07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

„Igényességből nem engedünk…”
2013.10.05 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS KÖLÜS LAJOSSAL

Nem tartja magát sem költőnek, sem írónak pedig 2007 óta folyamatosan publikál. Hogy mit jelent számára a mustármag és a levendula, hogyan viseli a kritikát, arról Kölüs Lajossal, a Fókuszváltás című művészeti-irodalmi könyv társszerzőjével beszélgettünk.

 

Mióta foglalkozik versírással?

Az írás mindig is része volt az életemnek, habár voltak megszakításokkal teli periódusaim. Tizenegy éves koromban tuberkolózist kaptam, ebből kifolyólag hat évet kórházban töltöttem. A betegséggel magyarázható, hogy meglehetősen befelé forduló gyerekként éltem mindennapjaimat. Ebben az időszakban nagyon sokat olvastam, ekkor merültem el igazán az irodalomban, költészetben. A középiskolai évek alatt már írtam verseket, és megesett az is, hogy ifjúsági napok pályázataira adtam be őket. A poéta korszak először a Közgazdasági Egyetemre való felvételimet követően szakadt meg, majd szociológiai tanulmányaim miatt nem engedhettem meg magamnak a luxust, hogy az írásnak szentelhessem az időmet. Csaknem húsz évig profi szinten sakkoztam, ez is elvett a költészetre szánt időből. Végül ötvenhét évesen éreztem azt, hogy teljes mértékben képes vagyok az írásra, kiteljesedésemre összpontosítani. 2007 óta publikálok rendszeresen, ez egybe esik azzal, amikor megkezdtem Marnó János, illetve a Magyar Író Akadémia szépírói kurzusát. Itt úgy érzem, kiemeltek az oktatók: Székesfehérvárott felolvasták Borges-ről írt versemet, későbbi műveimet pedig a Magyar Naplóban is publikálhattam. Szentmártoni János, a magyar Írószövetség elnöke keresett meg, hogy küldjek neki a verseimből. A prózaíráshoz csak jóval később, a Kukorelly és a Turczi István-szeminárium hatására éreztem kedvet.

Költőnek vagy inkább írónak tartja magát?

Egyiknek sem. „Focista az, aki annak képzeli magát”- hogy Kukorelly Endrét idézzem. Valószínűleg fontos az, milyen attitűdöt képvisel az ember önmagával szemben. Én írok, tudom a játékszabályokat. József Attila vagy Petőfi, ők vérbeli költők voltak. A klasszikus értelemben vett költő fogalom mára már köddé vált. A sokak számára elismert, támogatott, nem cenzúrázott költő fogalom megszűnt. az Az írás által privát életünket próbáljuk beletenni egy keretbe, lehetőség szerint olyanba, amely esetleg másokat is megérinthet. Nem rántunk kardot, nem vagyunk vátesz szereppel bírók. Magamról így inkább azt mondom, hogy irodalommal foglalkozom, aki életének történéseit meg tudja fogalmazni úgy, hogy azt esetleg mások is megérthessék.

Mustármag és levendula című önálló verseskötete 2011-ben jelent meg a Parnasszus Kiadónál. Miért éppen ezt a címet adta a kötetnek?

Természet közelben nőttem fel, a föld, az állatok, a növények határozták meg az életszemléletemet. Ott nem volt szombat, vasárnap, hiszen az idő, a föld nem engedi, hogy pihenj. Még télen sem. Mindig akadt munka, tétlenül nem ült anyám, apám sem. Nyitott vagyok a világra, szemközelbe kívánom hozni, ami távol van, és szeretem távolabbról nézni, ami közel. A cím gyermekkoromat tükrözi. A mustármagban van egyfajta csípősség, amely keveredik a levendula bódító illatával. Az utóbbi jelenti a gyermeki vágyakat, a múltat, a csípősebb mustármag a göröngyösebb felnőtt létet. A kötet negyven év verseit tartalmazza a zsengéktől a később születettekig. Tematikát tekintve nem időrendet használtam, hanem az egyes versek belső hangja, motívumaik összecsengése volt a vezérelv, teljesen függetlenül a megírásuk dátumától. A szerelem is sokszor meghatározta az életemet, a versekben ennek nyomai is tetten érhetőek. Csuhai István mondta, várjak, ne akarjak egyből másik kötetet. Jön az majd magától. A vers mellett prózát is írok. Egy novelláskötetet szeretnék összeállítani, minimalista, de változatos szöveggel.

Írószemináriumokat is rendszeresen látogat. Kukorelly Endre szemináriumára – a könyörtelen kritikákat miatt kérdezem – mazochizmusból jár?

Nem, szó sincs róla. Voltak, akik kinőtték a szemináriumot, más utakon járnak, én viszont szeretem a szeminárium körjellegét. Nem csupán azért látogatom az órákat, hogy megmutassam az írásaimat. Úgy járok oda, mint egy baráti, társasági körbe. Kukorelly kritikái nyilván erősek, nem engedi az irodalmi lazaságot. Szeretem az őszinteségét, ráadásul kontrollt kapok saját írásaimat illetően is. Remek publikálás előtti szűrő, kortárs egyetemi kurzus. Ilyen kurzus folyik a FILTER csoportban is, azt Turczi István József Attila-díjas költő, író, műfordító vezeti. Itt még könyveket is olvasunk, feldolgozzuk, megvitatjuk őket. Nagyrészt neki is köszönhetem, hogy a kötetem a Parnasszus Kiadónál jelenhetett meg. Segített abban is, hogy a Parnasszus folyóiratban verseim mellett több esszém is megjelenhessen. A segítség szintén igaz Kukorelly Endrére is, aki az Új Dunatájba, valamint a Kalligramba kért tőlem verseket.

Az irodalmi pályázatokon is indul. Melyeket emelné ki?

Az Élet és Irodalom jeligés tárcanovella pályázatán 2012-ben az első öt díjazott után a nem díjazott húsz közé kerültem (több mint ezer pályamunka érkezett a szerkesztőségbe), az idén júliusban jelent meg a szövegem a lapban. Édesanya szépírói pályázaton, amelyet az irodalmipályázat.hu hirdetett meg, harmadik lettem kisprózával. Korábban ugyanitt a Kálnoky László születésének 100. évfordulójára kiírt pályázaton ugyancsak harmadik helyezést értem el, akkor verssel.

Deák Csillaggal közösen munkálkodtak a 2013-ban kiadott Fókuszváltás című művészeti kiadványon. Honnan jött az ötlet, hogy együtt dolgozzanak?

2010-ben Balatonszemesen ismerkedtünk meg igazán a Turczi István által szervezett táborban, ekkor még csak beszélgettünk, majd egy évvel később Csillag egy barátnője lányának képzőművészeti kiállításán találkoztunk. Egy kép előtt álltam, Zongoralecke volt a címe, nagyon megtetszett. Megkérdeztem Csillagot, melyik kép ragadta őt magával leginkább. Kiderült, neki is a Zongoralecke lett a favorit. Erre én viccből azt mondtam, írni fogok erről az alkotásról, ő pedig partner volt a kihívásban, és jelezte, hogy ő is. Megszületett az első íráspárunk. Később már azzal a céllal jártuk a kiállításokat, hogy a megtekintett tárlatról írni és publikálni fogunk az Irodalmi Jelenben. A Fókuszváltás című, 2012-ben publikált közös könyvünk megírását tehát a kortárs képzőművészet iránti szeretetünk alapozta meg.

„Elmennek a legjobb mai kiállításokra és hazahozzák az élményeket, minősítik a látottakat… tisztán, nem okoskodva és nem bonyolultan” – írja Temesi Ferenc a Fókuszváltás ajánlójaként.

Csillaggal belevetettük magunkat a művészet világába, a kiállításokról pedig két-három íráspár született havonta. A Fókuszváltás négyszer huszonnyolc írást tartalmaz. Szerepel benne többek között Marina Abramovic, Hollán Sándor, Fürjesi Csaba, Ázbej Kristóf, Mátrai Erik, Katarzyna Majak, Naomi Devil, Magyarósi Éva kiállítása. Mivel mi inkább az irodalom ösvényéről csatlakoztunk be a tárlatok világába, igyekszünk mindig hangsúlyozni, hogy nem szakértő művészekként írunk. Bár Csillag fest is, van manuális gyakorlata abban, mit is jelent egy képet megalkotni, mégis inkább összművészeti szempontból dolgozzuk fel a kiállításon látható alkotásokat. Tudatosan kerüljük a művészettörténet nyelvezetét. A tárlatlátogató szemszögéből ragadjuk meg a látottakat és fogalmazzuk meg reflexióinkat. A minket érő benyomást kívántuk megragadni úgy, mintha valaki helyettünk látna. Ezzel a módszerrel lehetőségünk nyílik másokkal is láttatni az általunk átélt művészeti élményt. Szerencsére pozitív visszajelzéseket kaptunk. Volt, aki írásaink által motiválva ment és nézett meg egy adott kiállítást. Ha csak egy ilyen van, már azért megérte megírni a Fókuszváltást. Mindezen túl motivált minket a kezdő és a profi kortárs alkotók melletti kiállás is. Éppolyan érvényesnek ismerjük el a kezdőket és művészi módjukat is, mint azokat, akik már hosszú ideje a pályán vannak.

Úgy tudom, készül a Fókuszváltás második része is…

Igen, tulajdonképpen már készen is van. A második kötet összefogottabb lesz. Az elsőben még tetten érhető szárnypróbálgatásunk bája, a másodiknál már érezhető a rutin, hiszen közel a századik kiállítást néztük meg, hetven írásunk jelent meg két év alatt. Pécsi, tatabányai, szegedi, debreceni kiállítások, a velencei biennále is szerepel majd benne. Olyan alkotók munkáit is megtekintjük, akikét már korábban láttuk, ugyanis érdekes látni, hogyan változik például egy festőművész arculata. A könyv hangsúlyt fektet arra is, hogy bemutasson olyan fiatalokat, akik a mai képzőművészetben akár újítók, úttörők is lehetnek. Természetesen a művészi élmény tükrözésén túl irodalmi vonatkozásokat is vizsgálunk, ilyen lesz Robert Capa fotókiállítása. Nála azt elemezzük, hogyan mutatkozik meg Capa az irodalomban, irodalmi kritikákban, ez pedig már igazi kihívás számunkra. Az egyetlen, amin nem változtatunk: a könyv esztétikai színvonala, ugyanis igényességéből nem engedünk. Irodalom- és művészetkedvelőknek egyaránt jó szívvel ajánlom a rövidesen megjelenő Fókuszváltás következő kötetét.

 Jónás Ágnes

 

Kapcsolódó anyagunk: Kölüs Lajos: Mint csarnok ívén mászkáló bogár (novella)

 


Címke: , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő