03.09.
| REÖK – Rendőrség – avagy a helyzet egyre hülyébb >>>
03.06.
| Trafó – Artman vol.7. – 20 kép >>>
03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.23.
| Pannon Filharmonikusok – Vidovszky 75 >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Könyvek szombatra
2013.06.09 - tiszatáj

KÖNYVHETI NAPLÓ, SZEGED, JÚNIUS 8., SZOMBAT

Míg a közösségi portálokat elárasztották a pesti árvíz képei, addig Szegeden rendíthetetlenül sütött a nap. Így semmi sem hiúsította meg a szombati Dugonics téri programokat sem. Negyed tizenegykor a régi hagyományokkal rendelkező Szegedi Írók Napja programra látogathattunk el, ahol kiderült, hogy Szeged még mindig el van látva tehetségekkel. A már befutott, nagy generáció mellé felsorakoztak a jövő tehetségei is. A vendégekkel: Busch Péterrel, Czilczer Olgával, Hász Róberttel, Pilcz Rolanddal és Zelena Andrással Veszelka Attila szegedi író, költő, a Szegedi Írók Társaságának elnöke beszélgetett fejenként bő 20-25 percet. Hász Róbertet a szerző ötödik regényéről, a Vénusz vonulásáról kérdezte. A történelmi tényeken alapuló, lineáris szövésű mű a Nap és a Vénusz 1768-as együttállásának eseménye köré épül.  A szerzőt különösen érdekelte, hogyan hatottak a kor eszmetörténeti áramlásai a kor emberére, ezért a regény fordulatossága, cselekményessége mellett a szerző hangsúlyt fektetett a fejlődéslélektani szálra is. Czilczer Olga Mehetünk, kedves című regényéről elmondta, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a lélektani történések pontos ábrázolására, mint a cselekmény, a szó szoros értelmében vett történet létrehozására. A csendes szerző megjelenésével is arra buzdított, hogy a felszín mögé lássunk. Regényében az emberi lélek finom rezdüléseinek pontos leírása pótolja a cselekményhiányt, ami másképpen, mint Hász Róbert esetében, de mindenképp szellemi utazásra hívja az olvasót. Busch Péterrel a Megakrimi pályázat nyertes kötetéről, a Boszorkánypörölyről, a szerző további terveiről, stílusáról beszélgetett a moderátor. A nagyreményű szerzőről megtudhattuk, hogy már régóta ír, innen az a kiforrott stílus, amivel elsőkönyvesként a szakma elismerését kiváltva lépett az irodalmi életbe. Elmondta, hogy már készül a következő kisregénye, ami teljesen más lesz, mint a Boszorkánypöröly. Pilcz Roland képregényeket ír és rajzol. A forgatókönyvtől a kivitelezésig mindent ő csinál. A Könyvhéten a Kalyber Joe című képregényét mutatták be. Az alkotó beszélt a képregény magyarországi történetéről, fogadtatásáról. A szocializmusban a képregény a nyugatról beszivárgó rákos kapitalizmus termékének számított, s még sokáig csak bizonyos témákból lehetett képregényt készíteni, például Jókai művekből. A szerző terveiben a folyamatos munka szerepel. Zelena András a Szegedtől Szegedig antológiában megjelent tanulmányáról beszélt, mely a Szeged szerepe József Attila életében címet viseli. Megtudhattuk róla, hogy József Attila specialista, évek óta foglalkozik a költő műveinek újszerű elemzésével. Ebben a tanulmányban traumaelméleti elemzéssel él, József Attila életének új megközelítését kínálva.

Délután kettőkor a Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtárában rendezték meg a szintén többéves hagyománnyal bíró Add a hangod! című önkéntes felolvasónapot. Az eseményt a Csongrád megyei Önkéntes Centrum, és a Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtára rendezte az Ünnepi Könyvhét, és az Önkéntesek Napja alkalmából. A közönség főleg középkorúakból, nyugdíjasokból állt, de volt néhány fiatal érdeklődő is. A felolvasást Dobos Katalin színművésznő nyitotta meg. Ezt követően a főleg hölgyekből álló közönség tagjai avanzsáltak felolvasókká, s jó színvonalon bizonyították: a művészet gyógyítja a lelket. Mert az önkéntesség szellemében javarészt gyógyító, szép szövegeket olvastak. Ötkor az SZTE kiadói sátrában bemutatkozott a Geolitera Könyvkiadó Műhely, valamint a Belvedere Meridionale Kiadó.

Este háromnegyed hét után kezdődött az új Tandori-kötet a Szellem és félálom bemutatója. A könyv a Tiszatáj Kiadónál jelent meg. A kötetről a szerkesztővel, Tóth Ákossal Orcsik Roland beszélgetett. Az első néhány kérdés a szerkesztés folyamatára, a szerzővel való együttműködésre vonatkozott. Megtudhattuk, hogy a kötet kéziratos formában, teljes könyvként érkezett a szerkesztőségbe egy másik kiadótól, de össze volt keveredve. Tóth Ákos úgy gondolja, hogy Tandori esetében akkor jár igazán jól az ember, ha „Tandori ír egy könyvet”. És abba azután nagyon nem kell belepiszkálni. Persze azért fontos a közös munka a szerkesztővel, mert a véletlen következetlenségnek tűnő szöveghiányok esetében, amikor az adott szövegre pedig korábban utalt Tandori, olykor tényleg véletlen következetlenségnek bizonyultak. Ennek orvoslását, és néhány ’80-as évekbeli szöveg beemelését javasolta Ákos a szerzőnek, aki ebbe készségesen belement.

A következő egységben a kötet címét vették elő, s Ákos elmondta, hogy ő éppen a címet tartja a szövegben a legenigmatikusabbnak, mert a kötet maga jól olvasható, érthető. Az elalvás jelensége vissza-visszatér a Tandori életműben, – mert nincs ember, aki másnap vissza tudná idézni az elalvás nehézségeit – véli Tandori. Ezt a gondolatot folytatta Ákos, hogy az elalvás az átbillenés állapota, az alábukás területe. A szellem pedig ezzel szemben a tökéletes tudatosságé.

Roland következő kérdése arra a vádra vonatkozott, hogy Tandori ismétli önmagát, ugyanazt írja, (Petri György meghatározását használva, mely szerint a lángelmének szüksége van sablonokra), sablonokkal él. Ákos rögtön pontosította a sablon fogalmát, s helyette a raszter meghatározást javasolta. Szerinte Tandori folyamatosan világot teremt, testesít, ezt a világottölti fel aztán. Egy olyan világot, ami mondja magát. Tandori maga úgy gondolja, hogy ő lehet, hogy ugyanarról ír, de mindig másképp. És az azt jelenti, hogy mást. Ebben a világban nem kell mindig csúcsteljesítményt nyújtani. Tandori szerint baj van a tökéletesről alkotott fogalmakkal. Őszintének kell lenni, szólni kell. Roland rögtön rákérdezett az őszinteségre, Ákos pedig gondolkodás nélkül rávágta, hogy Tandorinál az őszinteség az, hogy őszintén hazudik.  Egy kevés gondolkodás után rájött, hogy a saját zsákutcájába farolt ezzel a kijelentéssel, s finomította azzal, hogy Tandori őszintesége, ő úgy látja, valójában valamiféle esztétikai következetesség.

A beszélgetés lezárása előtt még szó esett a kötetben helyet kapó rajzokról, naplószerű bejegyzésekről, jegyzetekről. Ákostól megtudhattuk, hogy harmincéves rajzokat, és majdhogynem újnak mondhatókat is a kötetbe válogattak. Van egy, a köteten végigvonuló nagy sorozat. Ezek városrajzok, de nem létező városokat ábrázolnak, s a címük nem a városok-, hanem Tandori kedvenc versenylovainak nevei. Ezek az álomvárosok (és általában a Tandori rajzok) cetlikre, rossz minőségű papírra filccel hanyagul felskiccelt képek. Nem szempont a szépség, de mögötte ugyanaz a szellemi tartalom van, mint ami a szövegeiben is. Ahogy a szövegeknél, úgy a képeknél sincsen semmi sem véletlenül, Tandori ugyanúgy ismétel, körüljár.  Ákos úgy foglalta össze Tandori rajzolási gyakorlatát, hogy ő ott tart, ahol Picasso, aki megtanult rajzolni, hogy aztán elfelejtsen, azzal a különbséggel, hogy Tandori nem tanult meg rajzolni, hanem úgy kezdte, hogy elfelejtett.

S, hogy miért érdemes elolvasni ezt a kötetet?

Mert bárhol el lehet kezdeni, udvarias, az olvasóval szemben mértékletes kötet. S ki tudja, talán ez lesz egy megtéréstörténet első állomása. Mert van olyan, hogy valaki felcsap egy Tandorit és utána rajongóvá válik – mosolyog Ákos, aki egyébként Tandoriból írja a doktoriját.

Káldy Sára

[nggallery id=164]

Add a hangod! (Somogyi-könyvtár Hangoskönyvtára)

 

[nggallery id=165]

Tandori Dezső Szellem és félálom című kötetének bemutatója


Címke: , , ,
2019.02.19 - tiszatáj

MÉSZÁROS MARIANNA ÚTJAIM C. KIÁLLÍTÁSA
A spanyol zarándokúton készített tömérdek fotóanyagot rendszerezte és napokra bontva kiválasztott egyet-egyet, hogy grafikusként kedvenc technikájával rézlemezre karcolja vizuális emlékeit. Alkotó minőségében más szemmel használja fényképezőgépe ablakát, merész képkivágásokkal vonja be a nézőt művészetébe. Minden munkája érett technikai tudásról ad számot. A sokszorosító grafikát láthatóan előtérbe helyezi az egyedi képpel szemben… – ALE ILDIKÓ MEGNYITÓJA

>>>
2019.02.19 - tiszatáj

BORSODI L. LÁSZLÓ:
MASZK ÉS SZEREPJÁTÉK
Egy időtálló költői életmű léte dinamikus, folyamatosan dialógusképes, hiszen állandóan megújuló értelmezéseiben létezik, ilyen értelemben soha nem lehet lezárt, befejezett – tartja az irodalomkritika egyik alaptézise. Igaz ez a dinamikus lét Baka István életművére is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy újabb fontos állomásához érkezett a Baka-kritika: Nagy Gábor 2001-es monográfiája után ismét egy szintetizáló jellegű mű látott napvilágot… – NAGY MÁRTA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.17 - tiszatáj

DOBÓ KATA FILMJE
A Kölcsönlakással bármilyen kapcsolatot tartó bohózatok közös gondja nem a hihetőség, hanem az, hogy a történet a szükség- és törvényszerű csavarokat, kalamajkákat, félreértéseket és egyebeket miként tudja tálalni. Természetesen érdemes mindazt, amit látunk, a saját tapasztalatainkkal összevetni, a néző ezt rutinszerűen megteszi, de készek vagyunk minden olyasmit nevettetőnek látni, ami mégiscsak szokatlan, mégiscsak olyasmi, amivel nemcsak hogy nem találkoztunk soha, de még elképzelni sem tudjuk… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A tárlat előkészítését egy 2016 márciusában megalakult munkacsoport (Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Radák Judit, Boros Lili, Petőcz György és Szabó Noémi részvételével. A kiállítás vezető kurátora Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum Művészeti és Muzeológiai Főosztályának vezetője) végezte. A kiállításon visszaköszön a gondos és elmélyült előkészítés, a tárlat az életmű teljességét mutatja meg. Párhuzamosan látható Vajda Lajos felesége, Vajda Júlia festőművész tárlata a Szentendrei Képtárban Mégis legyen kiállítás… címmel […]

>>>
2019.02.16 - tiszatáj

OPERAHÁZI BOHÉMÉLET SZEGEDEN
Elvileg koncertszerű előadásban, gyakorlatilag előadásszerű koncerten turnéztatja a Magyar Állami Operaház Puccini Bohéméletét. A budapesti amúgy alighanem a világ legrégebben futó operaprodukciója, 1937-ben állította színre Nádasdy Kálmán, a díszleteket Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A főszerepeket akkor többek között Osváth Júlia, Pataky Kálmán, Losonczy György és Székely Mihály énekelték. Az Operaház vezetői nagyon büszkék erre a produkcióra… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő