Shakespeare Coriolanus című művét életpályájának kései szakaszában írta, 1608 körül, és nem tudni, hogy élete során bemutatták-e. Caius Marcius Coriolanus, a dráma főhőse, nem biztos, hogy létezett, ezért az alkotás nem minősül történelmi műnek, hanem Shakespeare tragédiái közé sorolandó. T. S. Eliot egyszer kijelentette, hogy Shakespeare legjobb tragédiájáról van szó, a Hamletnál is erősebb, George Bernard Shaw szerint pedig a Coriolanus az angol drámaíró egyik legjobb komédiája, megítélése szerint ugyanis politikai szatíráról van szó egy hataloméhes vezérről. Ennek ellenére, a rendezők nem szívesen nyúlnak hozzá, ritkán kerül színpadra, Ralph Fiennes mégis ezt a művet választotta rendezői bemutatkozására, méghozzá úgy, hogy az egész történetet napjainkba helyezte.
A Shakespeare-darab cselekménye i. e. 490 körül, Róma köztársasággá válásának idején játszódik, amikor a választásokat a gazdag patríciusok irányították, akiknek ki kellett kérni a korlátozott jogú polgárság, a plebejusok véleményét is. Caius Marciust, a mélyen tisztelt hadvezért, miután legyőzi a köztársaság legnagyobb ellenségét, a szomszéd volcusok csapatait, a Coriolanus névvel illetik. Coriolanusnak megvan minden esélye, hogy magasra jusson Róma politikai ranglétráján, de arroganciája és gőgössége miatt diktátornak titulálják, és elűzik a városból. Caius Marcius, a kegyetlen harcos, ekkor szövetkezik a volcusokkal, és hadat indít az ellen a nép ellen, amelyért egész életében harcolt.
Shakespeare-hősök gépfegyverekkel
Ralph Fiennes Coriolanus-adaptációjában kardok és hírnökök helyett tankokat, gépfegyvereket, híradókat és mobiltelefonokat láthat a néző. A filmben beszélt nyelv shakespeare-i, azaz felirat nélkül egy angolnak is nagyobb odafigyelés szükséges a megértéséhez. A szürkés és sötét képek teljes mértékben visszaadják egy háborús övezet atmoszféráját. Némi iróniával azt mondhatjuk, hogy ennek a hangulatnak a megteremtésében a rendező nagy segítségére volt, hogy a film elkészítése során, Pancsova és Kotor mellett, Belgrádban forgatott a legtöbbet. A „Balkán szelleme” nagyon érződik a filmen: cirill betűs falfirkák, a fővárost jellemző „lőporos hordó”-állapot, a híradókban felhasznált felvételek, a három ujjat mutogató katonák és az október 5-i tüntetések mind-mind a balkáni kilencvenes évek hangulatát idézik és erősítik.
Bármennyire is ötletesek az említett megoldások, félő, hogy a nagyközönség számára egyféle korlátot is jelenthetnek, a történelmi filmek rajongói pedig biztosan jobban örültek volna a kardos és kosztümös változatnak. Ettől eltekintve a film megérdemli a rá szánt időnket, és ha figyelmesen nézzük, arra is rájöhetünk, hogy T. S. Eliot és G. B. Shaw meglátásai nem is nagyon különböznek egymástól, mindkettejük állításában rejlik némi igazság.
Angol akció-dráma, 122 perc, 2011
rendező: Ralph Fiennes
író: William Shakespeare
forgatókönyvíró: John Logan
szereplők:
Ralph Fiennes (Caius Martius Coriolanus)
Gerard Butler (Tullus Aufidius)
Vanessa Redgrave (Volumnia)
Brian Cox (Menenius)
Jessica Chastain (Virgilia)
Forrás: http://www.magyarszo.com/
