12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Vigh Imre: Krúdy Az Újságban
2014.01.22 - tiszatáj

BEVEZETÉS KRÚDY GYULÁNAK AZ ÚJSÁGBAN MEGJELENT SZÖVEGEIHEZ*

A sorozatunkban közölt elbeszélések, novellák, tárcák – a műfaji kérdésről később ejtek szót – Krúdy Gyulától származnak és eddig még nem jelentek meg kötetben első hírlapbeli megjelenésük óta. Sem az író életében, sem később. Az írások Az Újság című lap 1906-os évfolyamából valók, s a mindeddig napvilágot látott két Krúdy-bibliográfia (az egyiket Kozocsa Sándor szerkesztette és az 1964-ben megjelenő Krúdy világa című kiadványban jelent meg,[1] a másik az erre támaszkodó Gedényi Mihály által összeállított 1976-os kiad­vány[2]) nem is említi őket. Az összeállítás hat alkotást tartalmaz, amelyek megjelenésük sorrendjében a következők: Egy ember története (Az Újság, 1906. március 2., 1-3.); Az arany fésű – Legenda (Az Újság, 1906. április 10., 1-3.); Pandur (Az Újság, 1906. július 10., 1-3.); Az ezredes győzelme (Az Újság, 1906. július 26., 1-2.); A vitéz elmarad (Az Újság 1906. szeptember 19., 1-3.); Az öreg honvéd (Az Újság, 1906. október 26., 1-2.).

Nem lehetünk teljesen biztosak abban – bár több mint valószínű –, hogy ezeknek a mű­veknek az említett sajtóorgánum adott helyet először, hiszen a Krúdy-életműben számta­lanszor megesett, hogy ugyanaz a szöveg más címmel jelent meg vagy éppen a fordítottja: ugyanazzal a címmel egy teljesen más textus jelent meg. A Krúdy-filológiának az efféle meglepetései nem kevés nehézséget okoznak olykor a kutatóknak egy-egy munka biblio­gráfiai adatainak megállapításánál, felkutatásánál, ugyanakkor éppen ez a momentum teszi izgalmassá a filológus munkáját. Továbbá az első megjelenés helyének megállapítását az is nehezíti, hogy a jelenleg megjelenő legteljesebb Krúdy-életműkiadás (mely a Kal­lig­ram Kiadó gondozásában jelenik meg Bezeczky Gábor és Kelecsényi László szerkesztésé­ben 2005-től)[3] még csupán az 1900-as év szeptemberénél jár, s ez a kiadás sem tekinthe­tő teljesnek, hiszen mind a mai napig nem tisztázott azoknak az újságoknak, folyóiratok­nak a teljes listája, amelyekben a szerző publikált élete folyamán. Egy ekkora terjedelmű életmű esetén – melyről nem túlzás azt állítani, hogy a Jókai Móréval vetekszik a magyar irodalomban – szinte természetes, hogy sok másodközlés is lehetséges, de minden adatot, anyagot ellenőrizni kell ezzel kapcsolatban, hisz csak akkor állapítható meg teljes bizo­nyossággal egy-egy elbeszélésről, hogy mikor és hol jelent meg először. Mindazonáltal úgy véljük, fontos, hogy ezek az írások napvilágra kerüljenek, hiszen a Krúdy-kutatásnak és -szövegkiadásnak, s egyúttal a magyar irodalomtörténetnek is nagy adóssága egy kritikai, a teljesség igényével bíró Krúdy-kiadássorozat.

A válogatásból kimaradtak olyan darabok, amelyek szintén Az Újság 1906-os évfolyamá­ban jelentek meg, s szintén nem jelentek meg kötetben, de szerepelnek a Gedényi-féle bibliográfiában. Ezek az írások remélhetőleg a jelenleg futó életműkiadás lapjain fognak felbukkanni a vonatkozó év elbeszélései vagy tárcái között. Ide tartoznak olyan írásművek, mint az Ódivatú történet (Az Újság 1906. január. 26., 1-3.),vagy az Egy legenda ruha nél­kül (Az Újság, 1906. május 15., 1-3.). Nem kevés szöveg van még, amely nem jelent meg könyv formátumban, rengeteg kiadásra méltó (és talán méltatott) írás lappang még a hír­lapok és folyóiratok hasábjain, rovataiban. Azok a novellák, tárcák azonban, amelyeket eddig még a bibliográfiák sem említettek, külön érdekesek, éppen ezért prioritást élveznek azokkal a művekkel szemben, amelyek szerepelnek valamelyik bibliográfiában.

Az írások műfaját nehéz meghatározni, hiszen egyrészt megragadhatók az elbeszélés vagy a novella műfajával, másrészt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a munkák az újság (s itt gondolok a többi sajtóorgánumra is, amelyekben Krúdy publikált) tárca rovatában jelentek meg, így joggal nevezhetők tárcának is. Történetet mesélnek, nar­rátorral, szereplőkkel, elbeszélői hanggal, helyszínnel és időperspektívával, azonban a korszak sajtógyakorlatának megfelelően a tárcarovatban kaptak helyet. A tárca mint mű­faji megnevezés egy olyan gyűjtőfogalom, amely alá ha besoroljuk ezeket az írásműveket, könnyen beazonosíthatóvá válnak, könnyen kategorizálhatóvá, ugyanakkor ez a kategória jelentősen homogenizál, elmossa a határokat és különbségeket az egyes szövegtípusok között. Olyan írások is bekerülhetnek tehát ebbe az univerzumba, amelyek teljesen más kifejezéskészlettel dolgoznak, s még csak nem is (szép)irodalmi igénnyel íródtak – gondol­hatunk itt elsősorban a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő tárcákra vagy azokra a tárcákra, amely mondjuk valamilyen történelmi vagy aktuálpolitikai témával kapcsolatos véleménykifejtés céljából íródtak. Itt egy olyan problémával állunk szemben, amely részle­tesebb kifejtést igényelne, ugyanakkor e bevezető keretein belül nincs terünk tárgyalni. A tárcához történő besorolást az is erősíti továbbá, hogy a narrátor olyan módban, olyan stílusban szólal meg egyes novellákban, amely erősen emlékeztet a tárca stílusjegyeire és a szövegek terjedelme is viszonylag kötött, azonban mi az elbeszélés fogalmát javasoljuk ezeknek a munkáknak a megnevezésére, mert erősebb bennük az elbeszélő, történetmondó jelleg, mint a véleményalkotó.

A hat novellát első ránézésre / olvasásra nem sok dolog köti össze azon kívül, hogy egy helyen jelentek meg, azonban mégis megfogalmazhatók bizonyos általánosítások velük kapcsolatban, melyek Krúdy prózapoétikájának jellegzetességeit rajzolják ki. Először is, mindegyik elbeszélésnek egyes szám harmadik személyű narrátora van, amely elbeszélés­mód, mondhatni, domináns Krúdy narratív technikájában. Másodszor, többségük – Az öreg honvéd című írást leszámítva, amelynek színhelye egy budapesti honvédmenhely – valamilyen vidéki helyszínen, elsősorban faluban játszódik, s egy szűk közösség életét áb­rázolja, amelyben ugyanakkor megjelenik a nagyobb közösség értékrendje is. Harmadszor, a szövegek – ugyancsak Az öreg honvéd kivételével – valamilyen szerelmi történetet me­sélnek el, de nem mindegyiknek a szerelem áll a középpontjában. Negyedszer, több el­beszélés is reflektál a legendaképzés, legendaképződés, legendásítás folyamatára mint a közösségi tudat egyik velejárójára. Ilyen utalás történik a folyamatra például Az arany fésűben, amikor a narrátor aszerint meséli tovább a történetet, ahogy azt a legenda is tud­ja, illetve az illető alkotás már alcímében is jelzi, hogy egy legendát – vagy legalábbis egy legendás ember történetét – beszéli el. Ötödször a Pandur című novellát egy szorosabb tematikai kapcsolat fűzi az úgynevezett Gaál-történetekhez, mégpedig azáltal, hogy bizo­nyos szereplők, pontosabban a Gaál-kisasszonyok és apjuk, Gaál Napoleon, mellékszerep­lőként felbukkannak a történetben. Ugyan a történetmondó nem foglalkozik sokat velük, de mint negatív példa, a pazarlás negatív példáját állítja őket az olvasó elé. Így tehát a Pandur – de más elbeszélések is, mint például Az ezredes győzelme vagy Az arany fésű – Legenda – elhelyezhető Krúdynak az úgynevezett „mikszáthos” korszakában íródott művei között, melyről Bezecky meggyőzően bizonyította be, hogy a kategóriának nincs értelme, mert – bármilyen meglepő – még senki sem végezte el Krúdy és Mikszáth művei­nek összehasonlítását.[4]

Végül a helyesírási elvekről ejtek néhány szót, amelyek esetén ugyan nem kell komoly vál­toztatással számolni, azonban fontos megemlíteni őket. A szövegek átírásánál igyekeztünk megtartani az eredeti helyesírást – ebben az esetben a hírlapban megjelent változat alap­ján. A neveknek és a „c” hangoknak – melyeket Krúdy „cz” betűkapcsolattal jelöl – megtar­tottuk eredeti formáját, azonban az egybe- és különírás, valamint egyes szavak ékezet nél­küli írásmódja esetén a mai, modern, akadémiai helyesírást alkalmaztuk. Így lett például az „az után”-ból azután vagy a „hiu”-ból hiú. Érdemes kiemelni a „cz” betűkapcsolatot, amelyet Krúdy minden „c” hang felbukkanásakor konzekvensen az előbb említett betűkap­csolattal jelöl, ezért ezt a megoldást Krúdy stílusának integráns részének tartjuk. Az írá­sokban fellelhető nyomdahibákat javítottuk, ezeket külön nem jelöltük a szövegekben.

 


* A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidol­gozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt  keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

[1] Kozocsa Sándor: Mű és mérték, In: Tóbiás Áron (szerk.): Krúdy világa, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1964, 407-446.

[2] Gedényi Mihály: Krúdy Gyula (Bibliográfia), Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978.

[3] Krúdy Gyula: Összegyűjtött művei 1-23., (sorozatszerk.: Bezeczky Gábor; Kelecsényi László), Kalligram Kiadó, Pozsony, 2005-

[4] Bezeczky Gábor: Az ismétlődés szerepe Krúdy „mikszáthos” korszakában, In: Iroda­lomtörténeti Közlemények 1987-1988/4, 422-439.


Címke: , , , , ,
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő