11.04.
| Ráolvasás 05. – Áfra János │ Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés >>>
11.03.
| Jazz Kocsma – Pál Sándor Attila Balladáskönyv című kötetének bemutatója >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.28.
| Grand Café – Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetének bemutatója >>>
10.27.
| Ráolvasás 04. – Tóth Kinga Írmag című könyvének bemutatója a Grand Caféban >>>
10.22.
| Szent II. János Pál pápával a metróban >>>
10.10.
| Munkácsy-díjas festőművész több mint 300 alkotása a REÖK-ben >>>
10.15.
| 26. Lengyel filmtavasz – ősszel >>>
10.10.
| Long time no see! – Simkó Beatrix és Jenna Jalonen >>>
NAPI TANDORI

10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>
10.05.
| Gyukics Gábor rangos nemzetközi díja >>>
09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>

Bagdal Zoltán, Cirok Szabó István, Farkas Árpád, Jenei Gyula, Kormányos Ákos, Kukorelly Endre versei

Jan Carson, Karácsonyi Zsolt prózája

Farkas Árpád párbeszéde Ilia Mihállyal (1972)

Zsolt 141, 9-10. (Beszélgetés Csalog Zsolt könyvéről; Soltész Márton tanulmánya; Írások a Csalog-hagyatékból)

SÍKFUTURIZMUS (Hungarofuturizmus Délen)

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Más mondókák, más helyen
2013.11.28 - tiszatáj

TÓTH KINGA ZSÚR CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

Tóth Kinga első, rohambáros kötetbemutatójáról ugyan lemaradtam, de nem kellett sokáig várnom, a Múzeumok Őszi Fesztiválján ismét felbukkant a Zsúr. A Fiumei úti temetőben található Kegyeleti Múzeum programját Kondor Tamás és Molnár (Normal) Gergely Pszeudo-apokalipszis című kiállításának megnyitója, művészeti albumuk bemutatója, egy zenés performance-est, egy versplakát-kiállítás, valamint egy beszélgetés is „színesítette” november 8-án, pénteken.

Amikor megláttam az esemény fekete-fehér-vérvörös színekből összeállított plakátját az apokalipszis fehér lovasát megidéző, a Keresztapa c. filmtrilógia egyik jelenetét felelevenítő vérző lófejjel, a kapucnis-karmos medvebundába bújtatott „majomarcú” madárcsontvázzal, Kinga rejtélyes vonalrajzaival, és tudatosult bennem, hogy egy sírkertbe megyünk, ráadásul nem is akármilyen sírkertbe, hanem a Nemzetibe, ahol a magyarság nagyjai nyugszanak, beleborzongtam. Teljesen egyértelmű volt, hogy nem egy megkésett Halloween-partira vagyunk hivatalosak, mégis automatikusan Bartók Imre a más mondókákhoz írt fülszövegének timbörtönös első mondata jutott eszembe: „Altatók az éjszaka mélyéről, mikor nem jön álom a szemre, és a szem sem megy el az álomhoz.” Bekattantak és ismétlődtek a Zsúrból ismert sorok, félelmetessé, sejtelmessé téve az est hangulatát: „jó napot MrPumpkin / ébresztő ma vágunk magának / egy szájt (…)”, „fekete madarak sütötték / a lepényt a király ehet csak belőle”, „kedves játszótársam / ne maradj otthon / van egy búvócellám”.

A program 19:00-kor kezdődött. Este hét előtt öt perccel hagytuk el a bejáratot egy kedves barátommal, botorkáltunk a sötétben, a hatalmas téglafallal párhuzamosan futó temetőúton botladoztunk. Mivel nagyon jól be tudom paráztatni magam, megfordult a fejemben, hogy a temetőőrök valójában sorozatgyilkosok, vágnak nekem egy szájt, mint MrPumpkinnak, a fekete madarak pedig megsütnek lepénynek, mert a kedves játszótárs búvócellája valójában egy kripta, ez az egész meg átverés. A pánikroham előtti másodpercben láttam meg a fényeket, világító rudak jelezték az irányt, mint mesebeli, alakváltó szentjánosbogarak. Hirtelen gyermeki öröm áradt szét bennem, valamiféle megkönnyebbüléssel egybekötött felismerés, hogy az egészet csak beképzeltem, egy mondóka volt csupán, ami bekattant, magához hívta, majd elűzte a gonosz démonokat.

Amikor megérkeztem, letámadtam Kingát az elképzelt, kalandos est részleteivel, mire rámutatott – később a Bartók Imrével folytatott beszélgetés alatt megerősítette –, hogy azért választotta ezt a helyszínt, mert az ő könyve is foglalkozik a halállal. Felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy manapság „még a csapból is vér folyik”, folyamatosan szembesülünk az elmúlással, de olyan kisarkított módon, olyan eltúlzott formában (pl. vámpíros könyvek, akciófilmek), ami már-már elérhetetlenné, megfoghatatlanná teszi a halálélményt, miközben a hétköznapi diskurzusban nem jelenik meg karakteresen a halál-tematika, mert a társadalom az elmúlás tényét mintegy tabuként kezeli. Ebben a világban véleménye szerint nincsenek hagyományos családnarratívák, csak üres mitológiák, tanárként azonban módjában állt felfedezni, hogy a gyermekek még természetesen, egyszerű bölcsességgel viszonyulnak az élethez, az elmúlás tényéhez, nincs bennük semmi álszentség, ami a szocializáció során meghatározza a kamaszok gondolkodásmódját és képmutató felnőttekké formálja őket. A Kegyeleti Múzeum számára az ártatlan tisztaságot, tiszteletteljes közelséget eleveníti meg, ezért szerette volna megismertetni a hely szellemiségét másokkal. A helyszínválasztással tehát nem megbotránkoztatni, hanem elgondolkoztatni akart bennünket.

A műsor egy performance előadással vette kezdetét, Tóth Kinga és társai a Zsúr borítójának figuráit keltették életre. A borítón hét figura üli körbe az asztalt. Vagy nyolc. Mert nem tudjuk, hogy az egyik széket, aminek a háttámláját látjuk, foglalja-e valaki. Csak sejtjük. A zsúr egy alkalom, nem tudni, milyen összejövetel, játék, parti vagy ünnep is lehet, egy jelenet, számunkra talán ismeretlen, mégis ismerős szereplőkkel. A zsúrokra általában olyasvalakik hivatalosak, akik valamiért fontosak nekünk, és/vagy akikkel együttműködünk. Kinga Bartók Imre írót, Molnár Gergely képzőművészt, zenészt, Kondor Tamás grafikust, Popella Dóra grafikust, Baki Júliát és Szabó Imolát, a Hímzőkör tagjait hívta meg a partira. Kinga koreográfiája nagyon visszafogott volt, mégis sokat sejtető, egy körkörös mozgást ábrázolt, ami folyton megszakadt. Megszakadt, mert át kellett adni a mikrofont, a stafétát a következő felolvasónak, megszakadt, mert a zajok, a központi figura kinyilatkoztatásai elmosták a léptek hangját. A performance alatt a Tóth Kína Hegyfalu zenés formáció a Zsúr kötet mondókáit-verseit feldolgozó Zsúr albumának zenés anyagából készült összeállítás volt hallható, a zenei alapot Normal Gergő szolgáltatta. (Az albumot a francia Sirona Records adta ki nemrég, a letöltések száma lassan négyezernél jár.) A zsúrasztal mögötti paravánokon Kinga munkáinak kinyomtatott, tussal továbbrajzolt változatai kaptak helyet, melyek ilyen formában kifejezetten erre az alkalomra készültek. A beszélgetés során szóba került, hogy a kötet illusztrációi és a vers-plakátok azért fekete-fehérek, mert – ugyan leginkább színes képeket készít és a Zsúr egyes rajzainak vannak színes-képi előzményei is – a mondókák minimálját tükrözik, a komorabb témákat boncolgató gyerekversekhez ez a stílus illett leginkább. Az ábrák a négy-öt éves gyerekek firkáinak formavilágához igazodnak, kiszínezhetők, továbbrajzolhatók, ily módon a kötet munkakönyvként is használható, továbbírható. Persze továbbírni nem könnyű, mert egy gyerek, ezáltal Tóth Kinga is, olyan egyszerűen – látszólag mégis összefüggéstelenül – mondja ki a szavakat, ahogy vannak, szembesítve azzal, hogy a gyermeki őszinteségnek mekkora ereje van. Ennek köszönhetően specifikus egyvelegét adja a tiszteletnek és a fekete humornak.

A beszélgetés előtt Nemes Z. Márió nyitotta meg Kondor Tamás és Molnár Gergely Pszeudo-apokalipszis c. kiállítását, az alkotásaikat bemutató közös album általa írt bevezető tanulmányát olvasta fel. Rámutatott, hogy az apokalipszis a két művész értelmezésében nem befejezést jelent, hanem a vizuális fantázia erejének felszabadítását. A grafikák így nem az emberi világ végét, hanem az emberi létezés harmonikus karakterének végét hirdetik, ami az esztétikai metamorfózis elkerülhetetlenségére utal. A kortárs művészek álláspontja szerint egy mítosz újraértelmezésével teremtik meg saját mitológiájukat, melynek útja a profanizálás, a vizuális sémák öntörvényű alkalmazása, variálása. Kondor és Molnár számot adtak arról, hogy nem tervezték előre a közös album megvalósítását, akkor csoportosították és rakták össze munkáikat, amikor észrevették, hogy bizonyos szempontból hasonló alkotói szemlélettel, grafikáik pedig hasonló képi világgal rendelkeznek.

Kifejezetten örültem annak, hogy Kinga (ismét) egy komplex programmal állt elő, hiszen számára fontos a társművészetekkel való összefonódás, a társművészekkel és a többi íróval való együttműködés. Nála együtt él a kép, a vers, a zene, kiegészítik egymást, felerősítik egymás hatását, így alkotva kerek egészet az ő különleges személyiségével. Célját, mint mindig, most is elérte, a jelenlevők közül mindenki elmerengett azon, miért is fontos a gyermeki látásmód, a (létező és nem létező) mondókák dekonstruálása. Programjában nem szerepeltek hájpolható elemek, ezért azoknak, akik horror show-ra számítottak, csalódottan kellett távozniuk a sírkertből. De úgy hiszem, senki sem csalódott. Legalábbis nem negatív értelemben.

Debreceni Boglárka

 

pszezsurMúzeumok Őszi Fesztiválja
Kegyeleti Múzeum/Fiumei úti Sírkert
2013. november 8. 19:00

Zenés irodalmi performansz és kiállítás

Tóth Kinga Zsúr c. kötetének bemutatója

Kondor Tamás és Normal Gergely kiállításának megnyitója és a Pszeudo-apokalipszis album bemutatója

A performansz résztvevői: Baki Júlia, Bartók Imre, Kondor Tamás, Molnár Gergely, Popella Dóra, Szabó Imola Julianna, Tóth Kinga

A kiállítást Nemes Z. Márió nyitotta meg.

A szerzőkkel Bartók Imre író, kritikus beszélgetett.

 

Fotó: Szőcs Petra


Címke: , , ,
2020.10.26 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A művészeti vásárokra is kihat a vírus okozta válság, érinti az alkotók létét, jelenét, sőt jövőbeni helyzetét is. Az Art Market Budapest piac is, a művészeti tárgyak eladók, megvehetők. A piac működik, megerősíti a látogatókkal való kapcsolatot, felhívja a figyelmet az alkotókra és munkájukra, egzisztenciájukra, a hazai művészek támogatására. A piaci szereplők összefogtak, mint a Kortárs Galériák Egyesülete, amely központi kiállítási standjával jelezte, a „best of” összeállítás igazi csemege és minőség. Az volt…

>>>
2020.10.24 - tiszatáj

A CHICAGÓI 7-EK TÁRGYALÁSA
Valószínűleg a Holdig ugrott volna örömében, sőt, talán a maga idejében így is járt el a nemrég elhunyt, faji elkülönítés ellen Martin Luther King oldalán vonuló John Lewis kongresszusi képviselő, ha értesül az 1968-as demokrata nagygyűlés után összeesküvéssel vádolt Chicagói 7-ek kiállásáról. Az aktivistákból, hallgatókból, hippikből álló csoport ugyan zűrbe keveredett, ám gerincességük rábökött a rendszer visszásságaira, így a képviselő szállóigéjével élve a delikvensek „jó bajban” voltak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.10.23 - tiszatáj

XAVER BAYER: AZ ÁTLÁTSZÓ KEZEK 
Xaver Bayer első regénye egy egyetemista élet „átfogó orientálatlanság[áról]” ad képet, „a cselekvés következménynélküliségének következményeként”; az Alas­­­­ka­straße a szexualitás és a hatalom összefüggéséről rajzol „radikális és kíméletlen képet”, míg harmadik regényében a „dühös nihilizmus és az undor” már pszichológiailag motiváltan jelenik meg, és az életkedv nélküli fiatalember ábrázolása a stringens elbeszélésnek és a szigorú történetvezetésnek köszönhetően már szinte magával rántja az olvasót a szövegvilágba… – ZSELLÉR ANNA KRITIKÁJA

>>>
2020.10.21 - tiszatáj

A BEFEJEZÉSEN GONDOLKOZOM
Viszonylag gyakran találkozni internetes bejegyzésekben a „pretentious” (nagyigényű) kifejezéssel: a nem ritkán hirtelen felindulásból pötyögő fórumozók többször olyan rendezőkre vagy színészekre aggatják e stigmát, akikből dőlnek a nagy szavak, esetleg affektálva beszélnek, hevesen gesztikulálnak, tehát mini show-val népszerűsítik, fényezik önmagukat, ám érdemleges cselekvést, vagy akár egy emlékezetes darabot ritkán tudnak felmutatni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.10.20 - tiszatáj

Tisztelt Kiállítók! Festőbarátaim!
Kissé felemás módon a fenyegetettség ellenére mégis ünnepel országos rendezvényeivel a festőtársadalom a magyar Festészet Napján. Immáron hatodik alkalommal gyűltek össze a szegedi festők, Szent Lukács evangélista névnapja alkalmából, akit a festők védőszentjének tartanak… – PATAKI FERENC MEGNYITÓJA

>>>
2020.10.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT KISMONOGRÁFIÁJA HÉRICS NÁNDOR MŰVÉSZETÉRŐL
Ha Hérics Nándor munkásságáról a róla szóló kismonográfia képanyaga alapján alkotunk képet, akkor egy szellemes, a pop art kritikai attitűdjéhez közel álló, élvezhető műveket alkotó művész tevékenysége kerekedik ki előttünk. A könyv szerzője, Nátyi Róbert elemzése a munkák tartalmi kérdései mellett arra is rávilágít, hogy milyen műfaji áthatások nyilvánulnak meg az életműben… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2020.10.18 - tiszatáj

SZARVAS MELINDA: IRODALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A MAGYAR VAJDASÁGI IRODALOMRÓL 
A név meghatároz, a név előír, a név előfeltételeket, sőt előítéleteket hoz létre, és még Bar­thes szerzőjének halála után fél évszázaddal is elvárási horizontot konstruál meg. Szarvas Melinda tanulmánykötetét olvasva ez a horizont fel-, majd leépül. Átalakul, átíródik, átfogalmazódik. Körvonalai de-, majd rekonstruálódnak. Szabályai pedig érvényesülnek, eltolódnak, elmozdulnak és helyenként felszámolódnak… – ROGINER OSZKÁR KRITIKÁJA

>>>
2020.10.17 - tiszatáj

Fudzsi csúcsára
Kicsiny csiga, mássz, csak mássz,
Hogy önmagad légy.

– M. NAGY MIKLÓS FORDÍTÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő