Poós Zoltán versei

Olykor egy szikra is

Az 50 évvel ezelőtti, 1962-es battonyai gázkitörés emlékére

Olykor egy szikra is elegendő, hogy berobbanjon

a fúrótornyokban a földgáz. Ha a homokszemcsék

nekicsapódnak a torony acélvázának, lángba borul

a kút helye, és olyan lesz, mint egy égből alászálló

membrán. De a bajt előidézheti

a föld feszültség-felhalmozódása is.

És az idő dolgozott, végezte egyszerű földmunkáját.

*

1962-ben macskánk dorombolása olyan volt,

mint egy távoli tenger moraja, de a zúgás

máshonnan jött. A 37-es kútnál kitört a gáz.

Mintha megnyílt volna a pokol – helyét hatalmas

fáklya jelezte. Úgy tűnt, a tűzcsóva a felhőkkel

van kapcsolatban, nem a földdel.

Milyen büntetés sújtja a községet?

Évről évre kevesebb a ministráns, kevesebben

keresztelik meg gyermekeiket, egyre többen

hagyják magukra a szülőket. Árnyék árnyék hátán.

900 méter mélyen – ahol már nem kezdődött,

hanem folytatódott az ismeretlen világ –

megszorult a fúró. Feltárult a vibráló káosz:

a gáz a fúrólyukba nyomult.

A mérnökök túl nagy ellennyomást alkalmaztak,

a fúrólyuk rétegei megrepedtek.

A gáz fékezhetetlen erővel tört felszínre,

majd lassan, nagyon lassan a pépes sártaréj

betemette a nyílást. Hatalmas kráter

keletkezett, és a fúrótornyot elnyelte a mélység.

Hirtelen étvágy lett az imákra.

*

A búvárok nem találták a tornyot, nem

értek le a tó fenekére. Ötven éve háborítatlanul

szunnyad a víz. A kitöréskor senki sem halt meg,

senki nem ült tort a máglya mellett, az elűzött

templomépítő pap is visszatért meghalni.

Csipkebogyóbokrok nőttek a vízpart körül.

Tömeges öngyilkosság

Amikor a nap a szárazföld sötét tömege

mögé bukott, a viharfelhők és a hózáporok

összezavarták az utahi bukómadarakat.

Napok óta utaztak. Az egyhangúság

vert visszhangot bennük, amikor a városi

fények miatt víznek hitték a havas felszínt.

A szabadesés ősi élményét ringatták

magukban, amikor tömegesen zúzták össze

magukat a jégporos, repedezett betonon.

A parkolók és sportpályák világa olyan

volt, mint a felfordított tenger, melybe

iszonyú sebességgel csapódtak bele.

Aztán felfakadt a nappal, és az önkéntesek

3000 madarat mentettek meg. Nyílt vízre

vitték Isten megrémült teremtményeit.

 Megjelent a Tiszatáj 2013/4. számában