10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Könyvheti péntekünnep
2013.06.08 - tiszatáj

KÖNYVHETI NAPLÓ, SZEGED, JÚNIUS 7., PÉNTEK

Ünnep volt ma Szegeden. Viháncolt az egész város, örült a napsütésnek. Közben a könyvhét helyszínei között vándoroltak azok, akiket ma a könyvek érdekeltek. A Somogyi-könyvtárban, a Városházán, a Dugonics téren, és még számos helyszínen lehetett válogatni a programok közül. Volt Könyvkirály avatás, megkoronázták a legtöbbet olvasó gyereket. A Könyvkirályos játék egyébként a Somogyi –könyvtár olvasásnépszerűsítő programjának része. A Könyvhét központjában, a Dugonics téren pedig a szökőkútban sikongató frissen diplomázottak öröme mellett zajlottak a Könyvhét pénteki programjai. Délután kettőkor kezdődött a „Miért kell a kortárs?” – című beszélgetés a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom szerepéről és feldolgozásáról az oktatásban. Simon Réka Zsuzsanna, a „Könyvmutatványosok” gyermekirodalmi blog szerkesztője, Nagy Veronika, az Irodalmi Lépegető Program képviselője és Czakó Réka, az „Égigérő” olvasásnépszerűsítő program vezetője beszélgettek. A színpad helyett családias körben (ami sajnos a közönség számát tekintve is családiasat jelentett), összetolt asztaloknál folyt a közönséget is be-bevonó gondolkodás a gyerekkönyvek helyzetéről a magyar könyvpiacon. Simon Réka megosztotta Spanyolországi tapasztalatait, ahol a gyerekkönyveknek sokkal nagyobb szerepe van az oktatásban, mint Magyarországon. Kint a gyerekkönyvek illusztrációi és történetei is nyitottabb szülőket és pedagógusokat feltételeznek. Hogy ez miért lehet így? Czakó Réka szerint talán azért, mert rossz a sorrend. A számítógép után kell leülnie a gyereknek például egy népmeséhez. Pedig vannak kortárs mesék, például az ismertebbek közül Darvasitól a Trappiti, vagy a Magvetőnél nemrég megjelent Dobozváros, s még bőven lehetne sorolni. Talán egy kortárs mesétől könnyebben el lehet jutni egy klasszikus, régebbi, nehezebb nyelvezetű meséig.  Nagy Veronika is egyetértett abban, hogy a kortárs szövegek nagyobb teret kínálnak a gyerekek megszólításához, ami számára különösen fontos. Az „Irodalmi Lépegető” ugyanis hátrányos helyzetű gyerekeknek segít a biblioterápia módszereivel. Sokat változott, változik a nyelv, ezért sokszor elvesznek a klasszikus mesék jelentésárnyalatai, rétegei. A kortárs szövegekben viszont a gyerekek számára ismerősek a mindennapi élet szimbólumai, jelei. Pukka és az évszakok című könyve kapcsán Simon Réka arról beszélt, hogy milyen szempontok szerint ír, és hogy szerinte mik a jó gyerekkönyv ismérvei. A lista így hangzott: korosztály, érdekes téma, tapasztalatok. Nem szabad okoskodni, kioktatni, túl bonyolultnak lenni. Valamint az utolsó, de egyik legfontosabb elem: a humor. Erre mindenki reflektált, a humor igen, szükséges, sőt elengedhetetlen a kortárs gyerekirodalomban. S mindezen felül persze az igényes, szép illusztrációk is hozzájárulnak egy gyerekkönyv sikeréhez. Amire kaptunk is kézbe vehető példát, magyar, spanyol, katalán mesekönyvek jártak kézről kézre.

Ötkor „Kánon a vulkánon…” címmel a vajdasági zEtna kiadó mutatta be könyvheti köteteit és szerzőit. Az alig húszperces, feszes beszélgetés Szilasi László író és irodalomtörténész keze alatt elkerülte a kapkodást. A lehetetlen vállalkozás: 20 perc, 7 szerző, 8 könyv végül figyelemfelkeltő, frappáns akció hatását keltette, ahol mindenki mintha csak egy hosszabb monológ legütősebb mondatait mondta volna el. Beszédes István (Magritte-sziget – versek) mint szerkesztő: „a szépirodalmi könyv nem üzlet, vagy ha igen, az gyanús.” „Nincs infrastruktúra, épület, sofőr, csak az a kevés támogatás, mi meg lassan elsorvadunk fizikailag: a szerző és a kiadó” Csík Mónika (Hattyúnyakú – versek): „Igen, ezek női hangú versek, de a háttérben ott van a férfi oldal is, így lesz egész a dolog. Ha a nő felfedezi magában a férfi oldalt is” Mikola Gyöngyi (A pillanat formái – esszék): „Megtiszteltetés, és öröm, hogy ennyi barát és szerzőtárs között ülhetek itt, egy teljesen vajdasági kötettel” Ladányi István (Eresszai észrevételek – esszék, tanulmányok): „a kötet címe? Nem rossz cím… bár sokan nem mernek rákérdezni, mert azt hiszik jelent valamit. Pedig csak egy rádióinterjú címének félreértése, és az én pozíciómat jelöli, egy félreértésekből létrehozott helyét.” Nagy Abonyi Árpád (Kolumbusz és én – elbeszélések): „7 történet, 7 város. A regény hőse egy antihős, E/1-ben. Annyi a közös bennünk, hogy én is sokat utaztam. A főszerkesztő szerint ez egy pasis könyv. Hogy ez mit jelent, nem tudom, némi erotikus szál van benne, de inkább azt mondanám, anti-erotikus.  Szegedi-Szabó Béla (Örmény ének – versek; Mire megjössz – drámák) két kötettel képviselte magát, és annyit fűzött hozzájuk, hogy: „egyik az egyik, másik a másik kiadónál jelent meg”.  (Az egyik a zEtna, a másik a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában.)

A beszélgetés végére arrébb fújta a szél azt az egyetlen felhőt, amelyik az égen volt, és amelyikből éppen csak a Dugonics tér közepére szemerkélt az eső.

Káldy Sára

[nggallery id=163]


Címke: , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő