Tiszatájonline | 2013. november 23.

Áfra János: Kevés leszek

Szemedbe néznék, de talán kevés leszek,
ezerféle zaj bömböl, furakszik közénk,
és nem csak a zene, a pupillád is hideg,
szégyenöröm, hogy egésznap veled.

Szégyenöröm, hogy egésznap veled
lennék, mint lenni csak egyedül lehet,
és hallgatnám melleiden át a szíved,
a visító zuhanyrózsát végigszántva.
[…]

Szemedbe néznék, de talán kevés leszek,

ezerféle zaj bömböl, furakszik közénk,

és nem csak a zene, a pupillád is hideg,

szégyenöröm, hogy egésznap veled.

Szégyenöröm, hogy egésznap veled

lennék, mint lenni csak egyedül lehet,

és hallgatnám melleiden át a szíved,

a visító zuhanyrózsát végigszántva.

A visító zuhanyrózsát végigszántva

a pórusokon, félelmet súrolnék le rólad,

vágyat ölelésben dörzsölnék bőröd alá,

zuhanyzó üvegén törném a számat.

Zuhanyzó üvegén törném a számat,

ahogy hozzád dőlök, átkarolom lábad,

de csak a levegő fogy, ahogy tisztulsz,

és köréd szilárdul velem az emlékezet.

Köréd szilárdul velem az emlékezet,

minden kedves és fáradt mozdulattól.

Felejtésre ajánlott, kipróbált gyógymódok,

ezektől nyílnak még kitölthető terek.

Ezektől nyílnak még kitölthető terek

a nőben, ha a szeretet belül talált helyet.

Bevált terápiák, félrevezető leírással,

hisz átoperálhatatlan, ami benned sikerül.

Átoperálhatatlan, ami benned sikerül

belőlem, mint ébredő állatban az első álom,

szunnyadó emberben az élet. Átmenetileg

minden hordozó egy elhordható benyomás.

Minden hordozó egy elhordható benyomás

a létben, mennyi kedves szó esett félre mellettünk

így, észrevétlenül. Közben a legapróbb félelmek is

bevésődtek. Saját erdőnk ráncos oszlopai.

Bevésődtek saját erdőnk ráncos oszlopai

a bőr alá, az arc elé, a hang mögé és a szembe.

Vajon kibírják ezek a nézések az öregedésem?

Felolvasol, és szemüveged kedvesen billen.

Felolvasol, és szemüveged kedvesen billen félre,

mikor öledbe hajtott fejemen az első szürke hajszálat

észreveszed, hiszen őszülni már nem lehet akárkivel,

most végre szemedbe néznék, de talán kevés leszek.

Megjelent a Tiszatáj 2013/10. számában