03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.01.
| Rajzpályázat gyerekeknek! >>>
01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.30.
| Novák Péter és Hrutka Róbert kedvenc lemezéről beszél >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

„Az irodalom nem igazságokat, hanem lehetőségeket ír”
2013.05.13 - tiszatáj

TOMPA ANDREA FEJTŐL S LÁBTÓL CÍMŰ REGÉNYÉNEK SZEGEDI BEMUTATÓJÁRÓL

Tompa Andrea nemrég megjelent kötetéről beszélgetett az írónővel Kovács Flóra, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatója május 9-én a szegedi Várkertben. A Fejtől s lábtól című kötet a kiadó humoros megjegyzése ellenére ugyancsak kötődik Kolozsvárhoz, mint a 2010-ben napvilágot látott A hóhér háza című regény, amely bővelkedik kolozsvári történetekkel, emlékekkel. Ám ez úgy tűnik határozottan a könyv előnyére válik, hiszen ahhoz, hogy valamiről hitelesen szóljunk, ismerni kell. Tompa Andrea pedig elválaszthatatlan a várostól, hiába töltött jóval több időt Budapesten, mégis, az ő szavaival élve: Kolozsvár a testében van – persze csak szimbolikusan. A regény írása közben erre a közeli, ismerős élményre nagy hangsúlyt fektetett, nemcsak a várossal kapcsolatban, hanem a kor, a fürdőkultúra vagy éppen a főhőse hivatásának (sebészet) a tanulmányozásában is. A mű a századforduló és a világháború évtizedeiben játszódik, középpontban egy tanulni vágyó fiatal lánnyal és egy ’véletlen’ folytán sebésszé lett fiúval. Rengeteg korabeli dokumentum, mint például ünnepi beszédek szövege, újság, napló, levél, orvosi kézikönyv fordult meg Tompa Andrea kezében, ám szépirodalom nem – ez alól csak Csáth Géza naplója kivétel. Ennek az az oka, hogy nem akarta, hogy ezek a szépírói szövegek hatással legyenek rá: hogy úgy, olyan stílusban, nézőpontból akarjon írni, mint e szövegek szerzői. A célja mindenképpen egy másik perspektívából létrehozott mai regény volt, amelynek kérdései fontosak a kortárs olvasó számára.

Az olvasónak meg kell dolgoznia a kötet olvasása közben, és nem csak a nyelvezete, hanem a szerkesztési módja, és a mondanivalója miatt is. Az olvasók nem kapnak kész igazságokat, hiszen „az irodalom nem igazságokat, hanem lehetőségeket ír” Tompa Andrea szerint, amiről az olvasónak saját magában kell gondolkodni. Ez a szerkesztési elv az orosz elméleti iskola ’megnehezített formájához’ köthető, miszerint az olvasónak nem kell mindent egészben odaadni, mert csak ’bekapja’, hanem dolgozzon meg érte. Ez a kötődés nem véletlen, hiszen Tompa Andrea többek között orosz szakon is tanult, ami meghatározó a számára. A sok orosz mesélő között a legnagyobb írónak Gogolt tartja, a részletessége, kidolgozottsága miatt. A regény kezdőfejezetét pedig egy Tolsztoj életéről szóló monográfia inspirálta.

A regény évtizedei és a ma napjai között hasonlóság fedezhető fel, éppen ezért alkalmas a kortárs befogadók megszólítására: tucatnyi inger, eszme éri ezekben a korokban élőket, ahol választani kell, meg kell ítélni ezeket, a felmerülő problémákra választ kell adniuk. Olyan problémák, eszmék kerülnek elő, mint a szegénység, az alkoholizmus, a szexualitás, a feminizmus, a szocializmus vagy éppen a turizmus felértékelődött szerepének a kérdése. A könyv tehát az életről szól, arról, hogyan kéne élni. „Az olvasó fáradt lesz, ha ezt szem előtt tartja” – jegyezte meg Tompa Andrea.

Az irodalomban az emberek sorsa, pályája érdekli leginkább az írónőt, ami ebben a regényében is megmutatkozik. A két főhős hasonló, ám mégis különböző problémákkal kerül szembe. A lány szereplőnek sokkal élesebb váltásra van szüksége, sokkal kevesebb mindent vihet magával múltjából, az idősebb generációk értékeiből, mint a fiú. Ez azért is van, mert a nők tanulása akkor még nem számított általánosnak, így nem volt követendő minta, új nemzedék, gondolkodás és nőfogalom volt születőben. A lánynak ki kell találnia önmagát, éppen ezért jóval intenzívebb a fejében a káosz, mint a fiúnak, aki ugyan ellentétbe kerül az apjával, mikor nem engedi Budapestre tanulni, de nem kell szembeszállnia több évszázados hagyománnyal.

A két város – Budapest és Kolozsvár –  rivalizálása is megjelenik a Fejtől s lábtólban, hiszen a Monarchia idejében Kolozsvárott volt az ország második egyeteme, így egyértelmű a Pesttel való szembenállás. Ráadásul a kolozsvári volt az első tanintézmény, ahol az orvosi pályák nők számára is megnyíltak, méghozzá felekezettől függetlenül.

Az eredeti terv szerint a szereplők az egész XX. századot végigélték volna, korukra való tekintet nélkül. Végig szerette volna velük csináltatni az egész századot, ám amikor az első világháború lezárult a könyvben, átértékelte elképzelését. Egy könyv nem bír el két világháborút. Felrobban tőle, nem képes az egyik a másikat tetézni, hiszen az első akkora sokk, hogy nem lehet még egyszer belelépni. Így csak vágy maradt az idő még szélesebbre tágítása, az 1950-es évekhez közelítés.

Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a két könyv közötti időbeli űr kitöltését (A hóhér háza 1970-es évektől indul, míg a Fejtől s lábtól az első világháború után zárul) az írónő nem tudott biztos választ adni, hiszen bevallása szerint az 50-60-as évekről keveset tud, ám annál inkább érdekli. A magyar irodalomban véleménye szerint nagyon sok fehér folt van, amit érdemes megírni. A közeljövőben azonban inkább a színháztörténet írásával kapcsolatos teendőkkel foglalkozik, amit szeretne befejezni. Jelenleg nincs tervben még egy regény, és Kovács Flóra azon érdeklősére, miszerint drámaírásra adja-e a fejét majd valamikor egyértelmű nemmel válaszolt. Egy író a regényén jól uralkodik, ám a dráma a színházban kikerül a szerző keze közül, megváltozik. Valamint számára a regény magasabb szinten foglal helyet, mint a dráma.

Tompa Andrea Fejtől s lábtól című művénél növeli a tétet az is, hogy ez már az írónő második könyve, a második könyv pedig mindig nehezebb, mint az első. A szerző hasonlatával élve-olyan, akár egy maraton- hiszen az elsőnél még ott a cél, amelyet még sosem ért el, másodszor azonban ez már nincs ott, ráadásul a kezdőkkel megbocsátóbbak is. „A második könyvnél derül ki jó író vagy-e” – fűzte hozzá kiadója egyik ’jó mondatát’ az esthez és a kötethez Tompa Andrea.

 Vagdalt Krisztina

[nggallery id=145]


Címke: , , , ,
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
2019.02.09 - tiszatáj

SZABÓ MARCELL: A KÖZELI LIMBUS
Verseskötet-olvasóként bevett szokásom, hogy mint egy radar, kiszúrjam a szövegkohéziót megteremtő, vissza-vissza­térő motívumokat, amelyeket sajnálatos módon és ösztönösen szoktam megtalálni; Szabó Marcell második verseskönyve esetében ez teljes kudarcba fulladt. Nem csoda, a kötet első része előtt virít az olvasatot jó eséllyel befolyásoló „A képek ellen” cím, ami nem cikluscím, ugyanis ez a kötet nem bomlik ciklusokra, két, egymáshoz csak nagyon lazán kapcsolódó, formailag eltérő részre oszlik… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.07 - tiszatáj

A VADKÖRTEFA
Arany Pálma-díjas remekműve, a Téli álom után 4 évvel új filmmel jelentkezett a kortárs török mozi auteurje, Nuri Bilge Ceylan. Feleségével, Ebruval és kurrens darabjában vendégszerepet is játszó társírójával, Akin Aksuval ismét egy több mint 3 órára rúgó szerzői, karakterorientált elmélkedést költöztetett a gyöngyvászonra, és bár A vadkörtefa nem éri el előző dobása magaslatait, feltétlenül közel jár hozzá… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.06 - tiszatáj

INTERJÚ HÖFFLER NORBERTTEL
ÉS TÖRÖK DÉNESSEL
Január elején jelent meg az August Clown zenekar első EP-je, ami a Gribedli stúdióban készült. Az album megszületésének körülményeiről, az Artur zenekarral közös lemezbemutató koncertről és a jövőbeli tervekről az August Clown énekesével, Höffler Norberttel és a Gribedli stúdió hangmérnökével, Török Dénessel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2019.02.04 - tiszatáj

VÖRÖS ISTVÁN: THOMAS MANN KABÁTJA
Vörös István könyvét olvasva nagy a kísértés, hogy leemeljünk egy-egy Mann-kötetet a polcról, felüssünk egy irodalomtörténetet vagy legalább megnyissuk a Wikipédiát. Nyomozásra sarkall a cím, kutakodásra a sok-sok utalás. Ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, ezt a regényt afféle „Tho­mas Mann röviden” stílusban fogadjuk – megrögzötten keresve előzményeket a Mann-életműben, kapcsolatokat szö­ve­gek között, és megszállottan igyekszünk szövegeket azonosítani. Ez azonban nagy hiba lenne… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.01 - tiszatáj

MAŁGORZATA SZUMOWSKA FILMJE
A lengyel rendezőnő első három műve, a Boldog ember, az Ő és a 33 jelenet az életből a lengyel film metafizikus-moralizáló vonalat folytatta. A magyar keresztségben Szex felsőfokon címet kapott filmje nem példázatszerű, valamiféle ironikus realizmus jellemző rá. A Test aztán újra visszakanyarodik a spiritualista irányzathoz, de alapvetően gondolja újra képviselőinek eredményeit. Az Arc mintha Szumowska eddigi életművének hangvételeit egyesítené, egyszerre valósítaná meg mindazt, amit a rendezőnő immár nyolc egész estés munkájában képvisel… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő