A kalapdobozban képzőművészeti írások – Tolnai Ottó új könyve

A 84. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Tolnai Ottó Kossuth-díjas vajdasági magyar költő, író Kalapdoboz – képzőművészeti írások című új kötete, amelyet a Forum újvidéki kiadó gondozott […]

A 84. Ünnepi Könyvhétre jelent meg Tolnai Ottó Kossuth-díjas vajdasági magyar költő, író Kalapdoboz – képzőművészeti írások című új kötete, amelyet a Forum újvidéki kiadó gondozott.

Tolnai Ottó a Kalapdobozt különös könyvnek nevezte. Az MTI-nek elmondta, hogy a könyv doboz formát kapott, aminek ihlető forrása Szikora Tamás budapesti festőművész barátja volt. Szikora “dobozolt”: gyűjtötte, festette, rakosgatta őket. Tolnai a festő hatására el kezdte tanulmányozni “a doboz filozófiáját”.

Az író elmondta, hogy meglepődött, amikor a napokban kezébe vette a 460 oldalas, a festőbarátainak képeivel illusztrált könyvet, mert megérintette a “doboz” misztikuma. Megjegyezte: a doboz filozófiája az, hogy titkok sansza van benne.

A Kalapdoboz a Holt-tenger partjáról című Szikora-kép nyomán adta a kötetnek a Kalapdoboz címet. A kalapos női képeket – köztük a könyv borítóján levőt is – Edita Kadiric szabadkai szerb festőnő készítette.

A kötet szubjektív, lokális ügyekről, kedves festőbarátokról szóló írások gyűjteménye. Ahogy mondta, kapcsolatba került velük és megszerette őket, mint Beckett az ő festőit. Felidézte, hogy a német író képkereskedőnek készült, és amikor megvette egyik barátja képét, annyira megérintette a festmény, hogy az élete részévé vált, ahogy neki is a sok vajdasági művész, legyen az magyar, szerb, albán, bosnyák, horvát vagy nyugat-európai. “Összeálltak világom véres kulisszáivá” – mondta.

“A dobozban ott hullámzik az Adria is Petar Omcikus és felesége, Kosa Boksan szerb festő művein keresztül” – magyarázta. Mindketten már 60 éve élnek Párizsban, de mivel Omcikus a tenger partján, a Rijeka közeli Susakban született, visszavágyott az Adriára. Nemzetközi művésztelepet hoztak létre a tengerparton és így nyaranta visszajárnak.

A kötetben a szerző a maga példáján mutatja be, hogyan éli meg a vajdasági festészetet Jugoszlávia széthullása után, mint fogalmazott, a festészet lett “a hely, amit belakott”. “Nem a politika, hanem a képzőművészek adják számomra a térséget, és nem egyszerűen a tájat, hanem a szerelmetes földrajzot Paliccsal, Budapesttel, Belgráddal, az Adriával és a tenger festőivel, akik az azúrral dolgoznak” – fejtette ki.

Tolnai Ottó elmondta, hogy írja a Kalapdoboz folytatását európai, vajdasági és szlovén, horvát, szerb, bosnyák, montenegrói tengerfestőkről.

MTI 2013. június 7., péntek 19:27