11.26.
| Tiszatáj Szalon – Megszólal az Olvasó >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Dezsőék a falon
2013.06.10 - tiszatáj

KÖNYVHETI NAPLÓ, BUDAPEST, JÚNIUS 9. VASÁRNAP

Ezen a napon került sor arra a gerillaakcióra, amelynek során jelen sorok szerzője néhány óra erejéig megszökött a Vörösmarty térről, hogy alámerüljön a Palotanegyed bérházainak szivárványos történetében.

És persze abban, miként kapcsolódik mindez az irodalomhoz, ugyanis vasárnap délelőtt fél 11-kor a Vörösmarty tömegnyomora helyett ezúttal a Fiatal Írók Szövetsége különleges programját választottam. Tettem ezt egyrészt azért, mert a FISZ és az Imagine Budapest közös projektjére tavaly minden létező jegy elkelt, és a visszajelzések áhítatosak voltak, részben pedig, mert sajnos ez volt az utolsó irodalmi séta a Palotanegyedben (ez itt a reklám helye: azért az Imagine Budapest többi programjának is érdemes utánanézni, mert ha mind ilyen színvonalú, mint ez volt, biztosan nem érhet senkit csalódás). Szóval úgy véltem, alaposan megbánnám, ha nem mennék el – utólag pedig már teljesen biztos vagyok ebben.

A Rádió épülete előtt Stella Szonja, az Imagine Budapest projektvezetője vár bennünket, és kezdi kalauzolni a maroknyi csapatot. Elsőként megtudhatjuk, hogy a Nyugatosok közül csaknem mindenki járt és dolgozott a Rádióban, s míg Kosztolányit meglepte és csalódással töltötte el az üres stúdiószoba látványa, ahol a falnak kellett felolvasnia, és nem lehetett biztos benne, hallják-e, addig Örkény, a híres 56-os rádióközlemény szerzője („Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal…”) évekkel később a saját szövegére sem emlékezett pontosan, amikor 56′-os szerepvállalásáról faggatták. Megszemléljük az egykori képviselőházat, sajnálkozunk szegény képviselőkön, akiknek a mai Olasz Intézetnek helyet adó épületben kellett szoronganiuk, majd Jókai és Laborfalvi Róza szerelmi fészke következik a Bródy Sándor utcában, ahol a fáma szerint a színésznő szárnyasokat is tartott (egy hagyományos pesti bérházról beszélünk). A Horánszky utca elején Szabó Lőrinc, Mikes Klára és Korzáti Erzsébet hármasának tragikus története elevenedik meg, hogy hogyan lett a  költő által először „deszkakerítés”-nek titulált Erzsikéből az olthatatlan szenvedély tárgya, aki csak 25 év után, önként vállalt halálával tudott kiszakadni a gyötrő háromszögből. A csodálatos Emich bérpalotában, az Atheneum Nyomda otthonául szolgáló épületben a lélegzetünk is eláll az épségben megmaradt kocsiszín, a márvány ülőfülkék, a cselédlépcső kovácsoltvas korlátja és az öntött vaskapu láttán – nem csoda, hogy a századforduló nagyjait nem csupán hivatalos viszony fűzte a kifinomult Emich családhoz. Benézünk Mikszáth és Mauks Ilona sok évtizedes szerelmének színhelyeire, az egyszobás legelső és az impozáns utolsó közös lakás között hatalmas a különbség, történetük pedig visszaadja a zsivány Szabó Lőrinc által elragadott hitünket a férfihűségben. Egy másik gyönyörű kis belső kertből Pilinszky egykori szobájára láthatunk rá, innen járt iskolába, majd a Lőrinc pap téren a századeleji kocsmavilágba tekinthetünk be, ahol Krúdy volt a legnagyobb lókötő, Ambrus Zoltán kizárólag kávéházakban és éjjel írt, Kosztolányi és Karinthy pedig bárhol felbukkanhatott egymásba karolva és hátrafelé járva. Ők egyébként többször is „megjelennek” a séta során, Kosztolányi nyakában elmaradhatatlan sárga nyakkendője lobog, Karinthy inge pedig kilóg a nadrágjából – a kedves múltidézés az Imagine Budapest remek ötlete, két fiatal színész apró jelenetekben idézi fel az egykori nagyságokat. A túra következő állomásai a Reviczky utcába vezetnek, ahol visszaemlékezhetünk a Babits és Szabó Lőrinc között lezajlott „menyasszonyátadásra”, melynek annyira talán nem is szenvedő alanya Török Sophie volt, valamint megtudjuk, hogy Babits házában tanyázott az egész irodalmi (éjszakai) élet, majd a költő halála után csak egy kapualjjal mentek odébb, a Reviczky utca 7-ből az 5-be: Karinthyékhoz. Itt felidéződik Karinthy és Böhm Aranka  viharos házassága, az irodalmi elit „vérfertője”, a híres Hadikos kávéházi esték, ahol mindenki jogot formált mindenki feleségére, majd Karinthy utolsó évei és agyvérzése, amit közvetetten szegény Aranka okozott egy újabb veszekedéssel. A séta a Baross utca 4-ben, Kosztolányiék lakóhelyén ér véget, ahol rendkívül felkészült és lebilincselően mesélő túravezetőnk még egy meglepetést tartogat: a régi ház falán egy kézi kivetítőből burleszkjelenet elevenedik meg, szereplői pedig nem mások, mint a Kosztolányi-család: Dezső, Harmos Ilonka és a fiuk, Ádám. Az egyperces etűd sztoriját nem igazán sikerül kihámoznunk, de a hatás így is frenetikus, hiszen nem minden nap kerül az ember egy házba Kosztolányiékkal. A Kálvinon búcsúzunk el Stella Szonjától – ezúton is köszönjük az élményt -, én pedig a magam részéről nem hagyhatok ki egy gombóc kókuszfagyit, amit Karinthy tiszteletére fogyasztok el (mert állítólag ő javasolta egy pesti cukrásznak, hogy próbálja meg kókusszal ízesíteni a fagylaltot).

A Vörösmartyra épp akkor érek ki, amikor az Oroszlános kútnál Tarján Tamás a tüneményes Ferdinandy Györgyöt faggatja Mélyebbre című kötetéről (közben fél füllel hallom a slammereket a Vörösmarty szobor előtti színpadról), majd Sajó László Magyar versek-jeés Vörös István Gagarin avagy jóslástan alapfokon-ja után megérkezik a Könyvhét EP és Tóth Krisztina mellett legnagyobb várakozással körülvett szerzője, Térey János és a Moll című új kiadvány. A Kráter műhely és a Kossuth Rádió Irodalmi Újság-ja után a Kaláka zenél, de a Rájátszás (költészet popritmusban) című programot már sajnos nincs erőm megvárni, a délelőtti többórás séta után először érzem, hogyan tud fizikailag is igénybe venni az irodalom. Holnapra már csak a Göncölszekér együttes koncertje marad a Vörösmarty téren, aztán bezárja kapuit az idei Könyvhét – szerencsére szárazon maradtunk, és sok új élménnyel gazdagodtunk. Összefoglalva a program javuló tendenciát mutat modernség tekintetében (ez azért fontos, mert az ellenkezőjét sokszor és sokan vetették már a szervezők szemére), ez pedig a közönség összetételében is megmutatkozik: ennyi fiatal talán még sosem nyüzsgött itt, mint idén. Az összművészeti programok és a szerzők egyre közvetlenebb hangvételű bemutatkozása üdvös irány, amit a következő években is jó volna megtartani és még hangsúlyosabbá tenni.

Kalapos Éva Veronika


Címke: , , ,
2018.11.21 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA FILMJE
Milyen képet fest az Egy nap a mai magyar társadalomról? Azért érdemes talán megkísérelni a választ erre a kérdésre, mert a filmben tulajdonképpen hangsúlytalanul, a maga természetességében történik minden, nincs szó átfogó társadalomkritikáról. Egyértelműen középosztályos közeget látunk, amelynek súlyos, de folytonosan kimondatlan problémái éppen ezért ütik szíven a nézőt: egy háromgyerekes, nem rosszul elengedett, értelmiségi munkát végző házaspár hatalmas nehézségek árán tud csak boldogulni fizetéstől fizetésig… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő