10.04.
| Sötétség a Napfény Városában – Beszélgetés Veres Attilával >>>
10.02.
| Trafó – Motus (IT): MDLSX >>>
10.02.
| Asztali beszélgetések… – Meseterápia >>>
09.30.
| MASZK – Trojka Színházi Társulás–Csiky Gergely Állami Magyar Színház: O. márkiné >>>
09.28.
| MASZK – Grecsó Krisztián–Bíró Bence: Megyek utánad >>>
09.28.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Fehér Ferenc: IMÁGÓ >>>
09.23.
| MASZK – Simkó Beatrix–Grecsó Zoltán: #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ >>>
09.21.
| Összművészeti meglepetés a magyar dráma napján >>>
09.21.
| Trafó – Heiner Müller: Kvartett >>>
09.20.
| Válogatás a Mihályfi-gyűjteményből >>>
09.18.
| MNG – Velencei látképek az Intesa Sanpaolo műgyűjteményéből >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

Csehy Zoltán, Karacs Andrea, Posta Marianna, Szabó Dárió, Tőzsér Árpád, Turi Tímea versei

Bán Zoltán András, Erdei L. Tamás, Kontra Ferenc prózája

Anne Carson, Fried István, Thomas Schestag, Szabó Csaba tanulmánya

A Velencei Építészeti Biennáléról

Diákmelléklet: Lőrincz Csongor Esterházy Péter korai prózájáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

„Az irodalom nem igazságokat, hanem lehetőségeket ír”
2013.05.13 - tiszatáj

TOMPA ANDREA FEJTŐL S LÁBTÓL CÍMŰ REGÉNYÉNEK SZEGEDI BEMUTATÓJÁRÓL

Tompa Andrea nemrég megjelent kötetéről beszélgetett az írónővel Kovács Flóra, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatója május 9-én a szegedi Várkertben. A Fejtől s lábtól című kötet a kiadó humoros megjegyzése ellenére ugyancsak kötődik Kolozsvárhoz, mint a 2010-ben napvilágot látott A hóhér háza című regény, amely bővelkedik kolozsvári történetekkel, emlékekkel. Ám ez úgy tűnik határozottan a könyv előnyére válik, hiszen ahhoz, hogy valamiről hitelesen szóljunk, ismerni kell. Tompa Andrea pedig elválaszthatatlan a várostól, hiába töltött jóval több időt Budapesten, mégis, az ő szavaival élve: Kolozsvár a testében van – persze csak szimbolikusan. A regény írása közben erre a közeli, ismerős élményre nagy hangsúlyt fektetett, nemcsak a várossal kapcsolatban, hanem a kor, a fürdőkultúra vagy éppen a főhőse hivatásának (sebészet) a tanulmányozásában is. A mű a századforduló és a világháború évtizedeiben játszódik, középpontban egy tanulni vágyó fiatal lánnyal és egy ’véletlen’ folytán sebésszé lett fiúval. Rengeteg korabeli dokumentum, mint például ünnepi beszédek szövege, újság, napló, levél, orvosi kézikönyv fordult meg Tompa Andrea kezében, ám szépirodalom nem – ez alól csak Csáth Géza naplója kivétel. Ennek az az oka, hogy nem akarta, hogy ezek a szépírói szövegek hatással legyenek rá: hogy úgy, olyan stílusban, nézőpontból akarjon írni, mint e szövegek szerzői. A célja mindenképpen egy másik perspektívából létrehozott mai regény volt, amelynek kérdései fontosak a kortárs olvasó számára.

Az olvasónak meg kell dolgoznia a kötet olvasása közben, és nem csak a nyelvezete, hanem a szerkesztési módja, és a mondanivalója miatt is. Az olvasók nem kapnak kész igazságokat, hiszen „az irodalom nem igazságokat, hanem lehetőségeket ír” Tompa Andrea szerint, amiről az olvasónak saját magában kell gondolkodni. Ez a szerkesztési elv az orosz elméleti iskola ’megnehezített formájához’ köthető, miszerint az olvasónak nem kell mindent egészben odaadni, mert csak ’bekapja’, hanem dolgozzon meg érte. Ez a kötődés nem véletlen, hiszen Tompa Andrea többek között orosz szakon is tanult, ami meghatározó a számára. A sok orosz mesélő között a legnagyobb írónak Gogolt tartja, a részletessége, kidolgozottsága miatt. A regény kezdőfejezetét pedig egy Tolsztoj életéről szóló monográfia inspirálta.

A regény évtizedei és a ma napjai között hasonlóság fedezhető fel, éppen ezért alkalmas a kortárs befogadók megszólítására: tucatnyi inger, eszme éri ezekben a korokban élőket, ahol választani kell, meg kell ítélni ezeket, a felmerülő problémákra választ kell adniuk. Olyan problémák, eszmék kerülnek elő, mint a szegénység, az alkoholizmus, a szexualitás, a feminizmus, a szocializmus vagy éppen a turizmus felértékelődött szerepének a kérdése. A könyv tehát az életről szól, arról, hogyan kéne élni. „Az olvasó fáradt lesz, ha ezt szem előtt tartja” – jegyezte meg Tompa Andrea.

Az irodalomban az emberek sorsa, pályája érdekli leginkább az írónőt, ami ebben a regényében is megmutatkozik. A két főhős hasonló, ám mégis különböző problémákkal kerül szembe. A lány szereplőnek sokkal élesebb váltásra van szüksége, sokkal kevesebb mindent vihet magával múltjából, az idősebb generációk értékeiből, mint a fiú. Ez azért is van, mert a nők tanulása akkor még nem számított általánosnak, így nem volt követendő minta, új nemzedék, gondolkodás és nőfogalom volt születőben. A lánynak ki kell találnia önmagát, éppen ezért jóval intenzívebb a fejében a káosz, mint a fiúnak, aki ugyan ellentétbe kerül az apjával, mikor nem engedi Budapestre tanulni, de nem kell szembeszállnia több évszázados hagyománnyal.

A két város – Budapest és Kolozsvár –  rivalizálása is megjelenik a Fejtől s lábtólban, hiszen a Monarchia idejében Kolozsvárott volt az ország második egyeteme, így egyértelmű a Pesttel való szembenállás. Ráadásul a kolozsvári volt az első tanintézmény, ahol az orvosi pályák nők számára is megnyíltak, méghozzá felekezettől függetlenül.

Az eredeti terv szerint a szereplők az egész XX. századot végigélték volna, korukra való tekintet nélkül. Végig szerette volna velük csináltatni az egész századot, ám amikor az első világháború lezárult a könyvben, átértékelte elképzelését. Egy könyv nem bír el két világháborút. Felrobban tőle, nem képes az egyik a másikat tetézni, hiszen az első akkora sokk, hogy nem lehet még egyszer belelépni. Így csak vágy maradt az idő még szélesebbre tágítása, az 1950-es évekhez közelítés.

Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a két könyv közötti időbeli űr kitöltését (A hóhér háza 1970-es évektől indul, míg a Fejtől s lábtól az első világháború után zárul) az írónő nem tudott biztos választ adni, hiszen bevallása szerint az 50-60-as évekről keveset tud, ám annál inkább érdekli. A magyar irodalomban véleménye szerint nagyon sok fehér folt van, amit érdemes megírni. A közeljövőben azonban inkább a színháztörténet írásával kapcsolatos teendőkkel foglalkozik, amit szeretne befejezni. Jelenleg nincs tervben még egy regény, és Kovács Flóra azon érdeklősére, miszerint drámaírásra adja-e a fejét majd valamikor egyértelmű nemmel válaszolt. Egy író a regényén jól uralkodik, ám a dráma a színházban kikerül a szerző keze közül, megváltozik. Valamint számára a regény magasabb szinten foglal helyet, mint a dráma.

Tompa Andrea Fejtől s lábtól című művénél növeli a tétet az is, hogy ez már az írónő második könyve, a második könyv pedig mindig nehezebb, mint az első. A szerző hasonlatával élve-olyan, akár egy maraton- hiszen az elsőnél még ott a cél, amelyet még sosem ért el, másodszor azonban ez már nincs ott, ráadásul a kezdőkkel megbocsátóbbak is. „A második könyvnél derül ki jó író vagy-e” – fűzte hozzá kiadója egyik ’jó mondatát’ az esthez és a kötethez Tompa Andrea.

 Vagdalt Krisztina

[nggallery id=145]


Címke: , , , ,
2018.09.26 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ AZ #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ CÍMŰ ELŐADÁSRÓL 
Az ősz második napja, este fél nyolc. A régi zsinagóga megtelik, #Orfeusz #Eurüdiké története ölt hamarosan testet. A fehér tánctér két végében egy ingbe öltözött férfi, és egy selyemruhába bújt nő áll. Megvan annak a szépsége, hogy az oszlopokon nyugvó, kőtáblákba vésett tízparancsolat előtt mezítláb táncolnak el egy antik drámát. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.09.25 - tiszatáj

BÉKÉSCSABA MŰVÉSZETÉNEK PROGRESSZÍV IRÁNYAI ÉS EREDMÉNYEI
Tér-idő átfedések, különbözőségek a szakrálisnak komolyan mondható térben, a kiállítóhelyként, impozáns és letisztult galériaként működő, felújított szolnoki zsinagógában.
Átjárások…
Ablakok nyílnak kifelé-befelé, távoli fények felé vagy éppen komor, kilátástalan-belátástalan falakra vetnek szorongó árny-rétegeket…
Átjárások, átlátások…
Műalkotások különböző stílusok és korok között… Változatosak, sokfélék…

>>>
2018.09.25 - tiszatáj

KRUSOVSZKY DÉNES KÖNYVBEMUTATÓJA
Szeptember 20-án Krusovszky Dénes volt a Grand Café vendége. A szerzővel Akik már nem leszünk sosem című első regényéről Orcsik Roland beszélgetett. – SZUTORISZ SZABOLCS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.09.20 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Előbb-utóbb megtörténik velünk. Hogy összedől a világ. Vagy úgy tűnik, hogy össze fog dőlni. Nem dől össze. Az idő fontos tényező. Sok múlik egy másodpercen is. A kvantumfizikában. Előtte még nem létezett valami, és egy másodperccel utóbb már igen. Mintha azt mondanánk, hogy a baj előtt egy perccel még nem volt semmi baj. Wurmtól virtuális műveket látunk. Mint amikor félkészen veszünk át egy lakást, és nekünk kell azt befejezni. Nincs megállás […]

>>>
2018.09.19 - tiszatáj

FELUGOSSY LÁSZLÓ: NEM∏SKÓTA SZERELMES VAGYOK A LAPTOPOMBA
Felugossy László Nem∏skóta szerelmes vagyok a laptopomba című kötete 2014-ben látott napvilágot a MissionnArt Galéria gondozásában. A kötetben a szerző megjelölése alapján versek, szövegek, buborékok találhatók. Már a fedőlapon a Felugossyt ábrázoló fénykép is jelzi, hogy ebben a kötetben nem hagyományos költészettel fog találkozni az olvasó…. – BÉKÉS IZABELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

BENCZÚR EMESE KIÁLLÍTÁSA A MODEM-BEN
Játék, (ön)irónia, szembesítés, az igazság keresése vagy mindezek egyszerre? A Munkácsy-díjas képzőművész reprezentatív kiállítása az értelmezés, látszat és valóság kérdését helyezi a középpontba… – GALAMBOS ÁDÁM ÍRÁSA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

90 ÉVES DEBRECZENI TIBOR
Mi a titka az összetartó erőnek? Az, ami kellene, hogy nemzeti minimum legyen, „nagyban” is. A haza szeretete, a magyar nyelv és irodalom tisztelete, a közösségi értékek fontosnak tartása. Sajátos vonása a csapatnak a „Játszó ember” megjelölés. D. T. – így nevezi önmagát a Kör alapítója és vezetője, a drámapedagógia hazai megalapítója, hiszen valóban ő a Magyar Drámapedagógiai Társaság létrehozója – az aktív szerepjátszást alapvető fontosságúnak tartja. Homo ludens… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

>>>
2018.09.17 - tiszatáj

Egy kis morgolódással kezdeném: úgy látszik, hogy a központozásmentes nyelvhasználat megjelent magyar filmcímben – értem én, hogy idézet egy kommentből, de akkor sem szerencsés ilyen látványos helyen kerékbetörni a magyar nyelvet… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.09.15 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ANDREI ROSETTIVEL
Szeptember 22-ig még megtekinthető a NOIMA15 nevű művészeti csoport tárlata a Román Kulturális Intézet kiállító termeiben. A csoport összes tagja főiskolát végzett képzőművész, szinte mindegyikük egy eltérő nyelvezetet beszél: a plen-air látásmódot használják, viszont számukra a nyitott tér vizsgálata nemcsak a színekre, hanem a színspektrumokra, a régi mesterek munkáinak, technikáinak vizsgálatára, az alapvető jellegzetességeik felhasználására is kiterjed… – JUHÁSZ BÁLINT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő