12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

„Az irodalom nem igazságokat, hanem lehetőségeket ír”
2013.05.13 - tiszatáj

TOMPA ANDREA FEJTŐL S LÁBTÓL CÍMŰ REGÉNYÉNEK SZEGEDI BEMUTATÓJÁRÓL

Tompa Andrea nemrég megjelent kötetéről beszélgetett az írónővel Kovács Flóra, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatója május 9-én a szegedi Várkertben. A Fejtől s lábtól című kötet a kiadó humoros megjegyzése ellenére ugyancsak kötődik Kolozsvárhoz, mint a 2010-ben napvilágot látott A hóhér háza című regény, amely bővelkedik kolozsvári történetekkel, emlékekkel. Ám ez úgy tűnik határozottan a könyv előnyére válik, hiszen ahhoz, hogy valamiről hitelesen szóljunk, ismerni kell. Tompa Andrea pedig elválaszthatatlan a várostól, hiába töltött jóval több időt Budapesten, mégis, az ő szavaival élve: Kolozsvár a testében van – persze csak szimbolikusan. A regény írása közben erre a közeli, ismerős élményre nagy hangsúlyt fektetett, nemcsak a várossal kapcsolatban, hanem a kor, a fürdőkultúra vagy éppen a főhőse hivatásának (sebészet) a tanulmányozásában is. A mű a századforduló és a világháború évtizedeiben játszódik, középpontban egy tanulni vágyó fiatal lánnyal és egy ’véletlen’ folytán sebésszé lett fiúval. Rengeteg korabeli dokumentum, mint például ünnepi beszédek szövege, újság, napló, levél, orvosi kézikönyv fordult meg Tompa Andrea kezében, ám szépirodalom nem – ez alól csak Csáth Géza naplója kivétel. Ennek az az oka, hogy nem akarta, hogy ezek a szépírói szövegek hatással legyenek rá: hogy úgy, olyan stílusban, nézőpontból akarjon írni, mint e szövegek szerzői. A célja mindenképpen egy másik perspektívából létrehozott mai regény volt, amelynek kérdései fontosak a kortárs olvasó számára.

Az olvasónak meg kell dolgoznia a kötet olvasása közben, és nem csak a nyelvezete, hanem a szerkesztési módja, és a mondanivalója miatt is. Az olvasók nem kapnak kész igazságokat, hiszen „az irodalom nem igazságokat, hanem lehetőségeket ír” Tompa Andrea szerint, amiről az olvasónak saját magában kell gondolkodni. Ez a szerkesztési elv az orosz elméleti iskola ’megnehezített formájához’ köthető, miszerint az olvasónak nem kell mindent egészben odaadni, mert csak ’bekapja’, hanem dolgozzon meg érte. Ez a kötődés nem véletlen, hiszen Tompa Andrea többek között orosz szakon is tanult, ami meghatározó a számára. A sok orosz mesélő között a legnagyobb írónak Gogolt tartja, a részletessége, kidolgozottsága miatt. A regény kezdőfejezetét pedig egy Tolsztoj életéről szóló monográfia inspirálta.

A regény évtizedei és a ma napjai között hasonlóság fedezhető fel, éppen ezért alkalmas a kortárs befogadók megszólítására: tucatnyi inger, eszme éri ezekben a korokban élőket, ahol választani kell, meg kell ítélni ezeket, a felmerülő problémákra választ kell adniuk. Olyan problémák, eszmék kerülnek elő, mint a szegénység, az alkoholizmus, a szexualitás, a feminizmus, a szocializmus vagy éppen a turizmus felértékelődött szerepének a kérdése. A könyv tehát az életről szól, arról, hogyan kéne élni. „Az olvasó fáradt lesz, ha ezt szem előtt tartja” – jegyezte meg Tompa Andrea.

Az irodalomban az emberek sorsa, pályája érdekli leginkább az írónőt, ami ebben a regényében is megmutatkozik. A két főhős hasonló, ám mégis különböző problémákkal kerül szembe. A lány szereplőnek sokkal élesebb váltásra van szüksége, sokkal kevesebb mindent vihet magával múltjából, az idősebb generációk értékeiből, mint a fiú. Ez azért is van, mert a nők tanulása akkor még nem számított általánosnak, így nem volt követendő minta, új nemzedék, gondolkodás és nőfogalom volt születőben. A lánynak ki kell találnia önmagát, éppen ezért jóval intenzívebb a fejében a káosz, mint a fiúnak, aki ugyan ellentétbe kerül az apjával, mikor nem engedi Budapestre tanulni, de nem kell szembeszállnia több évszázados hagyománnyal.

A két város – Budapest és Kolozsvár –  rivalizálása is megjelenik a Fejtől s lábtólban, hiszen a Monarchia idejében Kolozsvárott volt az ország második egyeteme, így egyértelmű a Pesttel való szembenállás. Ráadásul a kolozsvári volt az első tanintézmény, ahol az orvosi pályák nők számára is megnyíltak, méghozzá felekezettől függetlenül.

Az eredeti terv szerint a szereplők az egész XX. századot végigélték volna, korukra való tekintet nélkül. Végig szerette volna velük csináltatni az egész századot, ám amikor az első világháború lezárult a könyvben, átértékelte elképzelését. Egy könyv nem bír el két világháborút. Felrobban tőle, nem képes az egyik a másikat tetézni, hiszen az első akkora sokk, hogy nem lehet még egyszer belelépni. Így csak vágy maradt az idő még szélesebbre tágítása, az 1950-es évekhez közelítés.

Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a két könyv közötti időbeli űr kitöltését (A hóhér háza 1970-es évektől indul, míg a Fejtől s lábtól az első világháború után zárul) az írónő nem tudott biztos választ adni, hiszen bevallása szerint az 50-60-as évekről keveset tud, ám annál inkább érdekli. A magyar irodalomban véleménye szerint nagyon sok fehér folt van, amit érdemes megírni. A közeljövőben azonban inkább a színháztörténet írásával kapcsolatos teendőkkel foglalkozik, amit szeretne befejezni. Jelenleg nincs tervben még egy regény, és Kovács Flóra azon érdeklősére, miszerint drámaírásra adja-e a fejét majd valamikor egyértelmű nemmel válaszolt. Egy író a regényén jól uralkodik, ám a dráma a színházban kikerül a szerző keze közül, megváltozik. Valamint számára a regény magasabb szinten foglal helyet, mint a dráma.

Tompa Andrea Fejtől s lábtól című művénél növeli a tétet az is, hogy ez már az írónő második könyve, a második könyv pedig mindig nehezebb, mint az első. A szerző hasonlatával élve-olyan, akár egy maraton- hiszen az elsőnél még ott a cél, amelyet még sosem ért el, másodszor azonban ez már nincs ott, ráadásul a kezdőkkel megbocsátóbbak is. „A második könyvnél derül ki jó író vagy-e” – fűzte hozzá kiadója egyik ’jó mondatát’ az esthez és a kötethez Tompa Andrea.

 Vagdalt Krisztina

[nggallery id=145]


Címke: , , , ,
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő