A tér mint sebes fogat

KORPA TAMÁS EGY HÍD TÉRFOGATÁRÓL CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

A 84. Ünnepi Könyvhét keretében, június 5-én került bemutatásra Korpa Tamás első verseskötete, az Egy híd térfogatáról, mely a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában jelent meg. A szerző tavaly, a FISZ alkotói pályázatán győzedelmeskedett, amit első kötet előtt álló alkotóknak hirdetett meg a szövetség.

A rendezvénynek a Lumen Kávézó adott otthont, a budapesti Mikszáth Kálmán téren. A helyszín – fehér volta és letisztultsága miatt – igazán illett a bemutatandó kötethez. A szerző beszélgetőtársai Mészáros Márton (irodalomtörténész, kritikus) mellett a könyv szerkesztői; Borbáth Péter és Szőllőssy Balázs voltak.

Nyitásként a Rammstein zenekar ’98-as, berlini koncertfelvételének egy részletét tekinthette (és hallgathatta) meg a közönség, majd Mészáros Márton, miután köszöntötte a jelenlévőket és természetesen a beszélgetőket, felkérte Szőllőssy Balázst, hogy röviden foglalja össze, milyen úton-módon jutott el a kézirat idáig, hogy most, végre kötetformában lehet jelen. Szőllőssy Balázs beszélt az alkotói pályázatról, arról, milyen sok és remek kézirat közül lett végül is kiválasztva az Egy híd térfogatáról. Emellett szót ejtett a szerkesztési folyamatokról, arról, hogyan is kerültek „kigyomlálásra” szövegek – s hogy rövidebb lett a könyv, mint ahogyan azt az eredeti kéziratban megkapták. Elsősorban azért, mivel maga a szerző vett ki belőle egy teljes ciklust későbbi felhasználásra – emelte ki a kötet szerkesztője.

Szóba került a cím alakulástörténete is, egy érdekes filológiai kuriózumként: erről Borbáth Péter és maga a szerző beszélt hosszabban. A könyv a pályázat idején a Vademecum munkacímet viselte, így került az NKA bizottság elé, és egy vajdasági felolvasóút eredményeképpen – emelte ki Korpa Tamás –, a különböző médiumokban megjelent hírek és egy nyilvánvaló félreértés miatt már úgy tűnt, a kötet ezen a címen megjelent a tavalyi évben. Ezt követően röviden összefoglalta, hogy nemcsak a cím az, aminek megadásában a szerkesztők nagy segítségére voltak, hanem a ciklusok szerkezetének végleges kialakításában is. És természetesen az egyes szövegeket illetően hasznos az a közös munka, amit elvégeztek – tette hozzá. Beszélt a bemutató elején vetített klipről, és annak jelentőségéről a kötettel kapcsolatosan, azokról a performatív gesztusokról, melyek egyértelműen kapcsolatot jelentenek a szövegek és a zene között, és inspiratívak voltak a kötet megalkotásának idején. Szóba került az árvíz, nemcsak a bemutató idején aktuális helyzet és hírek miatt, hanem mert a cím, és a kötet szerkezete is kapcsolódik a vízhez, áradáshoz, konkurens (textuális) hullámzáshoz.

Mészáros Márton, érzékletesen  ebbe az irányba fordította át a beszélgetést, és ha nem is egyértelműen, de finoman arra utalt, mintha a kötet szerkezete és a benne használt sűrű nyelv rokonságot mutatna egyrészt egy afféle áramlással, ami a vízre jellemző, és mintha a város, mint megjelenési forma, mint bonyolult rendszer is komoly hatással lenne Korpa Tamás költészetére, és így ez a két dolog egy egészen komplex nyelv kettős kiindulópontja volna.

Erre a benyomásra erősített rá Borbáth Péter. Szerinte a konkrétság és a fikcionalitás egyfajta súlyos keveréke a könyv, amiben rengeteg olyan, először „esetlegesnek” tűnő dolog található, amiről – a szoros olvasás során – aztán kiderül, hogy igenis nagyon komoly a tétje. Szőllőssy Balázs ezt követően, az elmondottakhoz kapcsolódva hívta fel a figyelmet a kötet borítójára (Oroszlány Péter munkája), amelyen szintén ez a hullámzás figyelhető meg bizonyos formában, a fikció és a valóság összekeveredése két szín (fehér és szürkészöld) által. Az egész kötetet egy nagyon is komoly konstrukciónak tartja, és maga a cím is egyértelműen erre utal – ezért is megfelelőbb a kötet számára, mint az ezt megelőző Vademecum, mondta. A szerző, félig komolyan, félig humorosan jegyezte meg, hogy nem hisz a konstrukciókban – inkább hisz a sorokban és a versrészletekben, de örül azoknak a megállapításoknak, amiket a szerkesztők megfogalmaztak.

Az est folyamán szóba került még a hétköznapi nyelvhasználat hatása a költői nyelv kibontakozását illetően, s hogy miként működik ez Korpa Tamás esetében, a kortárs versnyelv tendenciáiról, a híd mint fogalom szerepéről, (el)használtságról, térről, a modern technika nyelvre gyakorolt hatásáról, Korpa Tamás elméleti jártasságáról és ez irányú tevékenységéről.  A szerző hangot is adott néhány versnek, illetve versrészletnek, álljon most itt is egy részlet a címadó szövegből: „a kapszula ha szétrágod / ha lenyeled sem tűnik el / mert kockánként épül ujjá / és befogad mint a persely // és szelíd ami heves volt / és szelíd ami havas lesz / a híd feltépett sebtapasz / s a seb helyén is hidat lelsz // a híd felnevet néz téged / galériában bús ikon / körbefut engedelmesen / éppen a3-on”

Zárásként Kurtág György egyik zenei kompozíciója (Signs, Games and Messages) hangzott el.

Szöllősi Mátyás

[nggallery id=171]

Szöllősi Mátyás felvételei