Tiszatájonline | 2014. január 27.

A mogyoró-meló

Nem ez a mese fogja visszahozni az animációs filmek bő évtizeddel ezelőtti aranykorát – ahhoz túl sok benne a sablon meg az övön alulról felreppenő poén. A kisiskolások ízléséhez igazított humorhoz képest azonban meglepően komoly témákat is megpendít A mogyoró-meló… – Soós Tamás kritikája

Nem ez a mese fogja visszahozni az animációs filmek bő évtizeddel ezelőtti aranykorát – ahhoz túl sok benne a sablon meg az övön alulról felreppenő poén. A kisiskolások ízléséhez igazított humorhoz képest azonban meglepően komoly témákat is megpendít A mogyoró-meló.

Láttuk már ezt a filmet. Előbb Túl a sövényen címen futott, és egy dörzsölt mosómedve, bizonyos Stikli segített téli élelmet gyűjteni benne a nagyvárosi lakópark teknőceinek és oposszumainak, hogy útközben a barátság és a közösségbe tartozás előnyeit is megtanulja. Wes Anderson is leforgatta a maga verzióját, szigorúan a rendezői életművet egységbe fonó konfliktusokra felhúzva. A Robert Dahl meséjéből adaptált A fantasztikus Róka úrban a vadászösztöneit a családalapítás miatt elnyomó, de még egy utolsó csirkelopást levezénylő ravaszdi tanulta meg a családba tartozás örömeit. 2014-ben folytatódik az állatos gyerekheistfilmek sora: ezúttal mókusok terveznek körmönfont zsákmányszerzést. Grimbusz ugyanolyan magányos vadász, mint Stikli, neki viszont társa is akad a cukiságban a Pixar-karaktereket verő Haver, a néma egér személyében. Mikor egyik mogyorószerző akciójuk balul sül el, és leég az élelemraktárnak használt fa a parkban, Grimbuszt tárgyalás nélkül küldi száműzetésbe a lakóparközösség. Az állatok vezetője, Csutak által kiutált Grimbusz és Haver azonban mogyoró­mennyországra bukkan a nagyvárosban, mikor a börtönből szabadult gengszter és lúzer kompániája egy mogyiboltot használ álcának a bankrablásukhoz.

A-mogyoro-meloA mogyoró-meló jól példázza, ahogy a kortárs animációs filmek egyre szövevényesebb utakon vezetik a cselekményüket. Habár a mesét 6 évesekre szabták, a film több szálon futtatja történetét, és folyamatosan tükrözteti egymásra az ember- és a mókusrablás eseményeit, akár a főnök által elkövetett árulásról, akár a kétbalkezes segéderők bénázásából fakasztott viccekről van szó. A folyamatos agytornát igénylő, komplikált meseszövés akadályozza meg, hogy unalomba fulladjon a film. A mogyoró-meló készítői egyértelműen belőtték a célközönséget: nem törnek a Shrek babérjaira, nem akarják a felnőtteket is megnevettetni, csupán az alsósokat, akik bármikor vevők a jó öreg burleszkhumorra. Sajnálatos persze, hogy hiába bonyolítják és gyorsítják a történetet, ha közben a lurkók humorérzékét nem kapacitálják magasabbra a fingós vicceknél. A kalandos sztorivázakat rendre tömérdek geggel díszítő kortárs animációs filmben merész húzás ez a készítők részéről, de a sajtóvetítésen a kicsik végig lelkes nevetéssel jutalmazták az orra bucskázás művészetének keretein belül maradó poénokat.

Meg azt az egy szem utalást is, amit most nem nevezhetünk kulturálisnak. Az 50-es évek díszleteibe helyezett filmben valamiért elhelyeztek egy „mai” geget: a mogyoróbolt felfedezésekor a koreai popsztár, Psy Gangnam Style című slágere dübörög, közben Grimbuszék a lovaglós táncot lejtik. A környezetidegen geget leszámítva viszont korrekt, bár nem kimagaslóan jó mese A mogyoró-meló, ami alacsony korhatáros humora ellenére néhol meglepően felnőtt témákat is feszeget. A film ugyanis akarva-akaratlanul, de a (nyerészkedő) vezetők iránti bizalmatlanságot plántálja el a nézőkben, hiszen a közösségeket irányító alakok mind korruptnak bizonyulnak. A rájuk hallgató állat- és embercsoportokat kényükre-kedvükre manipulálják, a naiv „alattvalók” pedig mindent elhisznek nekik. A tömeget viszont nem csak Csutak és a gengszterfőnök, de a piperkőc szürkemókus, Grayson is átvágja, aki a Hős szerepében tetszeleg, de valójában mindig csak szerencsével keveredik ki a rázósabb szituációkból – a köztiszteletben álló hérosz bundájában csak egy nárcisztikus nyuszi lapul.

A-mogyoro-melo_3

Vele szemben persze a kívülálló, a jellemfejlődés útját túl nagy léptekkel bejáró Grimbusz áll, akinek történetíve valójában a klasszikus westernek sémáját követi. Az outsidert a közösség megbízza egy feladattal, a kaland során összemelegedik egy nővel, végül ráébredve a közösség megtartó erejére, csatlakozik ahhoz – és letelepszik vélhetően a mókuslány oldalán. A filmnek erőssége, hogy nem játssza túl a szerelmi szálat, és csak utal a kibontakozó, mélyebb érzelmekre. A mogyoró-melóból viszont hiányzik az újszerűség: képi világa precízen kidolgozott, de karakterei nem bírnak akkora egyéniséggel, mint a Pixar vagy a DreamWorks rajzfilmfigurái. Maradandó emléket leginkább a néma, cukiszemeket meresztő Haver és a Grimbusz arcának megnyalásáért bármire vállalkozó kutya ad. Na meg az a tény, hogy Kanadában elkészítették a filmtörténet első mogyorówesternjét.

Soós Tamás