10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Könyv és színház: Vasárnap délután a Dugonics téren
2013.06.10 - tiszatáj

KÖNYVHETI NAPLÓ, SZEGED, JÚNIUS 9., VASÁRNAP

Vasárnap is zajlottak a könyvheti programok. A szegedi gyakorlathoz híven ez a nap volt idén a színházzal szorosan összekapcsolódó programok napja. A Színpadi szerzők színpadon című programsorozat adta a nap gerincét. Délután fél ötkor Balog József beszélgetett az Ünnepi Könyvhét vendégével, Závada Pál Kossuth-díjas íróval Janka estéi (Magvető) című kötetéről és a színházról. Závada Pál elsősorban próza és regényíró, de most drámaíróként mutatkozott be. Első színházi élménye Szegedhez kötődik, serdülőként a Szegedi Szabadtéri játékokat látogatta, gimnazista korában (’69 és ’73 közt) pedig már bérlete volt a Szegedi Nemzeti Színházban. A kötetben szereplő három színpadi műve három korábbi művéből született. Három regény három témájából három színmű. A harmadik darab a kötet címadója. A Jadviga párnája értelemszerűen az azonos című regényből merítkezik, kapcsolatot tart a regénnyel, a regény születése és a színmű létrejötte között eltelt több mint egy évtized ellenére nagyon hasonlóak. A Magyar ünnep az Idegen testünk című regénye alapján született, s csak a főbb motívumok közt fedezhető fel hasonlóság. Ugyanez a laza kapcsolat lelhető fel a Janka estéi és a Fényképész utókora című regény között, ahol a dráma a regény egyik szálának kibontása, vagy inkább az a bizonyos szál adta az inspirációt, amelyből a színművet azután ki lehetett bontani.

Balog József kérdésére válaszolva Závada Pál elmondta, hogy a színműveket alkalomra, megrendelésre írja az ember, ha lehetőséget kap rá. Igazán jó lehetőség ritkán adódik, és a darab megírása még csak az első lépés. Korántsem biztos, hogy az elkészült alkotás színpadra kerül, az pedig még ritkábban fordul elő, hogy ez úgy történik, ahogy azt a szerző elképzelte. A kötetben elsőként szereplő Jadviga párnájának színpadi változata, ahogy azt már említettem, a regény alapján született, a kötetben másodikként helyet kapó Magyar ünnepet ajánlatra írta, Alföldi megkeresésére. A Nemzeti Színház igazgatója 2008-ban, a Biblia évében a tízparancsolat mindegyikéhez szeretett volna bemutatni egy-egy előadást. A tíz színmű helyett végül csak nyolc született meg, köztük a Magyar ünnep, ami a harmadik parancsolatot dolgozza föl. A darabot végül Alföldi rendezte meg.

Ezek után Závada kifejtette, hogy mit jelent az, hogy a megvalósult előadás a legritkábban azonos az elképzeléseivel. Egyrészt sok múlik azon, hogy milyen színész alakítja az adott karaktert, valamint ami még ennél is fontosabb, hogy a rendezőnek mi a mondanivalója, milyen indíttatásból viszi színpadra a művet. Ha a rendezői elképzelés hibás, előfordul, hogy a darab megbukik. Ez előre kiszámíthatatlan. Egy ilyen közös produkciónál nagyon fontos az a szikra, ami a darab és a közönség között ott és akkor létrejön, egészen más ez, mint ha az olvasó félrevonulhat a szöveggel, az egy sokkal meghittebb, intimebb kapcsolatot feltételez, mint a színház esetében. Ahol a szerző által leírt mű csak egy ajánlás, mellyel a későbbiekben a dramaturg, a zeneszerző, a rendező dolgozik, de sok esetben nagyon eltérő is lehet a szerzői és a színpadra vitt, rendezői változat. Alföldivel és a munkatársaival a szerzőnek jó tapasztalatai voltak, mert végig érezhető volt az egymásra és a darabra hangoltság, amikor jobb volt nem is hozzászólni, észrevételeket tenni, mert a legtöbb változtatásnak helye lett a koncepcióban, amely végül a szerző elképzelésit is felülmúlta. Ennek talán a legszembeötlőbb példája a Kar megjelenítése volt, ami önmagában nehéz feladatnak tűnt, hiszen a tizenkettesekben írt, rímtelen szöveg nem adta magát könnyen. A Magyar ünnep zenés darab. – “Félig-meddig opera volt.” – mondta Závada, majd Balog kérdésére kitért a Kar szerepére a darabjaiban. A Magyar ünnepnél hivatásos kórus szerepelt, melyet zenekar kísért. A kar segítségével olyan komplex dolgokat is ki lehetett fejezni, amik a színpadon nehezen követhetővé is tehetik a cselekményt. Závada a regényeiben alkalmazta először a Kart, amely szerinte azért szükséges, hogy beavasson a darabba/műbe úgy, hogy közben mégis távolságot tartson. Fontos, hogy a megszólalók ne legyenek a történet részesei, a szereplői, hanem inkább egyfajta külső szemlélők. A Kar tanúkból, mellékszereplőkből áll, többes szám első személyben beszél. Mesterségesen teremti meg a “beavatást”. A Karral szemben az elbeszélő feladata, hogy a többes szám első személyben elmondottakat összefűzze. Ő az, aki irányítja a Kart, amely más szemszögből mutatja meg a darabot. Játék, s irónia jellemzi, közelebb hoz, reflexióra ad lehetőséget.

Ezután a többi darab fogadtatásáról esett szó. A Jadviga párnáját először az Új Színházban akarták bemutatni, de az igazgatóváltás és az átszervezés miatt végül szerződést bontottak, s nem mutatták be. Az Új Színház helyett magánprodukcióként került színpadra, Orlai Tibor, mint magánszemély döntött úgy, hogy színpadra állítja. Hargitai István rendezte meg. Ezt mind a mai napig játsszák. A Janka estéit még csak egy felolvasóest alkalmával mutatták be, szintén zenés darab lett, Keresztes Tamás zenésítette meg a Kart. Arra a kérdésre, hogy befolyásolhatta-e negatívan a színdarabírói karrierjét az, hogy a Nemzetiben futott a darabja, nemmel válaszolt. Hiszen nem a Nemzeti Színházban mutatták be először műveit, korábban dolgozott már az Új Színházzal, a József Attila Színházzal, s vidéken is (Szolnokon, Tatabányán). A terveiről annyit mondott el, hogy izgatja még a színház, szívesen dolgozna máskor is színházban, ajánlatokra vár, mint ahogy Alfölditől is kapott ajánlatot. Elkészített egy Móricz-adaptációt, reméli, hogy egyszer bemutatják.

Ezen kívül meg sem várva Balog kérdését, elmondta, hogy jelenleg dolgozik a legújabb regényén, amit be kell fejeznie év végére, hogy tavasszal megjelenhessen. A regény egy XX. századi történelmi mű lesz. Különlegessége, hogy a könyvben fotók lesznek, régi képek, tótkomlósi képek.

Káldy Sára

[nggallery id=166]


Címke: , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő