01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>

Báger Gusztáv, Bob Dylan, Komor Zoltán, Lengyelfalvi Egbert, Nyirán Ferenc, Talabér Miklós, Zalán Tibor versei
William Shakes­peare szonettjei Fazekas Sándor fordításában
Abafáy-Deák Csillag, Csabai László, Hegedűs Imre János prózája
Lengyel András, Marjanucz László, Tverdota György, Zimonyi Zoltán tanulmánya
Nagy József: Mnémosyne

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Más mondókák, más helyen
2013.11.28 - tiszatáj

TÓTH KINGA ZSÚR CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

Tóth Kinga első, rohambáros kötetbemutatójáról ugyan lemaradtam, de nem kellett sokáig várnom, a Múzeumok Őszi Fesztiválján ismét felbukkant a Zsúr. A Fiumei úti temetőben található Kegyeleti Múzeum programját Kondor Tamás és Molnár (Normal) Gergely Pszeudo-apokalipszis című kiállításának megnyitója, művészeti albumuk bemutatója, egy zenés performance-est, egy versplakát-kiállítás, valamint egy beszélgetés is „színesítette” november 8-án, pénteken.

Amikor megláttam az esemény fekete-fehér-vérvörös színekből összeállított plakátját az apokalipszis fehér lovasát megidéző, a Keresztapa c. filmtrilógia egyik jelenetét felelevenítő vérző lófejjel, a kapucnis-karmos medvebundába bújtatott „majomarcú” madárcsontvázzal, Kinga rejtélyes vonalrajzaival, és tudatosult bennem, hogy egy sírkertbe megyünk, ráadásul nem is akármilyen sírkertbe, hanem a Nemzetibe, ahol a magyarság nagyjai nyugszanak, beleborzongtam. Teljesen egyértelmű volt, hogy nem egy megkésett Halloween-partira vagyunk hivatalosak, mégis automatikusan Bartók Imre a más mondókákhoz írt fülszövegének timbörtönös első mondata jutott eszembe: „Altatók az éjszaka mélyéről, mikor nem jön álom a szemre, és a szem sem megy el az álomhoz.” Bekattantak és ismétlődtek a Zsúrból ismert sorok, félelmetessé, sejtelmessé téve az est hangulatát: „jó napot MrPumpkin / ébresztő ma vágunk magának / egy szájt (…)”, „fekete madarak sütötték / a lepényt a király ehet csak belőle”, „kedves játszótársam / ne maradj otthon / van egy búvócellám”.

A program 19:00-kor kezdődött. Este hét előtt öt perccel hagytuk el a bejáratot egy kedves barátommal, botorkáltunk a sötétben, a hatalmas téglafallal párhuzamosan futó temetőúton botladoztunk. Mivel nagyon jól be tudom paráztatni magam, megfordult a fejemben, hogy a temetőőrök valójában sorozatgyilkosok, vágnak nekem egy szájt, mint MrPumpkinnak, a fekete madarak pedig megsütnek lepénynek, mert a kedves játszótárs búvócellája valójában egy kripta, ez az egész meg átverés. A pánikroham előtti másodpercben láttam meg a fényeket, világító rudak jelezték az irányt, mint mesebeli, alakváltó szentjánosbogarak. Hirtelen gyermeki öröm áradt szét bennem, valamiféle megkönnyebbüléssel egybekötött felismerés, hogy az egészet csak beképzeltem, egy mondóka volt csupán, ami bekattant, magához hívta, majd elűzte a gonosz démonokat.

Amikor megérkeztem, letámadtam Kingát az elképzelt, kalandos est részleteivel, mire rámutatott – később a Bartók Imrével folytatott beszélgetés alatt megerősítette –, hogy azért választotta ezt a helyszínt, mert az ő könyve is foglalkozik a halállal. Felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy manapság „még a csapból is vér folyik”, folyamatosan szembesülünk az elmúlással, de olyan kisarkított módon, olyan eltúlzott formában (pl. vámpíros könyvek, akciófilmek), ami már-már elérhetetlenné, megfoghatatlanná teszi a halálélményt, miközben a hétköznapi diskurzusban nem jelenik meg karakteresen a halál-tematika, mert a társadalom az elmúlás tényét mintegy tabuként kezeli. Ebben a világban véleménye szerint nincsenek hagyományos családnarratívák, csak üres mitológiák, tanárként azonban módjában állt felfedezni, hogy a gyermekek még természetesen, egyszerű bölcsességgel viszonyulnak az élethez, az elmúlás tényéhez, nincs bennük semmi álszentség, ami a szocializáció során meghatározza a kamaszok gondolkodásmódját és képmutató felnőttekké formálja őket. A Kegyeleti Múzeum számára az ártatlan tisztaságot, tiszteletteljes közelséget eleveníti meg, ezért szerette volna megismertetni a hely szellemiségét másokkal. A helyszínválasztással tehát nem megbotránkoztatni, hanem elgondolkoztatni akart bennünket.

A műsor egy performance előadással vette kezdetét, Tóth Kinga és társai a Zsúr borítójának figuráit keltették életre. A borítón hét figura üli körbe az asztalt. Vagy nyolc. Mert nem tudjuk, hogy az egyik széket, aminek a háttámláját látjuk, foglalja-e valaki. Csak sejtjük. A zsúr egy alkalom, nem tudni, milyen összejövetel, játék, parti vagy ünnep is lehet, egy jelenet, számunkra talán ismeretlen, mégis ismerős szereplőkkel. A zsúrokra általában olyasvalakik hivatalosak, akik valamiért fontosak nekünk, és/vagy akikkel együttműködünk. Kinga Bartók Imre írót, Molnár Gergely képzőművészt, zenészt, Kondor Tamás grafikust, Popella Dóra grafikust, Baki Júliát és Szabó Imolát, a Hímzőkör tagjait hívta meg a partira. Kinga koreográfiája nagyon visszafogott volt, mégis sokat sejtető, egy körkörös mozgást ábrázolt, ami folyton megszakadt. Megszakadt, mert át kellett adni a mikrofont, a stafétát a következő felolvasónak, megszakadt, mert a zajok, a központi figura kinyilatkoztatásai elmosták a léptek hangját. A performance alatt a Tóth Kína Hegyfalu zenés formáció a Zsúr kötet mondókáit-verseit feldolgozó Zsúr albumának zenés anyagából készült összeállítás volt hallható, a zenei alapot Normal Gergő szolgáltatta. (Az albumot a francia Sirona Records adta ki nemrég, a letöltések száma lassan négyezernél jár.) A zsúrasztal mögötti paravánokon Kinga munkáinak kinyomtatott, tussal továbbrajzolt változatai kaptak helyet, melyek ilyen formában kifejezetten erre az alkalomra készültek. A beszélgetés során szóba került, hogy a kötet illusztrációi és a vers-plakátok azért fekete-fehérek, mert – ugyan leginkább színes képeket készít és a Zsúr egyes rajzainak vannak színes-képi előzményei is – a mondókák minimálját tükrözik, a komorabb témákat boncolgató gyerekversekhez ez a stílus illett leginkább. Az ábrák a négy-öt éves gyerekek firkáinak formavilágához igazodnak, kiszínezhetők, továbbrajzolhatók, ily módon a kötet munkakönyvként is használható, továbbírható. Persze továbbírni nem könnyű, mert egy gyerek, ezáltal Tóth Kinga is, olyan egyszerűen – látszólag mégis összefüggéstelenül – mondja ki a szavakat, ahogy vannak, szembesítve azzal, hogy a gyermeki őszinteségnek mekkora ereje van. Ennek köszönhetően specifikus egyvelegét adja a tiszteletnek és a fekete humornak.

A beszélgetés előtt Nemes Z. Márió nyitotta meg Kondor Tamás és Molnár Gergely Pszeudo-apokalipszis c. kiállítását, az alkotásaikat bemutató közös album általa írt bevezető tanulmányát olvasta fel. Rámutatott, hogy az apokalipszis a két művész értelmezésében nem befejezést jelent, hanem a vizuális fantázia erejének felszabadítását. A grafikák így nem az emberi világ végét, hanem az emberi létezés harmonikus karakterének végét hirdetik, ami az esztétikai metamorfózis elkerülhetetlenségére utal. A kortárs művészek álláspontja szerint egy mítosz újraértelmezésével teremtik meg saját mitológiájukat, melynek útja a profanizálás, a vizuális sémák öntörvényű alkalmazása, variálása. Kondor és Molnár számot adtak arról, hogy nem tervezték előre a közös album megvalósítását, akkor csoportosították és rakták össze munkáikat, amikor észrevették, hogy bizonyos szempontból hasonló alkotói szemlélettel, grafikáik pedig hasonló képi világgal rendelkeznek.

Kifejezetten örültem annak, hogy Kinga (ismét) egy komplex programmal állt elő, hiszen számára fontos a társművészetekkel való összefonódás, a társművészekkel és a többi íróval való együttműködés. Nála együtt él a kép, a vers, a zene, kiegészítik egymást, felerősítik egymás hatását, így alkotva kerek egészet az ő különleges személyiségével. Célját, mint mindig, most is elérte, a jelenlevők közül mindenki elmerengett azon, miért is fontos a gyermeki látásmód, a (létező és nem létező) mondókák dekonstruálása. Programjában nem szerepeltek hájpolható elemek, ezért azoknak, akik horror show-ra számítottak, csalódottan kellett távozniuk a sírkertből. De úgy hiszem, senki sem csalódott. Legalábbis nem negatív értelemben.

Debreceni Boglárka

 

pszezsurMúzeumok Őszi Fesztiválja
Kegyeleti Múzeum/Fiumei úti Sírkert
2013. november 8. 19:00

Zenés irodalmi performansz és kiállítás

Tóth Kinga Zsúr c. kötetének bemutatója

Kondor Tamás és Normal Gergely kiállításának megnyitója és a Pszeudo-apokalipszis album bemutatója

A performansz résztvevői: Baki Júlia, Bartók Imre, Kondor Tamás, Molnár Gergely, Popella Dóra, Szabó Imola Julianna, Tóth Kinga

A kiállítást Nemes Z. Márió nyitotta meg.

A szerzőkkel Bartók Imre író, kritikus beszélgetett.

 

Fotó: Szőcs Petra


Címke: , , ,
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.08 - tiszatáj

MÁRTON LÁSZLÓ: KÉT OBELISZK
Márton László legújabb regénye, a Két obeliszk továbbhalad a szerző által már jól kikövezett poétikai úton: a fikcionalitás és a referencialitás dichotómikus rendszerének fel-, illetve megbontását tűzi ki célul. Ami azonban az előző két kötethez, A mi kis köztársaságunkhoz és a Hamis tanúhoz képest változott, az az, hogy ezúttal nem (csak) a magyar történelem egy jelentős eseménye (Vésztői köztársaság, tiszaeszlári vérvád) kerül a Márton-féle fikciós krónika középpontjába, hanem egy nemzeteken átívelő szerelmi történet… – KLAJKÓ DÁNIEL KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

MÉG EGY KÖRT MINDENKINEK
Zenitjén már túljutott az egyik legünnepeltebb kortárs dán rendező, ettől függetlenül Thomas Vinterberg vígdrámája szoros kezekkel összetartott, potens szerzői teljesítmény, amely mindenképpen a pályakép jobban sikerült darabjai között foglal helyet… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.06 - tiszatáj

INTERJÚ PETŐCZ ANDRÁSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Petőcz András Babérkoszorú-díjas költő beszél irodalmi tehetséggondozásról, a Kodolányi János Egyetemen általa vezetett kreatív írás tanfolyamon végzett munkáról, annak tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.03 - tiszatáj

ÁFRA JÁNOS: RÍTUS
Útmutató, vizualizáció, meditáció. Efféle benyomást keltenek a Rítus egyes szám második személyben írott versei. Az olvasó részben ennek köszönhetően érezheti: ősi örökség rejtélyeibe vezető beavatástörténet részese. Áfra János harmadik verseskötete egyszerre kezeli komolyan a rituális konstrukciók előírásait, és ébreszt megdöbbenést az abszurdba forduló, de nagyon is ismerős magatartásformákkal szemben… – URBÁN ANDREA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.30 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MILCHO MANCHEVSKI FILMRENDEZŐVEL
Legtöbben az Eső előtt rendezőjeként ismerjük, ám a macedón direktor az elmúlt közel 30 évben sem tétlenkedett. Miután Velencéből a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánnal távozott, öt újabb munkával jelentkezett: a hazai forgalmazásba is bekerült Árnyékok és Anyák után a Fűzfát is megtekinthették az érdeklődők, igaz, a pandémiára való tekintettel csak a Művész Távmoziban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő