05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

„A dolgok” szenvtelen személyessége
2013.06.14 - tiszatáj

KÖNYVHETI NAPLÓ, SZEGED, JÚNIUS 12., SZERDA

A lassan a végéhez közeledő könyvünnep szegedi eseményei közt kapott helyet a szerdai nap két könyvbemutatója, amelyek más-más szempontból, de a finoman szőtt líraiságra érzékeny olvasóközönség számára ígértek figyelemre méltó momentumokat.

A Somogyi Könyvtárban rendezett könyvbemutatón Czilczer Olga Mehetünk, kedves című regényét, az író Pro Pannonia Kiadó gondozásában megjelent kötetét ismerhették meg az érdeklődők. A főként lírikusként tevékeny Czilczer harmadik nagyepikai vállalkozása a tizedik kötet, amelyet a szerzővel ez alkalommal beszélgető Keserű Gizella irodalomtörténész a „tárgyakhoz közel hajolás” poétikus gesztusaival jellemzett elsősorban.

A költészetében is a nouveau roman stílusjegyeihez kötődő Czilczer esztétikáját Keserű a hétköznapi történések, a lelassított cselekmények leírásának eszköztárából válogató világként ismertette meg a részvevőkkel. A felolvasásokkal erősített bemutató a magyar líratörténeti és értelmezői kánonok határmezsgyéjén egzisztáló szabad vers és prózavers terepén mozgó Czilczer-líra problémafelvetéseinek egyediségére hívta fel a figyelmet. Az alkotó vállalva és megerősítve ezt a világirodalmi és költészettörténeti aurát elsősorban Aloysius Bertrand, Alain Robbe-Grillet, Marguerite Duras, Michel Butor szövegeinek hétköznapi cselekvéssorokat esztétizáló törekvéseit, a tárgyi világ részleteinek szemlélésében elmerülő elbeszélő-technikáikat nevezte meg saját szépirodalmi terepei vonatkozási pontjaiként. Az állandó emberi figyelemnek kitett tárgyi világ leírhatóságának problémái, a szemlélődés gyönyörködtető ám szigorú figyelmet is követelő, a tudaton átáramló tapasztalatai láthatóan az író és a moderátor számára is izgalmas világirodalmi hagyomány darabjai. E konvencióhoz fordulás nemcsak az új könyvével a délutánon beköszönő szerző lírai teljesítményének, hanem prózai kísérleteinek is a leginkább meghatározó vonása.

A most bemutatott próza egy idősödő házaspár története, két olyan figuráé, akik egymástól a világ észlelésének módjaiban is eltérő karakterek. Attitűdjeik, életritmusuk ütköztetését az egymással és a környezetükkel folytatott dialógusaik, belső monológjaik segítségével hajtják végre. Alkotó és beszélgetőtársa egymást kiegészítve fogalmazták meg a könyv legfontosabb poétikai jegyeit, az apró rezdülések rögzítésére szolgáló összművészeti narrációs technikákat, a hangrögzítés, a fényképezés, a zenei műfajok és szerkezeti formák felhasználásának lehetőségeit. A Mehetünk, kedves Keserű felvetésében a főhős páros életritmusának ábrázolása során az öregedés fázisait, az elengedés folyamatát elsősorban a lírikus eszközeivel mutatja be. A kötet izgalmas pillanata a moderátor megfogalmazásában elsősorban az a tapasztalat volt, mely szerint a létezésre vetett megváltozott pillantás nem feltétlenül a létért folytatott szükségszerűen vesztes meccs végigjátszásának kötelező eleme. Az új, változásában is megragadható tekintet elfogadásával az elmúlás sallangmentes irodalmi ábrázolása is lehetségessé válik, emiatt ajánlható elsősorban Czilczer Olga új kötete.

Más természetű, ám a szövegekkel folyamatosan bíbelődő alkotói habitus idéződött meg, egy műfaji variabilitásában is vitathatatlanul egyedi és figyelemre érdemes életmű került szóba a Grand Café szerdai, a könyv héthez kapcsolódó programján. Pier Paolo Pasolini a Kalligram gondozásában készülő életműsorozatának aktuális darabjáról (Korom vallása) beszélt a fordító Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész és Lengyel Zoltán író. A tízkötetesre tervezett sorozatban az íróként, költőként, gondolkodóként, filmrendezőként és képzőművészként is figyelemre méltó teljesítményt jegyző alkotó életműve a magyar olvasó számára hiánypótló panorámaként látszik megvalósulni. A széria új darabja Pasolini saját maga által válogatott verseskötete, amelynek magyar kiadásához a fordító írt utószót.

Pasolini a 20. századi olasz kultúra eredetibb figurája, provokatív „teorémái” a legendák és kultuszok a személye iránti folyamatos érdeklődés biztosítékai. Az este két főszereplője az alkotó elkötelezett híveként persze a teljes kép kialakításában volt érdekelt. Az egész életmű megismerésére vonatkozó elképzeléseikben is egyet értve a művész alakjának a mítoszok homályából való aprólékos kibontását célozták meg, így a bemutató csomópontjai  nemcsak a szóban forgó lírakötetre hanem az egész gondolkodói karakter versekben is felbukkanó jegyeire is érvényes megállapítások voltak.

Pasolini verseinek elbeszélője Lengyelt a mesterséges múzeummá változtatott léttér leírásával nyűgözte le, aki e poétikában az alkalmi vonatkozásokkal, kortörténeti momentumokkal, referenciális jegyekkel telítettsége ellenére is általános, ma is értelmezhető inventáriumot lát. Csehy ehhez csatlakozva a „radikális eklektika” konzekvens megvalósulásában, a politikus és polemikus lírai szubjektumban, a szociokulturális, társadalmi érzékenységgel telített, közvetlenségében is artisztikus nyelvben látja a lírikus Pasolini főbb vonásait. Az antik hagyományra reflektáló, az olasz népi kultúrával is párbeszédben maradó, a formai hagyományokat játékosan, imponáló könnyedséggel kezelő lírikus Pasolini a fordító megfogalmazásában elsősorban „húsz év múlva is működőképes” világfelfogásával örvendezteti meg olvasóját.

A beszélgetés a fordítás születése során felmerülő problémákat körüljárva a korabeli olasz beszélt nyelv adaptálásának tapasztalatait is érintette, az eltűnő kontextus hiányában nehezebben felfejthető nyelvi lelemények, szójátékok magyarul is érvényes megteremtésének kalandjáról is szólt. Csehy a Pasolini esetében a fordítótól mindenképpen fegyelmezett nyomozói munkát kívánó feladatról beszélve az artisztikus nyelvi bázis mozgósítását igénylő magyarítás örömet okozó élményéről, a valószínűleg a saját költészetére is hatást gyakorló felkavaró figyelemről is beszélt. Tapasztalatai szerint Pasolini nyelvében a filmszerűség, az irónia egyedi és izgalmas játékai jelennek meg. Az önreflexív, önelemző, a saját világmodell koncepcióval szemben is mindig kritikus látásmód megnyilvánulási formái pedig az olasz alkotó lírájának őszinte és megnyerő pillanatai. Pasolini versei Csehy számára a test felszabadítása, a pusztulás megérzékítése, a szakrális teret emberi terrénummá változtató narráció, az érzékelés bevallottan is a szem, a kamera szeme által uralt formái, az érzékiséggel átszőtt társadalmi szférák, a népi vallásosság, a hétköznapokat átható szakralitás kifejezési módjai miatt szerethető és őszinte költői világ darabjai.

Pier Paolo Pasolini verseskötete immár magyar átiratában olvasva az életműkiadás újabb fontos darabja, a kiadvány megjelenése pedig, ebben az este résztvevői láthatóan egyet értettek, az idei könyvhét egyik legörömtelibb pillanata.

 Kovács Krisztina 

 

[nggallery id=174]

Czilczer Olga kötetének bemutatója

 

[nggallery id=175]

Pasolini verseskötetének bemutatója

 


Címke: , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő