03.09.
| REÖK – Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb >>>
03.06.
| Trafó – Artman vol.7. – 20 kép >>>
03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.23.
| Pannon Filharmonikusok – Vidovszky 75 >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

„Visszatalálni a színház eredeti céljához…”
2013.09.30 - tiszatáj

INTERJÚ RÁCKEVEI ANNÁVAL

A debreceni teátrum első női igazgatója, Ráckevei Anna fogadott a Csokonai Nemzeti Színház büféjében, ahol – megjegyzem – nagyon finom a tejes kávé. Beszélgettünk szakmáról, az új kihívásokról, családról, valamint arról, hogy melyik hazai és határon túli helyszín a szíve csücske.

A nyolcadik évadot kezdte el idén Debrecenben, nyártól pedig új feladatkört kapott. Mit jelent ez a hatalmas változás a szakmai életében?

Nyilván az igazgatói feladatokra tolódott át a hangsúly, még tanulom, mit is jelent ez azon kívül, hogy titulus. Másfajta lelki hozzáállás szükséges ahhoz, hogy másokat helyzetbe hozzak, mások érdekeit képviseljem. Ez most nyilván erősebben jelen van az életemben, mint a saját pályám és a saját szakmai előrehaladásom. Ezzel együtt azt érzem, nagyon sok tapasztalatra tehetek szert, amely segíti a színészi létemet is. Az érzékenységem az új helyzetekben, az emberekkel való kapcsolatokban biztosan fejlődni, erősödni fog. Ez nem kevés, ha a szakmámra gondolok.

Nemzeti minősítést kapott a Csokonai. Ez milyen plusz feladatokat, elvárásokat és előnyöket jelent a debreceni teátrum számára?

Felelősséget és kötelező feladatokat jelent az új minősítés. Meghatározott számú előadásokat és meghatározott nézőszámot kell teljesítenünk, a különböző tagozatok közül kettőt, a prózait és az operát vállaltuk. Ezekért cserébe egy viszonylag biztonságos anyagi hátteret kapunk.

Növekszik a feladattal együtt a forrás is? Erről van szó?

Több részből áll össze a színház anyagi bázisa. Nem csak a központi költségvetésből finanszírozzuk a színház működését, vannak városi és pályázati támogatásaink, valamint egyéb bevételeink, így például a jegybevétel. Bízunk benne, hogy a változástól függetlenül hasonló támogatást kapunk a debreceni önkormányzattól, és növekedés tapasztalható a bevételek kapcsán. Ezért dolgozunk, ezért hoztunk újításokat.

Szorosabb lesz a kapcsolat a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színházzal?

Egyrészt igen, másrészt megnőtt a vidéki nemzeti színházak köre, közös cél, hogy szorosabb legyen a kapcsolat nemcsak a fővárosi, hanem a többi vidéki társulattal is. Ezért gyakorlati lépéseket is teszünk. Azonosak az érdekeink, a feladataink, és azonosak a gondjaink is.

Ráckevei Anna 

Iskolái:

  • Nemzeti Színház stúdió, 1981
  • Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1985

Színházak:

  • 1985-1989: Madách Színház
  • 1989-1991: Nemzeti Színház
  • 1993-1996: Művész Színház (Thália Színház)
  • 1996-1998: Kelemen László Színkör
  • 1998-2002: Új Színház
  • 2002-2003 Nemzeti Színház
  • 2006- : Csokonai Színház, Debrecen (2013- : igazgató)

Díjak, elismerések

  • 1990 – Rajz János-díj
  • 1991 – Jászai Mari-díj, Farkas-Ratkó-díj
  • 1992 – Magyar Művészetért Díj
  • 1995 – Mensáros-díj
  • 2004 – Kazinczy-díj
  • 2011 – Érdemes művész

Idén, szeptember közepén a Vidéki Színházak Fesztiválján a legjobb női alakítás díját vehette át a Jászai című előadásának címszerepéért.

Nyitottabbá válik a színház, ha kívülre is tekint?

Fontos célunk, hogy a színház falain kívülre menjünk. Új kapcsolódási pontokat keresünk a különböző városi intézményekkel, így a Déri Múzeummal, ahol elindult egy irodalmi est-sorozat, de közös dolgokat tervezünk a Kölcsey Központtal, a zsinagógával, vagy például a Modemmel. Hasonlóan kapcsolódási pontot keresünk az egyetemistákkal.

Velük azért nehezebb megtalálni a közös hangot…

Olt Tamás egyfelvonásosa, a Hét randi pontosan róluk, nekik is szól. Remélem, szeretni fogják. Októberben többször is lesz alkalom arra, hogy megnézhessék.

Ez a sokrétűség, sokszínűség mennyire tükrözi a saját célkitűzését?

Egy olyan mozgalmas közösségi térré szeretnénk alakítani a színházat, ahol mindenki megtalálja a számára fontos üzenetet, szellemi táplálékot, érdekességet. Nagyon elégedett lennék, ha sikerülne visszatalálni a színház eredeti céljához, feladatához, amiért létrejött Európában: az adott közösséget foglalkoztató közös gondok és dolgok megvitatásának színterévé váljon a színház, az együttgondolkodás és feldolgozás helye legyen.

Egy példa. Megnézi a fiatal a Hét randit, és lehetősége lesz megbeszélni a darabot a szereplőkkel, közelebb kerül önökhöz, ezáltal a problémához, annak megoldásához?

Igen, így is elképzelhető. Megtalálni azokat a hívó szavakat, amelyekre a legtöbb ember kíváncsi. Ha ez megvalósul, akkor érezhetem azt, hogy jó irányba haladunk. Találkozik az elvárás, az igény a kínálattal. Megszólítjuk a fiatalokat, így az egyetemistákat is.

Működhet látszólag jól, komfortosan egy társulat, amely látszólag kielégíti az igényeket, de a felszínen marad, nem a valós problémákra koncentrál. Akkor működik jól egy színház, ha kinyitja a szemeket. Ez a mi célkitűzésünk is.

Ismét színre kerül a Légy jó mindhalálig, bemutatják a Régimódi történetet Kubik Annával. Igazán helyi, debreceni ízek, hangulatok…

A Légy jó mindhalálig Várhalmi Ilona rendezése lesz, ő generációk sorát nevelte fel az Ady Gimnáziumban, a dráma tagozaton. A különlegessége még az lesz a darabnak, hogy feltűnnek szereplők az ősbemutatóból, többek között Dánielfy Zsolt és Mercs János. A Régimódi történetet Csikos Sándor rendezi, októberben mutatjuk be.

Félretéve a színházat. Mi az, ami igazán kikapcsolja, ami feltölti?

Az, amikor a családommal lehetek, gondolok itt a szűkebbre, a férjemre és a két gyermekemre, a nagylányra és a kisfiamra, valamint a tágabb családra. Szép nagy családunk van, a velük eltöltött idő mindig jól esik, és szó szerint feltölt.

A kirándulásokat nagyon szeretem, de az utóbbi időben nem sok alkalom volt erre, rohanós volt a tavasz és a nyár. A kedvenc helyünk itthon az Őrség és a Balaton, határon túl pedig Erdély, ahol a rokonság él. Ezekre a helyekre mindig visszavágyunk.

Tozzi

 

Október a CsokonaibanAz idei évad a Víg özveggyel indult, Horváth Patrícia rendezését a hónap elején láthatja a közönség a nagyszínpadon. A szintén szeptemberben bemutatott Hét randi többször is látható majd a stúdióban.

Október 18-án lesz Szabó Magda Régimódi történetének a bemutatója, amelyet Csikos Sándor, az írónő legkedvesebb debreceni színész-rendezője állít színpadra.

Bors néni, Bors! Ez a címe Nemes Nagy Ágnes klasszikus színpadi változatának, amelyet Nagy Katalin rendez, és Oláh Zsuzsa alakítja a címszerepet.

Az újjáformálódó Nemzeti Színház első bemutatóját, Tamás Áron Vitéz lélek című darabját először Debrecenbe hozzák vendégségbe, az itteni bemutatója október 25-én lesz.

Filmvetítések is lesznek: megnézhetjük a Globe Színház legjobb Shakespeare-előadásit.

 

Fotó: Heti Válasz 


Címke: , , ,

2019.02.19 - tiszatáj

MÉSZÁROS MARIANNA ÚTJAIM C. KIÁLLÍTÁSA
A spanyol zarándokúton készített tömérdek fotóanyagot rendszerezte és napokra bontva kiválasztott egyet-egyet, hogy grafikusként kedvenc technikájával rézlemezre karcolja vizuális emlékeit. Alkotó minőségében más szemmel használja fényképezőgépe ablakát, merész képkivágásokkal vonja be a nézőt művészetébe. Minden munkája érett technikai tudásról ad számot. A sokszorosító grafikát láthatóan előtérbe helyezi az egyedi képpel szemben… – ALE ILDIKÓ MEGNYITÓJA

>>>
2019.02.19 - tiszatáj

BORSODI L. LÁSZLÓ:
MASZK ÉS SZEREPJÁTÉK
Egy időtálló költői életmű léte dinamikus, folyamatosan dialógusképes, hiszen állandóan megújuló értelmezéseiben létezik, ilyen értelemben soha nem lehet lezárt, befejezett – tartja az irodalomkritika egyik alaptézise. Igaz ez a dinamikus lét Baka István életművére is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy újabb fontos állomásához érkezett a Baka-kritika: Nagy Gábor 2001-es monográfiája után ismét egy szintetizáló jellegű mű látott napvilágot… – NAGY MÁRTA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.17 - tiszatáj

DOBÓ KATA FILMJE
A Kölcsönlakással bármilyen kapcsolatot tartó bohózatok közös gondja nem a hihetőség, hanem az, hogy a történet a szükség- és törvényszerű csavarokat, kalamajkákat, félreértéseket és egyebeket miként tudja tálalni. Természetesen érdemes mindazt, amit látunk, a saját tapasztalatainkkal összevetni, a néző ezt rutinszerűen megteszi, de készek vagyunk minden olyasmit nevettetőnek látni, ami mégiscsak szokatlan, mégiscsak olyasmi, amivel nemcsak hogy nem találkoztunk soha, de még elképzelni sem tudjuk… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport (Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével. A kiállítás vezető kurátora Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum Művészeti és Muzeológiai Főosztályának vezetője) végezte. A kiállításon visszaköszön a gondos és elmélyült előkészítés, a tárlat az életmű teljességét mutatja meg. Párhuzamosan látható Vajda Lajos felesége, Vajda Júlia festőművész tárlata a Szentendrei Képtárban Mégis legyen kiállítás… címmel […]

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

OPERAHÁZI BOHÉMÉLET SZEGEDEN
Elvileg koncertszerű előadásban, gyakorlatilag előadásszerű koncerten turnéztatja a Magyar Állami Operaház Puccini Bohéméletét. A budapesti amúgy alighanem a világ legrégebben futó operaprodukciója, 1937-ben állította színre Nádasdy Kálmán, a díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A főszerepeket akkor többek között Osváth Júlia, Pataky Kálmán, Losonczy György és Székely Mihály énekelték. Az Operaház vezetői nagyon büszkék erre a produkcióra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő