Nagy Fruzsina beszámolója Kovács Flóra: A közösség a kortárs erdélyi drámában és színházban című kötetének bemutatójáról
A közösség a kortárs erdélyi drámában és színházban címmel jelent meg Kovács Flóra tanulmánykötete a Fiatal Írók Szövetségének kiadásában, melynek bemutatóját március 26-án rendezték meg a Grand Caféban. A kora este kezdődő beszélgetésre szép számban összegyűlt publikum előtt mutatkozott be a szerző új kötetével.
A közönség bejövetele alatt amíg: mindenki elfoglalja a helyét zene hallatszik. Ez inkább hasonlít valamiféle szép, kifejezetten kellemes zörejegyütthangzásra – fémes pengések, tengerzúgás, sirályok és delfinek szaggatott párbeszéde stb. –, amely egy jól kivehető szívdobogást kísér. Lassan megy le a fény, amíg félhomály lesz a teremben, ezzel párhuzamosan kiúszik a zörej és csak a szívdobogás hallatszik, majd kiúszik a szívdobogás is. (Visky András: Tanítványok)
A közösség a kortárs erdélyi drámában és színházban címmel jelent meg Kovács Flóra tanulmánykötete, melynek bemutatóját március 26-án rendezték meg a Grand Caféban. A kora este kezdődő beszélgetésre szép számban összegyűlt publikum előtt mutatkozott be a szerző új kötetével. Kovács Flóra, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi tanszékének oktatója, a színházelméletek és az erdélyi magyar irodalom kutatója. A szerzővel a szerkesztő, Varga Betti, illetve a Szegedi Tudományegyetem neves oktatója Dr. Fried István beszélgetett. A kötetbemutató Fried István professzor úr bevezető soraival kezdődött, melyben a kortárs erdélyi színházművészet főbb irányvonalait ismertette a közönséggel. Fried professzor úr külön kiemelte a kötet bemutatása során, milyen jelentőséggel bír Kovács Flóra munkája, hiszen nélkülözhetetlen, hogy készüljön dokumentáció a velünk nyelvében egy, felfogásában azonban sok szempontból különböző színházak komplex, összművészeti alkotásairól.
A kötet a közösség, és a közösséghez szorosan kapcsolódó beszédmód színházbeli megjelenési formáit járja körül a kisebbségi erdélyi irodalom és színház korpuszán keresztül. Kovács Flóra a kötet megírásának motivációjaként a kisebbségi-lét megértésének vágyát emelte ki, illetve a kisebbségi elméletek rítuselmélettel való összeolvadásának feletébb izgalmas szempontjait nevezte meg. A közösségelméletek vizsgálatában kiemelten támaszkodik Gilles Deleuze és Cs. Gyimesi Éva munkásságára illetve Selyem Zsuzsa meglátásaira, míg a legfontosabb kortárs erdélyi színházelméletek közül Mihai Măniuţiu nagy hatású író/rendező színházi hármasságának rendszerét vizsgálja a közösség viszonylatában. Ugyanakkor Kovács Flóra kiemelte, hogy bár számos izgalmas közösségelméleti írás kínálkozott volna még a vizsgálat során, a kötet megírásakor mégis figyelembe kellett vennie, hogy ezek nem mindegyike volt összepárosítható az általa kiemelt elmélettel, amelyet az említett Cs. Gyimesi Éva jegyez, így egy bizonyos, jól átgondolt szelekciót kellett alkalmaznia.A kötet olvasói azonban, mint megtudtuk azt a beszélgetésből, nemcsak színházelméleti írások olvasásával lehetnek gazdagabbak, hiszen szerepelnek a könyvben színházi előadásokról írott tanulmányok és drámák szövegértelmezései is. Selyem Zsuzsa és Visky András is azok közé tartozik, akik nemcsak elméleti munkásságukkal képviseltetik magukat, hanem jelentős szépirodalmi szövegeik is helyet kaptak a kötet lapjain. A tanulmánykötet külön érdekességeként említhetjük meg, hogy olyan drámákat is górcső alá vesz, amelyeket soha nem adtak még elő.
A szerkesztő Varga Betti, úgy jellemezte Kovács Flóra könyvét, mint olyan szempontokat felvető művet, amely folyamatosan újraolvastatja magát, amely minden egyes újraolvasással új kapcsolódási pontokat nyújt az olvasók számára. Kérdései zömmel a könyv megírásának folyamatára, háttértörténeteire vonatkoztak, amelyekből egy jól körvonalazható alkotói folyamat rajzolódott ki. A téma genezisét például, mint azt Kovács Flórától megtudtuk, egy, a kisebbségi elméletekről szóló Kolozsvárott megrendezésre kerülő konferencia szolgáltatta, amely olyannyira felkeltette érdeklődését, hogy ezt követően már kifejezetten ebben az irányban folytatta tovább kutatási tevékenységét.
Az estet Varga Betti izgalmas kérdése zárta le, amely arra irányult kiknek ajánlja Flóra e tanulmánykötet olvasását. A kötet témája, elméleti irányvonalai ugyanis nehéz témákat boncolgatnak, különösen a totalitarizmus alatt, illetve után élők közös együttműködésének, emlékezetének változásai, módosulásai, egymásrahatásai kelthetnek félelmet azokban, akik nem képzettek a színház- és rítuselméletek terén. Nekik sem kell azonban megijedniük! Számukra is izgalmas lehet ez a szép kiállítású kötet, hiszen Kovács Flóra szépirodalmi választásai, ezen elméleti szövegek kihagyásával, más szempontok alapján, de akár önmagukban is remekül olvashatóak. A derűs hangulatú könyvbemutató zárásaként az érdeklődők számára lehetőség adódott a könyv megvásárlására, illetve a kötet szerzőjével való nyitott beszélgetésre is.
(Kovács Flóra: A közösség a kortárs erdélyi drámában és színházban; Fiatal Írók Szövetsége, 2013.)
[nggallery id=132]
Fotó: Halász Zita
