07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Más mondókák, más helyen
2013.11.28 - tiszatáj

TÓTH KINGA ZSÚR CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

Tóth Kinga első, rohambáros kötetbemutatójáról ugyan lemaradtam, de nem kellett sokáig várnom, a Múzeumok Őszi Fesztiválján ismét felbukkant a Zsúr. A Fiumei úti temetőben található Kegyeleti Múzeum programját Kondor Tamás és Molnár (Normal) Gergely Pszeudo-apokalipszis című kiállításának megnyitója, művészeti albumuk bemutatója, egy zenés performance-est, egy versplakát-kiállítás, valamint egy beszélgetés is „színesítette” november 8-án, pénteken.

Amikor megláttam az esemény fekete-fehér-vérvörös színekből összeállított plakátját az apokalipszis fehér lovasát megidéző, a Keresztapa c. filmtrilógia egyik jelenetét felelevenítő vérző lófejjel, a kapucnis-karmos medvebundába bújtatott „majomarcú” madárcsontvázzal, Kinga rejtélyes vonalrajzaival, és tudatosult bennem, hogy egy sírkertbe megyünk, ráadásul nem is akármilyen sírkertbe, hanem a Nemzetibe, ahol a magyarság nagyjai nyugszanak, beleborzongtam. Teljesen egyértelmű volt, hogy nem egy megkésett Halloween-partira vagyunk hivatalosak, mégis automatikusan Bartók Imre a más mondókákhoz írt fülszövegének timbörtönös első mondata jutott eszembe: „Altatók az éjszaka mélyéről, mikor nem jön álom a szemre, és a szem sem megy el az álomhoz.” Bekattantak és ismétlődtek a Zsúrból ismert sorok, félelmetessé, sejtelmessé téve az est hangulatát: „jó napot MrPumpkin / ébresztő ma vágunk magának / egy szájt (…)”, „fekete madarak sütötték / a lepényt a király ehet csak belőle”, „kedves játszótársam / ne maradj otthon / van egy búvócellám”.

A program 19:00-kor kezdődött. Este hét előtt öt perccel hagytuk el a bejáratot egy kedves barátommal, botorkáltunk a sötétben, a hatalmas téglafallal párhuzamosan futó temetőúton botladoztunk. Mivel nagyon jól be tudom paráztatni magam, megfordult a fejemben, hogy a temetőőrök valójában sorozatgyilkosok, vágnak nekem egy szájt, mint MrPumpkinnak, a fekete madarak pedig megsütnek lepénynek, mert a kedves játszótárs búvócellája valójában egy kripta, ez az egész meg átverés. A pánikroham előtti másodpercben láttam meg a fényeket, világító rudak jelezték az irányt, mint mesebeli, alakváltó szentjánosbogarak. Hirtelen gyermeki öröm áradt szét bennem, valamiféle megkönnyebbüléssel egybekötött felismerés, hogy az egészet csak beképzeltem, egy mondóka volt csupán, ami bekattant, magához hívta, majd elűzte a gonosz démonokat.

Amikor megérkeztem, letámadtam Kingát az elképzelt, kalandos est részleteivel, mire rámutatott – később a Bartók Imrével folytatott beszélgetés alatt megerősítette –, hogy azért választotta ezt a helyszínt, mert az ő könyve is foglalkozik a halállal. Felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy manapság „még a csapból is vér folyik”, folyamatosan szembesülünk az elmúlással, de olyan kisarkított módon, olyan eltúlzott formában (pl. vámpíros könyvek, akciófilmek), ami már-már elérhetetlenné, megfoghatatlanná teszi a halálélményt, miközben a hétköznapi diskurzusban nem jelenik meg karakteresen a halál-tematika, mert a társadalom az elmúlás tényét mintegy tabuként kezeli. Ebben a világban véleménye szerint nincsenek hagyományos családnarratívák, csak üres mitológiák, tanárként azonban módjában állt felfedezni, hogy a gyermekek még természetesen, egyszerű bölcsességgel viszonyulnak az élethez, az elmúlás tényéhez, nincs bennük semmi álszentség, ami a szocializáció során meghatározza a kamaszok gondolkodásmódját és képmutató felnőttekké formálja őket. A Kegyeleti Múzeum számára az ártatlan tisztaságot, tiszteletteljes közelséget eleveníti meg, ezért szerette volna megismertetni a hely szellemiségét másokkal. A helyszínválasztással tehát nem megbotránkoztatni, hanem elgondolkoztatni akart bennünket.

A műsor egy performance előadással vette kezdetét, Tóth Kinga és társai a Zsúr borítójának figuráit keltették életre. A borítón hét figura üli körbe az asztalt. Vagy nyolc. Mert nem tudjuk, hogy az egyik széket, aminek a háttámláját látjuk, foglalja-e valaki. Csak sejtjük. A zsúr egy alkalom, nem tudni, milyen összejövetel, játék, parti vagy ünnep is lehet, egy jelenet, számunkra talán ismeretlen, mégis ismerős szereplőkkel. A zsúrokra általában olyasvalakik hivatalosak, akik valamiért fontosak nekünk, és/vagy akikkel együttműködünk. Kinga Bartók Imre írót, Molnár Gergely képzőművészt, zenészt, Kondor Tamás grafikust, Popella Dóra grafikust, Baki Júliát és Szabó Imolát, a Hímzőkör tagjait hívta meg a partira. Kinga koreográfiája nagyon visszafogott volt, mégis sokat sejtető, egy körkörös mozgást ábrázolt, ami folyton megszakadt. Megszakadt, mert át kellett adni a mikrofont, a stafétát a következő felolvasónak, megszakadt, mert a zajok, a központi figura kinyilatkoztatásai elmosták a léptek hangját. A performance alatt a Tóth Kína Hegyfalu zenés formáció a Zsúr kötet mondókáit-verseit feldolgozó Zsúr albumának zenés anyagából készült összeállítás volt hallható, a zenei alapot Normal Gergő szolgáltatta. (Az albumot a francia Sirona Records adta ki nemrég, a letöltések száma lassan négyezernél jár.) A zsúrasztal mögötti paravánokon Kinga munkáinak kinyomtatott, tussal továbbrajzolt változatai kaptak helyet, melyek ilyen formában kifejezetten erre az alkalomra készültek. A beszélgetés során szóba került, hogy a kötet illusztrációi és a vers-plakátok azért fekete-fehérek, mert – ugyan leginkább színes képeket készít és a Zsúr egyes rajzainak vannak színes-képi előzményei is – a mondókák minimálját tükrözik, a komorabb témákat boncolgató gyerekversekhez ez a stílus illett leginkább. Az ábrák a négy-öt éves gyerekek firkáinak formavilágához igazodnak, kiszínezhetők, továbbrajzolhatók, ily módon a kötet munkakönyvként is használható, továbbírható. Persze továbbírni nem könnyű, mert egy gyerek, ezáltal Tóth Kinga is, olyan egyszerűen – látszólag mégis összefüggéstelenül – mondja ki a szavakat, ahogy vannak, szembesítve azzal, hogy a gyermeki őszinteségnek mekkora ereje van. Ennek köszönhetően specifikus egyvelegét adja a tiszteletnek és a fekete humornak.

A beszélgetés előtt Nemes Z. Márió nyitotta meg Kondor Tamás és Molnár Gergely Pszeudo-apokalipszis c. kiállítását, az alkotásaikat bemutató közös album általa írt bevezető tanulmányát olvasta fel. Rámutatott, hogy az apokalipszis a két művész értelmezésében nem befejezést jelent, hanem a vizuális fantázia erejének felszabadítását. A grafikák így nem az emberi világ végét, hanem az emberi létezés harmonikus karakterének végét hirdetik, ami az esztétikai metamorfózis elkerülhetetlenségére utal. A kortárs művészek álláspontja szerint egy mítosz újraértelmezésével teremtik meg saját mitológiájukat, melynek útja a profanizálás, a vizuális sémák öntörvényű alkalmazása, variálása. Kondor és Molnár számot adtak arról, hogy nem tervezték előre a közös album megvalósítását, akkor csoportosították és rakták össze munkáikat, amikor észrevették, hogy bizonyos szempontból hasonló alkotói szemlélettel, grafikáik pedig hasonló képi világgal rendelkeznek.

Kifejezetten örültem annak, hogy Kinga (ismét) egy komplex programmal állt elő, hiszen számára fontos a társművészetekkel való összefonódás, a társművészekkel és a többi íróval való együttműködés. Nála együtt él a kép, a vers, a zene, kiegészítik egymást, felerősítik egymás hatását, így alkotva kerek egészet az ő különleges személyiségével. Célját, mint mindig, most is elérte, a jelenlevők közül mindenki elmerengett azon, miért is fontos a gyermeki látásmód, a (létező és nem létező) mondókák dekonstruálása. Programjában nem szerepeltek hájpolható elemek, ezért azoknak, akik horror show-ra számítottak, csalódottan kellett távozniuk a sírkertből. De úgy hiszem, senki sem csalódott. Legalábbis nem negatív értelemben.

Debreceni Boglárka

 

pszezsurMúzeumok Őszi Fesztiválja
Kegyeleti Múzeum/Fiumei úti Sírkert
2013. november 8. 19:00

Zenés irodalmi performansz és kiállítás

Tóth Kinga Zsúr c. kötetének bemutatója

Kondor Tamás és Normal Gergely kiállításának megnyitója és a Pszeudo-apokalipszis album bemutatója

A performansz résztvevői: Baki Júlia, Bartók Imre, Kondor Tamás, Molnár Gergely, Popella Dóra, Szabó Imola Julianna, Tóth Kinga

A kiállítást Nemes Z. Márió nyitotta meg.

A szerzőkkel Bartók Imre író, kritikus beszélgetett.

 

Fotó: Szőcs Petra


Címke: , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő