03.09.
| REÖK – Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb >>>
03.06.
| Trafó – Artman vol.7. – 20 kép >>>
03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.23.
| Pannon Filharmonikusok – Vidovszky 75 >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Pótszék és vastaps a Poligamy bemutatóján
2013.11.03 - tiszatáj

A Poligamy című film musicalváltozatának bemutatójával kezdte meg évadát a Madách Színház. Humorral, slágergyanús zenével, kettős szereposztással és Lillák bőségzavarával varázsolta el a közönséget a kortárs musical-komédia. A főszerepet játszó Nagy Sándor és Nagy Balázs, Balla Eszter és Kovalik Ági, Gallusz Nikolett és Oroszlán Szonja mellett többek között olyan kiváló művészek tűnnek fel mint Székhelyi József, Détár Enikő és Feke Pál.

Van egy férfi és egy nő, akik máshol tartanak: a nő gyermeket szeretne, a férfi még nem kész erre. Mit tehet ilyenkor a férfi: fusson vagy maradjon? Ki retten meg az elköteleződéstől, felelősség- és gyermekvállalástól, a közös pohárban tartott fogkefétől? Naná, hogy a férfi! – mondanák a nők. Csakhogy ennél árnyaltabb képet kapunk a Madách Színházban október 26-án és 27-én debütált, Orosz Dénes filmje alapján készült – merőben új alapkoncepciót színrevivő – szórakoztató vígjátékban.

Andrásnak (Nagy Sándor, Nagy Balázs) egy reklámügynökség menedzsereként van mit a tejbe aprítania. Egy nap saját ingatlant vesz, lakásavató bulit szervez és elhatározza, hogy összeköltözik a barátnőjével, Lillával (Balla Eszter, Kovalik Ágnes), akivel már hosszú évek óta együtt van. Ennyi egyelőre elég is neki, és mint mondja: egyáltalán nem vágyik arra, hogy akarata ellenére szeretett párja egészen 2064-ig beossza idejét, a gyermekvállalás témája pedig vörös posztó számára. Lilla nem kívánja kisajátítani élete szerelmét, viszont komolyabb elköteleződésre vágyik, ami megrémíti a kötöttségektől irtózó Andrást. Amikor a lány bejelenti, hogy terhes, András úgy érzi, minden egész eltörött, nincs visszaút, halálra rémül. Arra viszont, hogy páni félelmében hangokat hall majd, és látomásaiban Lilla rémesebbnél rémesebb alakban jelenik meg előtte, sőt minden reggel más nőt talál ágyában, aki ráadásul azt állítja magáról, hogy ő Lilla, még ő sem volt felkészülve. „Van, aki elismeri, van, aki tagadja, azonban be kell vallani, minden férfi fejében megfordul a poligámia gondolata, még akkor is, ha önmagát elkötelezetten monogámnak címkézi” – mondta egy korábban a darabról adott interjújában Szirtes Tamás. András már menekülne a Lillákkal teli poligám őrületből, és kétségbeesett küzdelmet folytat, hogy visszakapja eredeti, közös gyermeküket váró Lilláját.

Ezzel párhuzamosan egy másik komikus, bonyodalmaktól szintén nem mentes szerelmi szál is útjára indul: András barátja, Kornél (Sánta László, Szente Vajk) és a nála idősebb pszichológusnő, Adél (Gallusz Nikolett, Oroszlán Szonja) története. A dramaturgiailag remekül megkomponált történet kerek egészet képez, nagyobb teret és több humorbonbont enged Kornélnak, mint a könyv- vagy a filmváltozat. Karaktere talán ezért is lesz a legszerethetőbbek egyike.

Mégis, mi az a plusz, amiért érdemes jegyet váltani a már bemutatón is teltházzal büszkélkedő produkcióra? Egyrészt szembesülhetünk a két nem között fennálló bábeli zűrzavarral: miért nem érthető egy nő számára a férfi gondolatmenete, s vajon mit gondol egy nő valójában, amikor a párjához beszél. Van-e a nőkhöz rendelt olyan általános nyelvi kód, amely férfiak számára megfejthető és fordítva. Másrészt a Poligamy színpadi változata olyan, mint az élet. Mindnyájunkban rengetegféle karakter rejlik, Lilla magában rejthet dekoratívat, kedveset, naivát, zavartat, hisztérikusat, önpusztítót, végzet asszonyát, hűvöset, gyengédet, tüzeset, vagy éppen agresszív kiképzőtisztet. A Lilla típusok a színpadon Trecskó Zsófia, Molnár Gyöngyi, Kiss Ramóna, Bartha Alexandra, Sári Éva, Lapis Erika és Wégner Judit játéka által kelnek életre.

A darab fő kérdései: mit jelent az embernek letennie a voksát valaki mellett, vállalni döntésének súlyát. Valóban félelmetes a közös tervek szövögetése? Rémálmokhoz és tébolyhoz vezet az ego háttérbe szorítása? Vajon melyik a nehezebb feladat: könnyű flörtökkel meghódítani a világ összes nőjét vagy boldoggá tenni egyetlen nőt? Andrást is – csak úgy, mint minden férfit – utolérik ezek a kínzó kérdések.

A Poligamy igazságos: nincsenek feminista felhangok, nem csupán az erősebbik, hanem a gyengébbik nem félelmeit is górcső alá veszi. Adél rendkívül összetett karakter. Független, szabad, önálló egzisztenciával rendelkező, okos pszichológusnő, mégsem tudja eldönteni, hogy mit akar igazán és azt kitől is akarja. Zárkózott, érzelmes, a hűvös elegancia képviselője, aki egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy megszeretni valakit egyenlő a sebezhetővé válással. Retteg a préda szereptől, ezért elnyomva érzéseit, Kornél udvarlását is cinikusan visszautasítja. Racionalitása és félelmei nem engedik meg azt a luxust, hogy szívére hagyatkozzon. A többdimenziós karaktert alakító Gallusz Niki (másik szereposztásban Oroszlán Szonja) énekben és táncban is különösen erős alakítást nyújt. A jéghercegnő végül megenyhül, és kockáztat a szerelem nevében. Nem hagyható dicséret nélkül Gallusz Nikolett Légy egy igazán boldog szingli! dala. A keserédes, paradoxonra épülő dal a szingliként élők szívfacsaróan önironikus és őszinte vallomása.

Az előadás a filmes, tévés eszköztárból válogat: snittek, komikus, pörgő jelenetek egymásutánja zajlik a színpadon. Habár a darab a harmincéveseket célozza meg, az alkotók a fiatalabbakat is igyekeznek megszólítani: skype, gag, kereskedelmi televízióból kivágott részlet- és poénhegyek szövik át a jeleneteket. Külön alkotói érdem, hogy a jelenetek remekül szólalnak meg „mául”, gyakoriak a szlengek, a szereplők is kitűnően értik és érzik a mai nyelvet, a mai élet ritmusát, ráadásul remekül belebújnak a 21. századi karakterek bőrébe. És a végeredmény? Szente Vajknak és Galambos Attilának köszönhetően vadonatúj szövegkönyv, dalszöveg, mai friss anyag új, fiatal tehetségek által eljátszott karakterekkel. Kevés alkotó meri megmutatni, kifejezésre juttatni a darabjában rejlő öniróniát, a Poligamyban azonban ez is sikerült. A szövegből olykor feltör az önirónia és az önkritika, de sikerül tükröt tartani a nézők elé is. Hogy ez a tükör mennyire görbe, a közönség belátására bízzák az alkotók.

Bolba Tamásnak köszönhetően korrekt revüzenét hallhatunk. A másfél órás filmhez képest a színházi előadás körülbelül egy órával hosszabb, ez az időtöbblet teszi lehetővé több zenei betét beemelését. Galbenisz Tomasz és Détár Enikő – Kustirica-film jelleget életre hívó – élvezetes romatánca, valamint az orosz, spanyol zenei és táncos elemek remekül erősítik a komédia modern jellegét. Ha nem is a Macskák-féle nagy ugrások, spárgák jellemzik az egyes jeleneteket, mindenképpen látványos, precíz koreográfiát láthatunk, köszönhetően Molnár Ferenc koreográfus munkájának.

Kiss Ramóna kétségkívül remek választás volt az egyik Lilla szerepére, ugyanis olyan sikeresen oszlatja el a sorozatszínészekkel kapcsolatos előítéleteket, alakítását elnézve senkinek sem jut eszébe a kereskedelmi csatornán futó sorozatban alakított karakterként tekinteni rá. Galbenisz Tomasz az egyik Lilla apjaként maffiózós, vastag aranyláncos, beszédhibás, szövegértési problémákkal küzdő vállalkozó-paródiával hódít, Székhelyi József, a nőgyógyászat portása pedig klasszikus bohózati elemekkel gazdagítja a modern musicalt.

Vízvárdi András munkája, modern díszletek, élénk színek, neonfények és  teszik élvezetessé a darab látványvilágát. A tér maximálisan kihasznált: reklámügynökséggé, pszichológus rendelővé, szülészeti váróteremmé, hálószobává, zötyögő villamossá alakul másodpercek alatt. A fiatal pár közös lakásában elhelyezett ágy szimbolikus töltettel bír, végigasszisztálja András és Lilláinak kilenc hónapját. A bútordarab a beteljesült, boldog élet jelképe. Szimbolizálhatja a szülést, a születést, de az elmúlásra, a kapcsolatok sorvadására is utalhat. A születés, élet, elmúlás folyamatának helyszíne, egybekapcsolója, a fő kérdés, a „szeretsz?” néma közvetítője.

A Szente Vajk és Galambos Attila szerzőpáros – akik Orosz Dénes filmjének történetén nem átallottak még csavarintani is egyet – a vicces, életszagú poénokkal teli, dinamikus, szórakoztató darab által megteremtették a magyar musicalkomédia műfaját.

Az előadás alatt/után a néző gondolatban eljátszhat a lehetőséggel, hogy milyen lehet a másik oldalon állni. Megtapasztalhatja, mi történik akkor, ha egy kis időre megáll, nem vitatkozik, nem tesz mást, pusztán elkezdi megérteni az ellenkező nemet. Mindenkit foglalkoztat, hogy vajon létezik-e olyan speciális recept, amely által egy kapcsolat szabályozható, állandósítható, kiszámítható, mint ahogy az is, hogy mi okozza a párkapcsolatok sorvadását. A történet tehát mindkét „tábornak” érdekes lehet. „A másikat valóban meghallgatni azt jelenti, hogy befogadóvá kell válnod hozzá. Be kell engedned magadba valakit, hogy megértsd. Ha nem ezt teszed, nem őt hallod, csak magadat. Ha nem ezt teszed, sosem fogod megérteni az embert, aki hozzád szól írja Müller Péter legújabb sikerkönyvében a Férfiélet, női sorsban. Mindenki, aki párkapcsolatban él, aki kapott már sebet, aki szakított, akivel szakítottak, megtalálja azokat a részeket, amelyekkel azonosulni tud.

A Poligamy, mint ahogyan az élet is, rejtélyekre kérdez rá. Egy dolog azonban nem rejtély, hanem bizonyosság: a Szirtes Tamás rendezésében készült darab újabb bizonyítéka a minőségi zenés szórakoztatásnak.

 Jónás Ágnes

 

[nggallery id=254]

További képek: www.madachszinhaz.hu


Címke: , , , ,
2019.02.19 - tiszatáj

MÉSZÁROS MARIANNA ÚTJAIM C. KIÁLLÍTÁSA
A spanyol zarándokúton készített tömérdek fotóanyagot rendszerezte és napokra bontva kiválasztott egyet-egyet, hogy grafikusként kedvenc technikájával rézlemezre karcolja vizuális emlékeit. Alkotó minőségében más szemmel használja fényképezőgépe ablakát, merész képkivágásokkal vonja be a nézőt művészetébe. Minden munkája érett technikai tudásról ad számot. A sokszorosító grafikát láthatóan előtérbe helyezi az egyedi képpel szemben… – ALE ILDIKÓ MEGNYITÓJA

>>>
2019.02.19 - tiszatáj

BORSODI L. LÁSZLÓ:
MASZK ÉS SZEREPJÁTÉK
Egy időtálló költői életmű léte dinamikus, folyamatosan dialógusképes, hiszen állandóan megújuló értelmezéseiben létezik, ilyen értelemben soha nem lehet lezárt, befejezett – tartja az irodalomkritika egyik alaptézise. Igaz ez a dinamikus lét Baka István életművére is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy újabb fontos állomásához érkezett a Baka-kritika: Nagy Gábor 2001-es monográfiája után ismét egy szintetizáló jellegű mű látott napvilágot… – NAGY MÁRTA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.17 - tiszatáj

DOBÓ KATA FILMJE
A Kölcsönlakással bármilyen kapcsolatot tartó bohózatok közös gondja nem a hihetőség, hanem az, hogy a történet a szükség- és törvényszerű csavarokat, kalamajkákat, félreértéseket és egyebeket miként tudja tálalni. Természetesen érdemes mindazt, amit látunk, a saját tapasztalatainkkal összevetni, a néző ezt rutinszerűen megteszi, de készek vagyunk minden olyasmit nevettetőnek látni, ami mégiscsak szokatlan, mégiscsak olyasmi, amivel nemcsak hogy nem találkoztunk soha, de még elképzelni sem tudjuk… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport (Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével. A kiállítás vezető kurátora Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum Művészeti és Muzeológiai Főosztályának vezetője) végezte. A kiállításon visszaköszön a gondos és elmélyült előkészítés, a tárlat az életmű teljességét mutatja meg. Párhuzamosan látható Vajda Lajos felesége, Vajda Júlia festőművész tárlata a Szentendrei Képtárban Mégis legyen kiállítás… címmel […]

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

OPERAHÁZI BOHÉMÉLET SZEGEDEN
Elvileg koncertszerű előadásban, gyakorlatilag előadásszerű koncerten turnéztatja a Magyar Állami Operaház Puccini Bohéméletét. A budapesti amúgy alighanem a világ legrégebben futó operaprodukciója, 1937-ben állította színre Nádasdy Kálmán, a díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A főszerepeket akkor többek között Osváth Júlia, Pataky Kálmán, Losonczy György és Székely Mihály énekelték. Az Operaház vezetői nagyon büszkék erre a produkcióra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő