12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
11.28.
| Asztali beszélgetések… – In memoriam Radnóti Miklós >>>
11.28.
| Kerekasztal Színház – Vitaszínház a környezettudatosságról >>>
11.21.
| ZUG művészeti tetthely – Homo Ludens Projekt: Humánia >>>
11.21.
| A 16. Verzió Filmfesztivál szegedi programjai >>>
11.20.
| Grand Café – Próza Nostra Irodalmi Estek: Moskát Anita és Brandon Hackett >>>
11.19.
| Novemberi Sikersztorik a JATE Klub színpadán >>>
11.17.
| Háború utáni és kortárs művekből rendez aukciót a Virág Judit Galéria >>>
11.15.
| Nepp Józsefet ünnepli 2019-ben az Országos Rajzfilmünnep >>>
11.13.
| SZTE – Indul az AudMax Esték előadássorozat >>>
11.07.
| Már elérhetők az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020 jegyei >>>
11.05.
| Budapest Debut Film Forum a Friss Hús filmfesztiválon – várják a filmterveket >>>
10.29.
| Karácsony a Szegedi Szabadtérivel: már kaphatók a kedvezményes bérletek >>>
10.27.
| Felavatták a felújított kökösi unitárius templomot >>>
10.25.
| Alföldi Róbert rendezi a szegedi West Side Story-t >>>
10.24.
| Művészettörténeti szenzáció a kárpátaljai Visken >>>
10.17.
| New Flash >>>
10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>

Benesóczky László, Boda Magdolna, Csontos Márta, Kurdy Fehér János, Mohai V. Lajos, Nagy Márta Júlia, Nagy Zopán, Schneider Éva, Simon Bettina, Szegedi Eszter versei
Ferdinánd Zoltán, Szakács Réka, Tóbiás Krisztián prózája
Interjú Danyi Zoltánnal
Franciák, figurák, fordítások (Kovács Eszter, Kovács Ilona, Penke Olga tanulmányai)
Perovics Zoltán Artopédlandia című kiállítása

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

Közeleg a tél
2013.12.03 - tiszatáj

CHRIS BUCK & JENNIFER LEE: JÉGVARÁZS

A Jégvarázs még a szkeptikusok fejét is elcsavarta, a lelkendezők egyenesen a Disney-reneszánsz visszatérését emlegetik. Ha ettől még távolabb is vagyunk, a Pixar-guru John Lasseter vigyázó szemei alatt készült, fantasyvel dúsított film a stúdió egyik legjobb klasszikus vonalvezetésű meséje az utóbbi évekből.

A Jégvarázs még a szkeptikusok fejét is elcsavarta, a lelkendezők egyenesen a Disney-reneszánsz visszatérését emlegetik. Ha ettől még távolabb is vagyunk, a Pixar-guru John Lasseter vigyázó szemei alatt készült, fantasyvel dúsított film a stúdió egyik legjobb klasszikus vonalvezetésű meséje az utóbbi évekből. A Mickey Mouse-kísérőfilm pedig egyenesen telitalálat.

Leporolni a királylány-ruhákat, kifésülni a hercegnő-hajakat, felvarrni a klasszikus Disney-formulát: a cégvezetői ukáznak már a tradicionális rajzfilmtechnikával megálmodott, pimaszul szórakoztató A hercegnő és a béka is eleget tett, csak a besöpört 267 millió dollárt kevesellték a fejesek. Ezért az Aranyhaj és a nagy gubanc a 2000-es évek óta slágernek számító digitális technikával készült, és az ősrecepten csak módjával fazonírozott: a megmentőseregre passzívan várakozó heroinák helyett egy aktív, kíváncsi és a mai tinikre hajazó királykisasszony meg a sármos rablóvá rosszfiúsított királyfi képviselte a mérsékelt nóvumot, a giccsel töltött dalbetétek, a bájosan naiv fordulatok és persze a hollófekete hajú gonosz boszorka pedig a bejáratott sémákat. A Jégvarázs is az Aranyhaj stratégiáját követi: újítani csak motívumokon és szereplőkön lehet, a felnőtteknek szóló humor, a popkulturális utalásokkal megszórt kikacsintós önreflexió marad a Shrek-filmek birodalmában.

A Jégvarázs ugyanaz a hercegnős mese felnövésről, az első szerelemről, meg kalandokról, mint a régi Disney-mozik. Csak a hercegnők váltak karakánabbá, ráadásul rögtön kettő is van belőlük. Elsa a világ szépségeiért lelkesedő, hamar szerelembe eső, cserfes kishúg, aki nehezen tudja feldolgozni, hogy elválasztották nővérétől. Pedig a saját érdekében tették: Anna sokféle hóvarázslatra képes, de gyerekként még nem tudja kordában tartani erejét, és egy hancúrozás folyamán majdnem megöli testvérét. A lányok felcseperednek, szüleik meghalnak, és Annára száll a trón. A koronázási ceremónián Elsa beleszeret Hansba, a szomszéd birodalom 13. hercegébe, akivel sebtiben össze is házasodnának, ám mikor Anna felháborodik ezen az elsietett döntésen, az egész vendégsereg előtt leleplezi mindenki előtt titokban tartott képességeit. A megijedt nép boszorkányt kiált, Anna dühében elfut, de közben lefagyasztja az egész királyságot – a nővéréért tűzön-jégen keresztülvágtató Elsán, egy jégmunkás srácon, Kristoffon és kutyahűségű rénszarvasán áll, hogy visszahozzák a nyarat.

A meleget legjobban mégis Olaf, a hóember szomjazza: a Jégvarázs legszórakoztatóbb fazonja ez a börleszkhumort forszírozó (folyton darabjaira esik), kedélyesen és szerethetően bumfordi hókupac. Nagydumás, de nem annyira, mint Szamár (Shrek) vagy a Lajhár (Jégkorszak), és mindenbe beledugja a répaorrát – miközben a répaimádó rénszarvas folyton leharapná azt. Olaf sajnos csak a film félidején gurul be a mesébe, onnantól oldja hóhányó humorral az amúgy meglehetős setétre árnyalt kalandokat. A sokáig egy helyben topogó Jégvarázs eleinte túladagolja a Broadway-musicalek nagyívű vonalvezetését és duettjeit idéző dalokkal a sztorit. Igaz, az amúgy túlzottan patetikusra hangolt énektirádák egyike meglepően erősen markolja a szívet. Az elhagyatott hegyekbe menekülő Anna kitárulkozása, a Let It Go a film sarkalatos pontja: a szorongó, titkolózó hercegnő felenged, és megelégelve a jókislány-szerepet, szabadjára engedi energiáit, és a semmiből teremt magának jégpalotát. De nem csak a jólnevelt, ábrándos tekintetű szöszi sztereotípiájával helyezkedik szembe a kétségektől gyötört Anna alakja, de az örömöt csak a pusztításban lelő boszorkányokéval is. A film alapjául szolgáló Hans Christian Andersen mesében, A hókirálynőben ő lenne az antagonista, a Disney modern olvasatában viszont egy félreértett, szerencsétlen alak, aki nem tud beilleszkedni a közösségbe.

Hasonló visszafogottsággal írja felül és őrzi meg a Disney-hagyományokat a Jégvarázs, mikor meséjébe becseni, de megfricskázza a klasszikus motívumokat. Most is az igaz szeretet kell az átok feloldásához (ami viszont nem biztos, hogy a szerelmes fiúé), és továbbra is dúl az idealista lamúr a fiatalok között (de óva int a film az elsietett házasságtól). Közben a kalandfaktor és a bájos poénok is a kortárs animációs trendet idézik: főként a tónusaiban és helyszínválasztásában a középkori fantasyk trendjébe simuló látványvilágot, valamint a grandiózus táj minden zegzugát bejáró, és azt sokféle perspektívából felvillantó rendezést illeti a dicséret. Problémás csak a film pozicionálása lehet: mert az aprónépségnek egy hóriás, egy majdnem-testvérgyilkosság éppenséggel túl ijesztő, a szereplőkkel egykorú tinédzsereknek pedig ez az egész tündérmese túlságosan naiv lehet.

Hiszen hiába a modern szabásminta, azért a Jégvarázsban is ugyanaz a Disney-szív dobog: az érzelmek a hegycsúcsig érnek és mindig dalban mondják el azokat az egyenarcú, óriásszemű hercegnők. Aki ennél újszerűbb szórakozásra vágyik, azt a Jégvarázs kísérőfilmje, a Get A Horse szolgálja ki: a rövidfilm az első új Mickey Mouse-mű 1995 óta, és briliánsan ötvözi a nosztalgikus, húszas évekbeli Mickey-miliőt a mai 3D-s technológiával – Woody Allen Kairó bíbor rózsája című filmjéhez mért határátlépések sorozatával bővíti a börleszk lehetőségeit. A Jégvarázsból hiányzik ez a merészség, de a kitágított klasszikus keretek között ez a legjobb animációs film, amit a Disney eddig összehozott.

Soós Tamás

 


Címke: , , , , ,
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE
Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik,,, SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.15 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
aatoth franyo tárgyaival, képeivel provokálja és sokkolja a nézőt, gondolatban cselekvésre ösztönzi, amit lát, az most valami előtt vagy után, vagy valami helyett létezik? Nem egy színpadi előadás díszletét tárja elénk a művész, hanem mást, egyfajta mágiát, érzékenységet a természet szépsége iránt […]

>>>
2019.11.13 - tiszatáj

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: APRÓMUNKA EGY PALOTÁÉRT
Úgy tűnik, a Krasznahorkai-univerzum súlyosan és rendíthetetlenül, csupán a maga törvényeinek engedelmeskedve gravitál az irodalmi térben, és e kikezdhetetlen alkotói szuverenitás a független gondolkodás és létezés etikáját írja bele az életmű egészébe. A periféria, a margó határvidékén történő berendezkedés nem csak a szerzői autonómia, hanem az aktuális irodalmi divatokat következetesen figyelmen kívül hagyó szövegek tekintetében is a szabadság megőrzésének egyik lehetséges biztosítéka… – SZABÓ GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

OLOSZ ELLA TEXTILMŰVÉSZ ALKOTÁSAIBÓL NYÍLT EMLÉKKIÁLLÍTÁS
A kedvencemmé lett egy fénykép Olosz Elláról: az, amelyiken a művész egyik geometrikus rendbe zárt szőttese előtt áll, karba font kézzel egy finoman csíkozott blézerben. A törékeny alak mintha maga is a mögötte látható mű szerves része lenne. Azt hiszem, ez egy jellemző kép róla, ez a nagyszerű asszony testileg, lelkileg azonosult művészetével. Ez az autentikusság átsüt a szövedékeken, leragyog a szőnyegekről, a ránk hagyott életművéből személyisége pontosan kiolvasható… – PACSIKA LIA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.12 - tiszatáj

ÁLOM DOKTOR
Járgány motor nélkül. Stephen King legendás Kubrick-kritikája szerint ilyen adaptációt csiszolt 1977-es bestselleréből a híresen perfekcionista direktor. Rögtön ki is ütközik a különbség: az író csupán populáris paneleket tologat, míg a 2001 és a Mechanikus narancs adaptőre szerzői hangütéssel közelít a témához, vagyis darabokra szed, analizál, újra összerak, és valami egyedit teremt. Mike Flanagan misztikus horrorja – vagyis egyszerre a Ragyogás című regény és film folytatása – után még tágabbra nyílik a könyv és mozi közötti rés… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.09 - tiszatáj

KISS JUDIT ÁGNES: A HALÁL MILONGÁT TÁNCOL
Tizenöt éves koromban, konfirmációi előkészítőn a lelkészünk azt a kérdést tette fel nekünk, mihez kezdenénk, ha megtudnánk, hogy 24 óra van már csak hátra az életünkből, és jön a világvége. A többség nagy része szendén megadta a pc választ: kibékülnék a haragosaimmal, elmondanám a szeretteimnek, mennyire fontosak nekem, rendbe tenném a dolgaimat, imádkoznék Istenhez stb. Egy lány volt csak közöttünk, aki ki merte mondani a frankót, én bizony kipróbálnám a kábítószert és a szexet, mert nem akarok úgy meghalni, hogy egyikben sem volt részem… – ISTÓK ANNA KRITIKÁJA

>>>
2019.11.07 - tiszatáj

A XXIX. PLEIN AIR NEMZETKÖZI ALKOTÓTELEP KIÁLLÍTÁSA ELÉ
Tudjuk, hogy egy művésztelepet elindítani és működtetni nem egyszerű dolog. Munka van vele. Sokba kerül. Akkor mégis miért szeretne Csongrád városa művésztelepet magának – Európa és Magyarország sok más településével együtt? Talán azért, mert csupán a művészet képes időtállóan és hitelesen dokumentálni egy időszakot, egy kort. Hogy a művészet maradéktalanul tiszta, romlatlan és igazmondó lenne? Szó sincs róla. De még mindig ez a legjobb megoldás. Ahogyan a demokrácia… – GYARMATI GABRIELLA MEGNYITÓJA

>>>
2019.11.03 - tiszatáj

INTERJÚ A HOMO LUDENS PROJECT ALKOTÓIVAL
A Homo Ludens Project kompániájáról nehéz úgy beszélni, hogy ne személyes emlékek, tapasztalatok sora rohamozzon meg. Több elsőjénél ott voltam, és egészen felemelő látni, merre haladnak. Ahogy ott ülök a megbeszélt helyünkön Benkő Imolára és Szilágyi Szabolcsra várva, az jut eszembe, hogy ők is olyan emberek, akikkel ott tudom felvenni a beszélgetés fonalát, ahol leejtettük. Két folyton mozgó figura, akik folyamatosan feszegetik a határaikat, ezzel bevállalva olyan élethelyzeteket akár szakmai téren, akár civil életükben, amelyekre lehet, hogy ők sem számítottak eddig… – TÓTH EMESE INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő