05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

„A művész a fényt keresve indult el…”
2013.06.27 - tiszatáj

cultura-bandirali-fot+-2BESZÉLGETÉS A BANDIRALI-TITOKRÓL

A magyar–olasz kulturális évad tiszteletére rendezett kiállításmegnyitón Antonio Bandirali fotóművész Genezistől Dantéig című fotó- és videóinstallációja várta a látogatókat 2013. június 13-án este az Országos Széchenyi Könyvtárban.

Antonio Bandiralival, az itáliai fotográfia jeles képviselőjével és Giampaolo Cottinival, a Milanói Katolikus Egyetem professzorával  a teremtés princípiumáról, természetábrázolásról és a Bandirali-titokról beszélgettünk.

A Milanói Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, szakdolgozatában pedig műemlék épületek megőrzéséről és restaurálásáról írt. Miért döntött úgy, hogy a művészet és a fotográfia felé fordul?

Az építészet és a fotóművészet számos ponton összefügg, képesek együttműködni, kölcsönösen kiegészítve létezni egymás mellett. Rengeteg kiváló fotóművész létezik, én viszont egy bizonyos ponton úgy döntöttem, másképp fogom használni a fotógépet, mint ők.  Érzelmeket kívántam átadni képeken keresztül. Ugyanazt a fotótechnikát alkalmazom, amelyet száz évvel ezelőtt az olasz futuristák. A különbség csupán annyi, hogy amíg a futuristák fekete-fehér fotókat készítettek, én színeket adtam az általam készített képekhez. Innovációt illetően viszont semmi egyebet nem találtam fel.

De valamiféle Bandirali-titok mégis kell, hogy legyen. Ön szerint mi az?

Nincsen titok. Azt mégiscsak kiemelném, hogy összetett módon, szakaszokban gondolkodom. Ez annyit jelent, hogy egy adott téma lehető legtöbb szegmensét próbálom vizsgálni, hogy aztán a szerzett információk alapján létrehozhassam saját alkotásaimat. Ahhoz, hogy a kiállításon is látható Genezishez eljussak, többek között Leonardo da Vinci kódexét is tanulmányoztam.

A Leicester-kódexre gondol?

Igen. Ez a kézirat jelenleg Bill Gates tulajdonát képezi. A vizekről készített traktátusokba ástam bele magam. A kódexben található feljegyzések és természetábrázolások ihletet adtak, sőt, ez volt a kiindulópont. Inspirált arra, hogy felkerekedjek, és végigjárjam azokat a még nyomon követhető helyszíneket és természeti jellegzetességeket, amelyeket Dante is említ a Pokol, Paradicsom és Purgatórium kapcsán az Isteni színjátékban.

Ki vagy mi adott még inspirációt da Vinci mesteren kívül?

Isten. Igen, az isteni sugallatok, és persze Cottini professzor. Az ő segítségével kezdtem el a munkát, a Genezis történetéhez számos értékes filozófiai információt és magyarázatot szolgáltatott. Ezen kívül mindazok a szövegkritikai kiadások és alkotók – például 13. századi mesterek illusztrációi – is inspiráltak, akik korábban már megpróbálták megjeleníteni Dantét és műveit, illetve a Bibliát. Mindezek rendkívüli horderejű művek. Mindent összevetve viszont leginkább azokra az emocionális emlékekre hagyatkoztam, amelyeket a szöveg olvasása során átéltem, hiszen a művész hallgat, és kifejezi, amit érez.  Da Vinci fogalmazta ezt meg jól egyik traktátusában: „A festmény olyan költői műalkotás, amelyet látni lehet, nem pedig hallani, a költészet pedig olyan festmény, amelyet hallani lehet, nem pedig látni.”

Miért éppen Dante világát, illetve annak kuriózumát, az Isteni színjátékot választotta témául?

Dante költeménye lenyűgözött.  Lelkesített a gondolat, hogy az Isteni színjáték három énekét természeti környezeten keresztül öntsem képekbe. Az általam megjelenített színhelyek egyrészt a szöveg alapján szubjektíven értelmezett terepek, de van köztük valós, mai napig topográfiailag is felismerhető helyszín. A természetábrázolás és Dante világa tehát így kapcsolódott össze. Három év alatt közel háromezer kilométert tettem meg, hogy felfedezzem, és fotógépemmel megörökítsem ezeket a helyszíneket, amelyekből aztán később a tárlaton is látható, saját értelmezésemet tükröző képek születtek. Igyekeztem törekedni arra, hogy többféle árnyalatot és geometrikus alakot közvetítsek. A Paradicsom például a fény, az árnyék és a színek zónája. Az elkészített fotóknak csupán a felét hoztam át Magyarországra, hiszen az anyag ennél természetesen sokkal bővebb.

Ha már Pokol, Paradicsom és Purgatórium… Mennyiben foglalkoztatja Önt, mint magánembert a transzcendencia illetve az ezotéria?

Magánemberként nagyon is érdekel mindez, ráadásul, ha valaki Dante és költészete iránt is érdeklődik, akkor az ezekkel kapcsolatos kérdések megkerülhetetlenek. Cottini professzorral rengeteget beszélgettünk és próbáltuk filozófiai aspektusból is megközelíteni a témát.

Tisztelt Cottini professzor!  Régi barátság és szakmai kapcsolat köti össze önt a művész úrral. Miben látja Bandirali úr művészetének különlegességét?

Az egész abban a szenvedélyes szeretetben rejlik, amellyel ő a fényt keresi. Teoretikus értelemben véve ugyanis az emberi létezés és eredet alapja nem más, mint a fény. A Genezistől Dantéig kiállítás lényege is ebben ragadható meg. A művész a fényt keresve indult el fényképezőgépével a Dante-úton, hogy aztán végigvezethesse most a kiállítás látogatóit a Poklon, Purgatóriumon és Paradicsomon, vagyis a sötétségtől a fény felé vezető ösvényen. A művész munkája itt még korántsem ér véget. Művészete túlmutat az említett stációkon, hiszen a teremtés aktusát, a felvillanó életet, azaz a Genezist is elénk tárja. A fényben, Isten keresésében és a szenvedélyes kutatásban rejlik tehát a Bandirali-titok.

Ismét Önhöz fordulok, kedves Bandirali művész úr. A kiállítás videoinstallációval egészül ki. Mi látható majd ezen a vetítésen?

A Genezis témájú képeim láthatóak. Felmerült ugyanis az ötlet, hogy a kiállításon látható statikus képeket dinamizmussal töltsük meg. A futuristák által igen kedvelt képzőművészeti műfaj, a videoinstalláció remek módszernek bizonyult ahhoz, hogy a teremtés aktusát még érzékletesebbé tegyük és aktivizáljuk a kontextust.

Milyen szakmai tervei vannak a jövőre nézve?

Tervben van az Apokalipszis ábrázolása, de nem a megszokott destruktív aspektusból képzelem el a témát. Azt a koncepciót kívánom folytatni, amely ezt a mostani kiállítást is ihlette. Az apokalipszis, a Biblia záró fejezete, amelyet rendszerint a pusztulással, a véggel együtt emlegetnek.  Látszólag két ellentétes témáról van szó, mégis szeretném azt bemutatni, ami teoretikus értelemben közös bennük: a fényt. Minden a fényből indul, és a fénybe is tér vissza. Így nézve a Genezis és az Apokalipszis nem feltétlenül áll távol egymástól.

Jónás Ágnes 


Címke: , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő