02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Kreatív vágyak*
2013.07.15 - tiszatáj

DOMBOSI TÖRTÉNETEK – REMIX IRODALMI TÁBOR 4.NAP

Egyszer sem fordult még elő Xenaval, hogy leesett volna róla a lánc. A fekete bicikli kerekei az ég felé meredtek, ülése belefúródott a porba, én a pajeszomat tekergettem a mutatóujjam köré, mikor ideges vagyok. Kapkodtam, káromkodtam, összeolajoztam a kezemet. Késésben voltam. Lidike ugatása alapján csak néhány utcára voltam a Király kocsmától. Az ok, amiért hang alapján tájékozódom, mindössze annyi, hogy útközben belebotlottam egy régi ismerősbe, aki rám akaszkodott és hosszasan hadonászott a kezével, míg beszélt, amiből minden második mondatot tudtam dekódolni. Nem a beszédhibája gátolt a megértésben, sokkal inkább az, hogy szövegelése olyan sűrű és átláthatatlan volt, mint egy jól elkészített svargli vagyis disznósajt. Minduntalan visszatért a kedvenc sorozatához, amit első hallásra nem értettem meg, Kobla 11. Nem vagyok jártas a mai kereskedelmi televíziók délutáni műsorai közt, de biztosra vettem volna, hogy aligha adnak irodalmi vonatkozású címet egy sorozatnak.

– Pityu, sietnem kell, majd halljuk egymást!

– Jó, jó, szesz.

Faképnél hagyott, nyeregbe zörrentem, néhány körkörös lábmozdulat után gurulásra bírtam Xenat, bedöcögtem a helyszínre. Horváth Viktorral eljutottunk a trobar összeomlásáig. A trubadúrok egyrészt szétrajzottak Nyugat-Európában, másrészt meghaltak. Ezek után kobla derivátumokkal foglalkoztunk. Villont vesézte a csoportvezető, majd egy fatrast írtak meg a szeminárium résztvevői. Szegő János vette át Csobánka Zsuzsa és Sirbik Attila csoportjait, a délelőtt folyamán kerekasztal-beszélgetés keretein belül vetettek fel olyan témákat, mint a kortárs irodalom, annak recepciója, önrecepciója, kánonok, azok formálódásai, kik s hogyan teremtik meg azt, marketing, milyen módszerekkel érhető el a célközönség.

A délutáni melegben a pozsonyi Irodalmi Szemlét az összegyűlteknek Barlog Károly mutatta be. A folyóiratot a főszerkesztő, Szalay Zoltán prezentálta, elmondta a lap történetét ötvennyolctól haladva, elérve a jelenig, ami gyökeres változást hozott a periódikum életében. Továbbiakban a moderátor az iránt érdeklődőtt, hogyan tudja figyelemmel kísérni a többségi nemzet a kisebbségi nemzet irodalmát, valamint milyen fogadtatásra talált a szlovák nyelvterületen az újjávarázsolt folyóirat. Szalay Zoltán úgy látta mindkét kérdés esetében, pozitív mutatókat sikerült felmutatniuk. Barlog Károly Gyenes Gáborhoz, a lap grafikai szerkesztőjéhez, fordult, aki elmondta, milyen belső – és külső illusztrációkkal dolgozik, ha a  Szemlének tervez. Gyenes végigvette minden szám illusztrációit, hangsúlyozta, hogy külső illusztrátorral dolgoznak, ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy bizonyos nyomdai megkötéseknek érvényt kell, hogy szerezzen, amikor az illusztrációk megvalósíthatóságát veszi figyelembe. Egy szerző is érkezett a szerkesztőpárossal, Csanda Máté személyében, aki a többségi nemzet képzőművészetének figyelemmel kísérésének fontosságáról és a Kassaboys munkáiról beszélt.

A Fiatal Írók Szövetségétől idén ketten érkeztek a Dombos Remixre, Pál Dániel Levente és Korpa Tamás. A moderátori szerepet Berényi Emőke töltötte be. Először Pál Dániel Levente magyarázta új kötetének – Hogy éltünk, nem hiába – parodisztikus borítóját. Emőke arról kérdezte őt, mennyire tekinti terápiának az írás. Később a költő a szabadságról egy saját életéből vett anekdotát mesélt el, kiderült, hogy mostanában ez is foglalkoztatja. A beszélgetés alatt sajátos szabadságértelmezéséről is meggyőződhetett a közönség. Korpa Tamás Egy híd térfogatáról című kötete esetében a beszélgetés vezetője úgy írta le a kötetben szereplő írásokat, mint amik nagyon alaposak és struktúráltak. A költő elmondta, hogy őt az elvarratlan szálak érdeklik. Emőke szóba hozta még az elődök kérdését, azonban a költő nem nevezett meg egy erőteljes, mindent elsöprő hatást, ennek ellenére felbukkant Térey János, Borbély Szilárd és Szilágyi Domokos neve.

Az Ex-Symposion emberkoszorúja az új számmal, az Exjugó Lexikonnal kapcsolatban tartott nyitott szerkesztőségi ülést. Mesés Péter rámutatott rögtön az elején, hogy létezik egy urszöveg is,  amiről Balázs Attila is ír a Litera-n, miszerint „lapszámunk ötletét egy vaskos kötet, a Leksikon yu mitologije („A jugó mitológia lexikona”) adta”. Mesés hozzáteszi, hogy számára az Ex-Sympo ezen száma kiegészítés ehhez a lexikonhoz. Mesés Péter bepelinkovacoztatta a közönség, majd Bencsik Orsolya Danilo Kišről olvasott, Szerbhorváth György a lakodalmas rockról értekezett, Pató Attila a jugoszláv közterek elnevezéseit vette górcső alá, majd Szegő János írása következett Sárszegről, a felolvasást Pályi Márk sárszegi tó szócikke zárta.

Cserna-Szabó Andrással Barlog Károly ült le a díványra. A jótollú – és fakanalú író az új kötetének címével való problémákat taglalta, beszámolt a Szálinger Balázzsal újjáalakult hévízi Hévíz folyóiratról, aminek már több, mint egy teljes évfolyama van. Örült, mert azon igyekezetük, hogy egy ne szakmának szóló kiadványt szerkesszenek, meglátása szerint, megvalósult. Kiemelte a helyiek közreműködő-készségét és büszkeségét a lapra. Néhányszor rá kellett néznie vacsorára, a kondérba oldalas és káposzta került a vendégeknek.

Grendel Lajos hosszasan ecsetelte a kérdezőnek, Patócs Lászlónak, hogyan függ össze a perspektívaváltás nemzedékváltással, miért írt irodalomtörténetet, miként értelmezi a kisebbségi létet. Patócs László az irodalomtörténettel kapcsolatban azt kérdezte még, mi az oka annak, hogy a magyar irodalmat középhatalomnak nevezi. Grendel Lajos válaszában kitért arra, hogy ő egyáltalán nem tartja pejoratívnak ezt a jelzőt, megfogalmazásakor az járt a fejében, hogy a magyar irodalom nem adott világirodalmi mintákat, ez alól két embert mentett fel, Szentkuthy Miklóst és Weöres Sándort.

Az este irodalmi részét Oláh Gergely Máté fotókiállításának megnyitója képezte, a megnyitószöveget Czinki Ferenc intézett a kíváncsiakhoz, majd fényképvetítés, felolvasás, halk gitárszó andalíthatott el. Az udvar sötétebb sarkában a táborozók egy gyéren megvilágított asztalnál ültek, élcelődtek, húzták egymást. Feladjuk a leckét, mert látjuk, unatkozol, mondják az újságírónak. Öt szót be kell tenned a következő beszámolóba, folytatták. Ha ezért nem rúgnak ki, akkor semmiért, feleli az újságíró.

Fekete I. Alfonz

[nggallery id=193]



* Domonkos István interjúban elhangzott terminus technikusként értelmezhető szókapcsolat


Címke: , , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő