illusztrált. A két Bolond Istók-történet és a Mióta haragszik a kutya a macskára? című mese grafikái azért kerültek a sámlikra, hogy a gyerekeket a mesehallgatás során foglalkoztatni lehessen.

Hasonlóan szép mesekönyvek készültek 2012-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága megbízásából a fertődi Esterházy-kastély számára, és Pécsre, a Jakováli Haszan-dzsámiban tartott múzeumi foglalkozásokhoz. Utóbbi könyv A kiskakas gyémánt félkrajcárja című Arany János-mesét tartalmazza.

Azonban a Stúdió elsősorban nem könyvkészítéssel, hanem interaktív tanösvények, kiállítások, játékok megalkotásával foglalkozik. Az alapító Patkós Gábor játékötleteiből építkezve a Gárdonyi-kiállítás több állomására kerültek szórakoztató foglalatosságok. Például a Gárdonyi titkosírását bemutató tili-tolival Török Bálintot lehet kiszabadítani börtönéből. Egy körüljárható négytengelyes forgató játékkal két regényének szereplőit és a hozzájuk tartozó korabeli könyvborítókat lehet egymáshoz rendelni. Van itt még Gárdonyi rajzait is megjelenítő forgatható oszlop, Gárdonyi egri házát és az egri várat ábrázoló satírozótábla, valamint óriás puzzle az író leírása alapján készített grafikus várrekonstrukcióval.

A Patkós Stúdió készítette a Vármúzeum másik utazó kiállításának, a Gárdonyi-kuckónak a játékait is, amelyek 2013-ban bejárták az országot, és az év végén Szegedre is megérkeztek. Valójában egy sátorról van szó, melyben az egri vár korszakait bemutató négyrétegű puzzle, a vár részeit ábrázoló hasábkirakó, Gárdonyi relikviáit ismertető óriás kirakó, török és magyar vitézeket felvonultató oszlopkirakók által lehet játékosan új ismereteket szerezni a szerző és az Egri csillagok világáról. A sátorhoz is tarozik egy illusztrált Gárdonyi-könyv (Három novella), ismét mesesámlikkal. A kuckó közepén helyezték el a Bástyát – oldalainak forgatható háromszögeiből Gárdonyi Gézáról és családjáról készült korabeli fényképeket lehet kirakni. Ilyen Bástya készült a szegedi Somogyi Könyvtárnak is, kifejezetten a Gyermekkönyvtár részleg foglalkozásaihoz illő tartalommal.

Patkós Gábor stúdiója 1995-ben létesült, és az ezredforduló óta tekinti céljának, hogy ötletes, kreatív eszközökkel segítse a környezeti nevelés, a múzeumpedagógia, a kulturális nevelés intézményeit. Elsődleges tevékenységük a korszerű és egyedi megvalósításokra törekvő tanösvénytervezés és -építés. Megterveznek, berendeznek ismeretterjesztő kiállításokat, megalkotják a hozzájuk tartozó könyveket, kiadványokat. Installációk is készülnek náluk – az egyik a péceli Ráday-kastélyban látható: az Orlai Petrich Soma alkotta, Kisfaludy Károly és Kazinczy első találkozását ábrázoló festmény életnagyságú modellje.

A csapat grafikusokból, asztalosokból, játékkészítőkből, külső szakértőkből áll, a négy projektfelelős közül pedig hárman a Szegedi Tudományegyetem végzett magyar szakosai. A Stúdió közreműködésével berendezett múzeumok közül többen is elnyerték az Év Múzeuma díjat, például a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum 2010-ben. Munkáik között díjnyertes interaktív tanösvények és múzeumpedagógiai anyagok szerepelnek.

 Kinter Aliz

[nggallery id=293]