02.20.
| Kortárs szlovák irodalom a Tiszatáj és a Kalligram című folyóiratokban >>>
02.29.
| Übü, a király a REÖK Stúdiószínpadán >>>
02.27.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről >>>
02.18.
| Borsos Miklós emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban >>>
02.13.
| Két díva, ha találkozik: Ute Lemper és a legendás Marlene Dietrich „randevúja” a Müpában >>>
02.12.
| A Homo Ludens Project és a ZUG Színház februári programjai >>>
02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
02.05.
| Kilencedszer érkezik a Finn Filmnapok >>>
02.03.
| MADOKE – 5+1 ingyen nézhető doku vasárnapig! >>>
02.01.
| „Lét-közeli” művészet a Reök-palotában >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
NAPI TANDORI

02.14.
| Vitray Tamás Händel operában lép színpadra >>>
02.14.
| Kézzelfogható múlt, megújuló tájházak és szakralitás: a népi építészetről tartottak konferenciát >>>
02.11.
| Müpa – A jazz nagyágyúi Budapesten >>>
02.11.
| Az olvasáskultúra védelmében >>>
02.10.
| Történelmet írt az Élősködők című dél-koreai film >>>
02.01.
| Elhunyt Tornai József író, költő, a nemzet művésze >>>
01.31.
| A FOMO rendezője, Hartung Attila az Ivan & The Parazol dalához készített klipet >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>

Böndör Pál, Lövétei Lázár László, Máhr Gábor, Meliorisz Béla, Szöllősi Mátyás, Tandori Dezső, Werner Nikolett versei

Abafáy-Deák Csillag, Ferdinand von Schirach, Vincze Ferenc prózája

VOLTAM, SZÓLTAN – Tandori Dezső emlékére
(Debreczeni György, Dukay Barnabás, Fried István, Györe Balázs, Jász Attila, Szabó Marcell)

>>>

Első gong. Még el kell mennem pisilni. Lehúzom a cappuccinot, a mignont szép gyorsan belapátolom a számba. Második gong. Elindulok a mosdó felé, nincs sor. Kézmosás után próbálom helyreállítani arcom evés és ivás előtti állapotát. Harmadik gong. Előhalászom retikülömből a már félig gyűrött jegyet, megpróbálok javítani a helyzeten. Hét óra múlt két perccel. Nem baj, sose kezdik időben […]

>>>

Könyv és színház: Vasárnap délután a Dugonics téren
2013.06.10 - tiszatáj

KÖNYVHETI NAPLÓ, SZEGED, JÚNIUS 9., VASÁRNAP

Vasárnap is zajlottak a könyvheti programok. A szegedi gyakorlathoz híven ez a nap volt idén a színházzal szorosan összekapcsolódó programok napja. A Színpadi szerzők színpadon című programsorozat adta a nap gerincét. Délután fél ötkor Balog József beszélgetett az Ünnepi Könyvhét vendégével, Závada Pál Kossuth-díjas íróval Janka estéi (Magvető) című kötetéről és a színházról. Závada Pál elsősorban próza és regényíró, de most drámaíróként mutatkozott be. Első színházi élménye Szegedhez kötődik, serdülőként a Szegedi Szabadtéri játékokat látogatta, gimnazista korában (’69 és ’73 közt) pedig már bérlete volt a Szegedi Nemzeti Színházban. A kötetben szereplő három színpadi műve három korábbi művéből született. Három regény három témájából három színmű. A harmadik darab a kötet címadója. A Jadviga párnája értelemszerűen az azonos című regényből merítkezik, kapcsolatot tart a regénnyel, a regény születése és a színmű létrejötte között eltelt több mint egy évtized ellenére nagyon hasonlóak. A Magyar ünnep az Idegen testünk című regénye alapján született, s csak a főbb motívumok közt fedezhető fel hasonlóság. Ugyanez a laza kapcsolat lelhető fel a Janka estéi és a Fényképész utókora című regény között, ahol a dráma a regény egyik szálának kibontása, vagy inkább az a bizonyos szál adta az inspirációt, amelyből a színművet azután ki lehetett bontani.

Balog József kérdésére válaszolva Závada Pál elmondta, hogy a színműveket alkalomra, megrendelésre írja az ember, ha lehetőséget kap rá. Igazán jó lehetőség ritkán adódik, és a darab megírása még csak az első lépés. Korántsem biztos, hogy az elkészült alkotás színpadra kerül, az pedig még ritkábban fordul elő, hogy ez úgy történik, ahogy azt a szerző elképzelte. A kötetben elsőként szereplő Jadviga párnájának színpadi változata, ahogy azt már említettem, a regény alapján született, a kötetben másodikként helyet kapó Magyar ünnepet ajánlatra írta, Alföldi megkeresésére. A Nemzeti Színház igazgatója 2008-ban, a Biblia évében a tízparancsolat mindegyikéhez szeretett volna bemutatni egy-egy előadást. A tíz színmű helyett végül csak nyolc született meg, köztük a Magyar ünnep, ami a harmadik parancsolatot dolgozza föl. A darabot végül Alföldi rendezte meg.

Ezek után Závada kifejtette, hogy mit jelent az, hogy a megvalósult előadás a legritkábban azonos az elképzeléseivel. Egyrészt sok múlik azon, hogy milyen színész alakítja az adott karaktert, valamint ami még ennél is fontosabb, hogy a rendezőnek mi a mondanivalója, milyen indíttatásból viszi színpadra a művet. Ha a rendezői elképzelés hibás, előfordul, hogy a darab megbukik. Ez előre kiszámíthatatlan. Egy ilyen közös produkciónál nagyon fontos az a szikra, ami a darab és a közönség között ott és akkor létrejön, egészen más ez, mint ha az olvasó félrevonulhat a szöveggel, az egy sokkal meghittebb, intimebb kapcsolatot feltételez, mint a színház esetében. Ahol a szerző által leírt mű csak egy ajánlás, mellyel a későbbiekben a dramaturg, a zeneszerző, a rendező dolgozik, de sok esetben nagyon eltérő is lehet a szerzői és a színpadra vitt, rendezői változat. Alföldivel és a munkatársaival a szerzőnek jó tapasztalatai voltak, mert végig érezhető volt az egymásra és a darabra hangoltság, amikor jobb volt nem is hozzászólni, észrevételeket tenni, mert a legtöbb változtatásnak helye lett a koncepcióban, amely végül a szerző elképzelésit is felülmúlta. Ennek talán a legszembeötlőbb példája a Kar megjelenítése volt, ami önmagában nehéz feladatnak tűnt, hiszen a tizenkettesekben írt, rímtelen szöveg nem adta magát könnyen. A Magyar ünnep zenés darab. – “Félig-meddig opera volt.” – mondta Závada, majd Balog kérdésére kitért a Kar szerepére a darabjaiban. A Magyar ünnepnél hivatásos kórus szerepelt, melyet zenekar kísért. A kar segítségével olyan komplex dolgokat is ki lehetett fejezni, amik a színpadon nehezen követhetővé is tehetik a cselekményt. Závada a regényeiben alkalmazta először a Kart, amely szerinte azért szükséges, hogy beavasson a darabba/műbe úgy, hogy közben mégis távolságot tartson. Fontos, hogy a megszólalók ne legyenek a történet részesei, a szereplői, hanem inkább egyfajta külső szemlélők. A Kar tanúkból, mellékszereplőkből áll, többes szám első személyben beszél. Mesterségesen teremti meg a “beavatást”. A Karral szemben az elbeszélő feladata, hogy a többes szám első személyben elmondottakat összefűzze. Ő az, aki irányítja a Kart, amely más szemszögből mutatja meg a darabot. Játék, s irónia jellemzi, közelebb hoz, reflexióra ad lehetőséget.

Ezután a többi darab fogadtatásáról esett szó. A Jadviga párnáját először az Új Színházban akarták bemutatni, de az igazgatóváltás és az átszervezés miatt végül szerződést bontottak, s nem mutatták be. Az Új Színház helyett magánprodukcióként került színpadra, Orlai Tibor, mint magánszemély döntött úgy, hogy színpadra állítja. Hargitai István rendezte meg. Ezt mind a mai napig játsszák. A Janka estéit még csak egy felolvasóest alkalmával mutatták be, szintén zenés darab lett, Keresztes Tamás zenésítette meg a Kart. Arra a kérdésre, hogy befolyásolhatta-e negatívan a színdarabírói karrierjét az, hogy a Nemzetiben futott a darabja, nemmel válaszolt. Hiszen nem a Nemzeti Színházban mutatták be először műveit, korábban dolgozott már az Új Színházzal, a József Attila Színházzal, s vidéken is (Szolnokon, Tatabányán). A terveiről annyit mondott el, hogy izgatja még a színház, szívesen dolgozna máskor is színházban, ajánlatokra vár, mint ahogy Alfölditől is kapott ajánlatot. Elkészített egy Móricz-adaptációt, reméli, hogy egyszer bemutatják.

Ezen kívül meg sem várva Balog kérdését, elmondta, hogy jelenleg dolgozik a legújabb regényén, amit be kell fejeznie év végére, hogy tavasszal megjelenhessen. A regény egy XX. századi történelmi mű lesz. Különlegessége, hogy a könyvben fotók lesznek, régi képek, tótkomlósi képek.

Káldy Sára

[nggallery id=166]


Címke: , , ,
2020.02.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ ISTVÁNNAL ÉS SÁNDOR PÁLLAL
Egy orvosprofesszor visszatér a szülőfalujába és körzeti orvosként próbál dolgozni. Szabó István Zárójelentés című filmjének a történetét a valóságból vette. Az Oscar-díjas rendező új filmének érdekessége, hogy a produceri feladatokat, pályatársa, Sándor Pál vállalta. A szegedi bemutató idején a Szeged Televízió vendégei voltak, ez a páros interjú annak a beszélgetésnek az írott változata.

>>>
2020.02.16 - tiszatáj

HORVÁTH VERONIKA:
MINDEN ÁTJÁRHATÓ
A grillázspoézis olvadós-ragadós, édes-keserű és törhető. A grillázspoézisnek is van költői énje, aki ragadós-olvadós, keserű-édes és törékeny. Leélni, felélni, megélni, elélni, átélni próbál. A próbaköveken végigmenni. Grillázstestbe szorult létezését leírni, kiírni, felírni, megírni, átírni, szétírni. Egy elsőkötetes szerző munkájáról kritikát írni grillázs-súlyos feladvány, ugyanakkor édes teher. Horváth Veronika Minden átjárható grillázskötete igazi magával ragadó(s) életcukrászdai csemege… – LAJTOS NÓRA KRITIKÁJA

>>>
2020.02.14 - tiszatáj

ÜNNEPELTÉK A NÉZŐK SZABÓ ISTVÁN ÚJ FILMJÉT SZEGEDEN
Tapsviharral köszöntötték a nézők az alkotókat csütörtök este Szabó István új filmje, a Zárójelentés közönségtalálkozóján a Belvárosi moziban. Az Oscar-díjas rendező az országos premier előtti telt házas vetítésen megköszönte a szegediek hozzájárulását, segítségét a mai társadalmunkról is látleletet adó filmjéhez… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

Vállalkozásunk, mely Tandori Dezső „kezdetlen és végetlen” jelenlétének felidézését tűzte ki célul, nem keres kezdő- és végpontokat, a viszonyítás mindig mesterséges menedékeit, melyekhez tartva magát felméri a nehezen felmérhetőt, Tandori hozzájárulását az elmúlt évtizedek magyar- és világkultúrájához… – TÓTH ÁKOS

>>>
2020.02.13 - tiszatáj

PETRI GYÖRGY UTOLSÓ TANDORI-VERSE
A Búcsúsorok Dezsőnek című vers nemrégiben került elő Petri György hagyatékából, alighanem a költő utolsó alkotásainak egyike. Írásom címéül pedig a költő egy másik – a pálya első szakaszában íródott, a Körülírt zuhanásban napvilágot látott – versének címét választottam, mégpedig két okból is.

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A SZEGEDI MESTERTANÁR TANKÖNYVSOROZATÁT TALÁLTÁK
A LEGJOBBNAK A VILÁGON
Óriási sikert ért el Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára: a világ egyik legnagyobb zeneműkiadója, a Shanghai Music Publishing House megállapodást kötött vele a Gárdián Gordonkaiskola című tankönyvsorozatának kínai kiadásáról, és tervezik az angol–magyar verziót is a nyugati piac meghódítására… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
2020.02.11 - tiszatáj

A BÚCSÚ
Önéletrajzi ihletésű dramedy-vel robbant be tavaly a köztudatba Lulu Wang. Sundance-en debütált családregénye, A búcsú csírájában először 2016-ban a This American Life című rádióműsor részeként hallható What You Don’t Know-ban jelent meg. 100 percessé duzzasztott vallomása azonban – leszámítva a nyitó „valódi hazugság alapján” felütést – kevéssé méltó egy igazán érzékeny mementóhoz… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.02.10 - tiszatáj

Meglepetésre az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán vasárnap Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő