07.26.
| Te csak hallgatod Bob Dylan-t, vagy nézed is? >>>
07.05.
| MAMŰ Galéria – Könnyezet-Környezet / Weeping-Environment >>>
07.05.
| Nyári szabadtéri Képmás-estek a Halász-kastélyban >>>
06.27.
| Weöres Sándor Napokkal indít a Gyulai Várszínház >>>
06.27.
| Jazz Kocsma – Kele Fodor Ákos A szív vége című könyvének bemutatója >>>
06.14.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Lengyel András Tömörkény-tanulmányok című kötetének bemutatója >>>
06.13.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Színkép, hangkép, összkép című kötet bemutatója >>>
06.12.
| Könyvhét / Tiszatáj Könyvek – Petőcz András A visszaforgatott idő című könyvének bemutatója >>>
06.06.
| Tiszavirág Fesztivál >>>
06.06.
| A koreográfus >>>
06.05.
| Debreczeny György ezen a szép napon című kötetének bemutatója >>>
07.26.
| Szombattól lehet jegyet venni a THEALTER előadásaira >>>
07.25.
| Magyar képregényben éled újjá Zorro >>>
07.24.
| Alkotói rezidencia Szegeden és Újvidéken >>>
07.05.
| Legéndy Jácint verseskötetét ajánlja a Fekete Zajra érkező Ash Code >>>
07.02.
| Ivo Dimcsev tartja az idei THEALTER workshopját >>>
06.20.
| Új, állandó kiállítás emlékezik Szmoljanban Nagy László költőre >>>
06.19.
| Átadták az Év Gyerekkönyve Díjakat >>>
06.19.
| PesText − új nemzetközi irodalmi fesztivál Budapesten >>>
06.03.
| Meghalt Térey János költő, író, drámaíró >>>
05.29.
| Villámgyorsan épül fel az ország legnagyobb színháza >>>
05.25.
| Több cannes-i filmet a Mozinet mutat be a hazai mozikban >>>

Battai Detre István, Peter Brezňan, Németh Gábor Dávid, Normal Gergely, Petőcz András, Ivan Štrpka, Jan Těsnohlídek, Jiří Žáček versei
Bene Zoltán, Jódal Rózsa, Peter Šulej prózája
Gion Nándor hangjátéka
Petőcz András hatvanéves
Írások a magyar századforduló irodalmáról
Az 58. Velencei Képzőművészeti Biennáléról

>>>

BESZÉLGETÉS SZECSŐDI FERENC HEGEDŰMŰVÉSSZEL
Júniusban ünnepelte 65. születésnapját Szecsődi Ferenc hegedűművész. Ez egy muzsikus életében nem számít feltétlen fordulópontnak, ám Szecsődi egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Vonós Tanszékét vezette. 23 éves korától tanított az akkori Zeneművészeti Főiskolán, majd jogutódján az egyetemi karán. A tanszékvezetést most át kell adnia, de a tanítást tovább folytatja… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>

„A dolgok” szenvtelen személyessége
2013.06.14 - tiszatáj

KÖNYVHETI NAPLÓ, SZEGED, JÚNIUS 12., SZERDA

A lassan a végéhez közeledő könyvünnep szegedi eseményei közt kapott helyet a szerdai nap két könyvbemutatója, amelyek más-más szempontból, de a finoman szőtt líraiságra érzékeny olvasóközönség számára ígértek figyelemre méltó momentumokat.

A Somogyi Könyvtárban rendezett könyvbemutatón Czilczer Olga Mehetünk, kedves című regényét, az író Pro Pannonia Kiadó gondozásában megjelent kötetét ismerhették meg az érdeklődők. A főként lírikusként tevékeny Czilczer harmadik nagyepikai vállalkozása a tizedik kötet, amelyet a szerzővel ez alkalommal beszélgető Keserű Gizella irodalomtörténész a „tárgyakhoz közel hajolás” poétikus gesztusaival jellemzett elsősorban.

A költészetében is a nouveau roman stílusjegyeihez kötődő Czilczer esztétikáját Keserű a hétköznapi történések, a lelassított cselekmények leírásának eszköztárából válogató világként ismertette meg a részvevőkkel. A felolvasásokkal erősített bemutató a magyar líratörténeti és értelmezői kánonok határmezsgyéjén egzisztáló szabad vers és prózavers terepén mozgó Czilczer-líra problémafelvetéseinek egyediségére hívta fel a figyelmet. Az alkotó vállalva és megerősítve ezt a világirodalmi és költészettörténeti aurát elsősorban Aloysius Bertrand, Alain Robbe-Grillet, Marguerite Duras, Michel Butor szövegeinek hétköznapi cselekvéssorokat esztétizáló törekvéseit, a tárgyi világ részleteinek szemlélésében elmerülő elbeszélő-technikáikat nevezte meg saját szépirodalmi terepei vonatkozási pontjaiként. Az állandó emberi figyelemnek kitett tárgyi világ leírhatóságának problémái, a szemlélődés gyönyörködtető ám szigorú figyelmet is követelő, a tudaton átáramló tapasztalatai láthatóan az író és a moderátor számára is izgalmas világirodalmi hagyomány darabjai. E konvencióhoz fordulás nemcsak az új könyvével a délutánon beköszönő szerző lírai teljesítményének, hanem prózai kísérleteinek is a leginkább meghatározó vonása.

A most bemutatott próza egy idősödő házaspár története, két olyan figuráé, akik egymástól a világ észlelésének módjaiban is eltérő karakterek. Attitűdjeik, életritmusuk ütköztetését az egymással és a környezetükkel folytatott dialógusaik, belső monológjaik segítségével hajtják végre. Alkotó és beszélgetőtársa egymást kiegészítve fogalmazták meg a könyv legfontosabb poétikai jegyeit, az apró rezdülések rögzítésére szolgáló összművészeti narrációs technikákat, a hangrögzítés, a fényképezés, a zenei műfajok és szerkezeti formák felhasználásának lehetőségeit. A Mehetünk, kedves Keserű felvetésében a főhős páros életritmusának ábrázolása során az öregedés fázisait, az elengedés folyamatát elsősorban a lírikus eszközeivel mutatja be. A kötet izgalmas pillanata a moderátor megfogalmazásában elsősorban az a tapasztalat volt, mely szerint a létezésre vetett megváltozott pillantás nem feltétlenül a létért folytatott szükségszerűen vesztes meccs végigjátszásának kötelező eleme. Az új, változásában is megragadható tekintet elfogadásával az elmúlás sallangmentes irodalmi ábrázolása is lehetségessé válik, emiatt ajánlható elsősorban Czilczer Olga új kötete.

Más természetű, ám a szövegekkel folyamatosan bíbelődő alkotói habitus idéződött meg, egy műfaji variabilitásában is vitathatatlanul egyedi és figyelemre érdemes életmű került szóba a Grand Café szerdai, a könyv héthez kapcsolódó programján. Pier Paolo Pasolini a Kalligram gondozásában készülő életműsorozatának aktuális darabjáról (Korom vallása) beszélt a fordító Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész és Lengyel Zoltán író. A tízkötetesre tervezett sorozatban az íróként, költőként, gondolkodóként, filmrendezőként és képzőművészként is figyelemre méltó teljesítményt jegyző alkotó életműve a magyar olvasó számára hiánypótló panorámaként látszik megvalósulni. A széria új darabja Pasolini saját maga által válogatott verseskötete, amelynek magyar kiadásához a fordító írt utószót.

Pasolini a 20. századi olasz kultúra eredetibb figurája, provokatív „teorémái” a legendák és kultuszok a személye iránti folyamatos érdeklődés biztosítékai. Az este két főszereplője az alkotó elkötelezett híveként persze a teljes kép kialakításában volt érdekelt. Az egész életmű megismerésére vonatkozó elképzeléseikben is egyet értve a művész alakjának a mítoszok homályából való aprólékos kibontását célozták meg, így a bemutató csomópontjai  nemcsak a szóban forgó lírakötetre hanem az egész gondolkodói karakter versekben is felbukkanó jegyeire is érvényes megállapítások voltak.

Pasolini verseinek elbeszélője Lengyelt a mesterséges múzeummá változtatott léttér leírásával nyűgözte le, aki e poétikában az alkalmi vonatkozásokkal, kortörténeti momentumokkal, referenciális jegyekkel telítettsége ellenére is általános, ma is értelmezhető inventáriumot lát. Csehy ehhez csatlakozva a „radikális eklektika” konzekvens megvalósulásában, a politikus és polemikus lírai szubjektumban, a szociokulturális, társadalmi érzékenységgel telített, közvetlenségében is artisztikus nyelvben látja a lírikus Pasolini főbb vonásait. Az antik hagyományra reflektáló, az olasz népi kultúrával is párbeszédben maradó, a formai hagyományokat játékosan, imponáló könnyedséggel kezelő lírikus Pasolini a fordító megfogalmazásában elsősorban „húsz év múlva is működőképes” világfelfogásával örvendezteti meg olvasóját.

A beszélgetés a fordítás születése során felmerülő problémákat körüljárva a korabeli olasz beszélt nyelv adaptálásának tapasztalatait is érintette, az eltűnő kontextus hiányában nehezebben felfejthető nyelvi lelemények, szójátékok magyarul is érvényes megteremtésének kalandjáról is szólt. Csehy a Pasolini esetében a fordítótól mindenképpen fegyelmezett nyomozói munkát kívánó feladatról beszélve az artisztikus nyelvi bázis mozgósítását igénylő magyarítás örömet okozó élményéről, a valószínűleg a saját költészetére is hatást gyakorló felkavaró figyelemről is beszélt. Tapasztalatai szerint Pasolini nyelvében a filmszerűség, az irónia egyedi és izgalmas játékai jelennek meg. Az önreflexív, önelemző, a saját világmodell koncepcióval szemben is mindig kritikus látásmód megnyilvánulási formái pedig az olasz alkotó lírájának őszinte és megnyerő pillanatai. Pasolini versei Csehy számára a test felszabadítása, a pusztulás megérzékítése, a szakrális teret emberi terrénummá változtató narráció, az érzékelés bevallottan is a szem, a kamera szeme által uralt formái, az érzékiséggel átszőtt társadalmi szférák, a népi vallásosság, a hétköznapokat átható szakralitás kifejezési módjai miatt szerethető és őszinte költői világ darabjai.

Pier Paolo Pasolini verseskötete immár magyar átiratában olvasva az életműkiadás újabb fontos darabja, a kiadvány megjelenése pedig, ebben az este résztvevői láthatóan egyet értettek, az idei könyvhét egyik legörömtelibb pillanata.

 Kovács Krisztina 

 

[nggallery id=174]

Czilczer Olga kötetének bemutatója

 

[nggallery id=175]

Pasolini verseskötetének bemutatója

 


Címke: , , ,
2019.08.19 - tiszatáj

KONTRA FERENC: AZ ÁLOM HÍDJA
Valahol Közép-Európában, a Duna mentén van egy város, amit alig két évtizeddel ezelőtt hetvennyolc napon át bombáztak. Atomtöltetű rakétákkal. Azért, hogy lerombolják a hidat, amely a folyó két partját, és így a város lakosságát összekötötte. A hídrombolás előzményeiről, apokaliptikus emlékéről és annak napjainkig tartó következményeiről szól Kontra Ferenc legújabb regénye… – MUDRICZKI JUDIT KRITIKÁJA

>>>
2019.08.14 - tiszatáj

MEGMENTETT MŰKINCSEK 2019
A Magyar Nemzeti Múzeum hiánypótló kiállítása, a Kő/Papír/Freskó (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszék Diplomakiállítása) olyan precíz restaurátor munkafolyamatokba kalauzol el bennünket, amelyeket nem láthatunk mindennap. Maga a tárlat is olyan, mint egy kulisszajárás, belépve a kellemesen és szükségszerűen hűvös terembe az oldalfalon rögtön olvashatunk képpel, rövid curriculum vitae kíséretében az alkotókról… – TÓTH EMESE BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.11 - tiszatáj

REKORDOKKAL ZÁRT A 29. THEALTER FESZTIVÁL
Minden a nézőkön múlik – összegezte a rekord nézőszámot és jegybevételt hozó 29. THEALTER Fesztivál legfőbb tanulságát a szombat esti díjátadón Balog József, a  rendezvénysorozat művészeti vezetője. A közönségdíjat Szabó Veronika produkciója, a Qeendom kapta.

>>>
2019.08.09 - tiszatáj

KILENC PRODUKCIÓ SZEREPEL A SZEGEDI SZABADTÉRI 2020-AS MŰSORÁN
A Dóm téren öt, az újszegedi színpadon négy produkciót – koncertet, operát, rockoperát, musicalt és színdarabot – kínál a közönségnek 2020 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékok, jelentették be a fesztivál vezetői pénteken a REÖK-ben.

>>>
2019.08.08 - tiszatáj

HORVÁTH NÓRA A THEALTEREN
Felfedeztem egy szuper tehetséges táncost, illetve nem is én, hanem a Thealter szervezői, de még őket is megelőzte a táncos szakma, mert a grémium neki ítélte idén a Lábán Rudolf-díjat. Horváth Nórának hívják… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2019.08.07 - tiszatáj

KÖZÖS ÜGYEINK A 29. THEALTER FESZTIVÁLON
350 perc színház – ennyit, azaz majdnem hat órányi intenzív élményt és gondolatot kellett befogadnia annak, aki kedden végignézte a 29. THEALTER Fesztivál mindhárom aznapi előadását: a kolozsváriak, a színművészeti egyetem hallgatói és a két szlovén színészfenomén vendégjátékát… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

KETTŐS ÉLETEK
Idővel a klasszikus formanyelv hanyagolása is pózzá válik. Olivier Assayasszal legalábbis ez a helyzet. Poszt-’68-as, rock and rolltól lüktető, szabadság és szerelem ideáit is karóba húzó remekműve, a Hideg víz után egyre kevésbé volt képes fenntartani a nagyformátumú szerző imágóját – noha a valóság és fikció összeütközésével játszó, zömmel hiperrealista Irma Vepet és a Sils Maria felhőit összeköti a színészek lelkivilágának, plusz a műalkotás létrejöttének vizsgálata, a francia direktor az utóbbi időben jóval enerváltabban lát munkához… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.08.06 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Az az érzésem, hogy az idei Art Capital szlogenje (Régi és új álmok) rokonságban áll az amerikai álommal mint mítosszal, mely szerint minden egyén saját erejéből kemény munkával képes saját életét jobbá tenni, leginkább folytonos és növekvő jövedelemmel. Ha vitatható is felvetésem, az talán nem, hogy saját magunkba vetett hit és álmaink nélkül nem tudjuk jobbá tenni saját és mások életét. Kelet-Európában az utópiákból kijózanodtunk, de az álmokból nem…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő