07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Gasztrohangulatok
2013.02.04 - tiszatáj

HATÁSVADÁSZ REKLÁMFOGÁS VAGY JÓTÉKONY NÉPSZERŰSÍTÉS?

Vígh Imre tűnődései egy újabb, hiánypótlónak aligha nevezhető gasztronómiai Krúdy-válogatás kapcsán.

A Krúdy-életművet legalább egy kicsit is ismerők tudják, nem ez az első ilyen jellegű vállalkozás (ld. Magyar hasak, A has ezeregyéjszakája, Az emlékek szakácskönyve). A kutatók többsége egyetért abban, hogy az ilyen témájú könyvek kiadásának divatja Az Élet Álom című, a szerzőnek saját költségén megjelentetett utolsó kötetén alapul. A könyv címével tovább folytatja ezt a divatot, s lehet, hogy kissé hatásvadász, reklámfogást lehet sejteni mögötte, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy klasszikussá vált szerzőnek a népszerű kiadása jótékony hatást is tehet. Jelesül reklámot csinál, népszerűsíti az adott auktort és írásait. Ennek a reklámnak kétségtelenül vannak negatív hatásai a Krúdy-életmű ezen részének értelmezésére/értelmezhetőségére, azonban a jótékony hatást nem lehet elvitatni. A címre visszatérve, elmondható, hogy nem kifejezetten krúdys cím, s nem is motivált, legalábbis abban a tekintetben, hogy (tudtommal) Krúdy egyik szövegében sem olvasható ez a mesterkélten összetett szó. Ráadásul többes számban van, ami még furcsábbá, de talán annál hatásosabbá teszi.

A könyv borítója sötétkék, nem giccses vagy hatásvadász. Egy tányér nélküli asztalteríték látható a rectoján, ezüst evőeszközökkel. A tányér helyén a cím olvasható, alatta egy keresztbe vetett kanál és villa, amely a kötet minden egyes szövegének címe alatt megismétlődik. A cím és az embléma alatt a következő írás olvasható: „Mellékutcai vendéglő, Előhang egy kispörkölthöz, A serfőző emlékkönyvébe és más történetek.” A citátum a felsorolással mintegy megpróbálja meghozni az étvágyat a Krúdy-olvasáshoz. A borító elülső felén látható még egy groteszk képet mutató sült csirke, amely egyértelműen utal az evés témájára. A hátoldalon Major Henrik karikatúrája látható a szerzőről a Sztojanovits huszárkapitánnyal vívott párbaj után, 1913-ból. A könyvet az Alinea Kiadó adta közre, amely elsősorban gazdaság, üzlet témakörben ad ki köteteket. Nem véletlen, hogy az irodalmárok, irodalomtudósok nem, vagy csak elvétve találkoztak eddig a nevével. A borítóterv Molnár-Polányi Petra keze munkáját dícséri, a sajtó alá rendező neve viszont nem olvasható a copyright oldalon, ezért nem tudhatjuk, kinek a koncepcióját sejthetjük a könyv mögött.

Krúdy 33 írását tartalmazza a kötet, melyek között van hosszabb és rövidebb terjedelmű, több különböző műfajú (elbeszélés, tárcanovella, tárca, interjú stb.) A különböző hosszúságú és műfajú szövegek az író más-más korszakaiból származnak. Például a Fogadó a régi világból 1917-es, míg A gábli története 1933-as, A hasbeszélőhöz pedig 1923-as. A legtöbb azonban az 1920-as, ’30-as évekből való, tovább erősítve azt a tételt, hogy Krúdy elbeszélő prózájában a ’20-as évek második felében erősödött fel az evés motívumának felbukkanása. A szövegek nincsenek kronológiai sorrendbe rendezve, s nem nagyon tapintható ki más elv sem, amely szervezné a műveket. A fő témát, a gasztronómiát kivéve. A tartalomjegyzéken végignézve meg kell állapítani, hogy bár sok olyan Krúdy-írást tartalmaz a könyv, amelyek jól reprezentálják a gasztronómiai téma működését (pl. Fogadó a régi világhoz, A gábli története, Villásreggeli, Előhang egy kispörkölthöz), s bekerültek a válogatásba olyan, a szakirodalomban ritkábban emlegetett novellák, tárcák, publicisztikai írások, mint A piac illata, A fűszerekről, Disznóölés a Margitszigeten. Azonban nem lehet elmenni a nagy hiányok mellett. Nem került be például a Mit ebédelt Ferenc József? vagy A bécsi csonthús legendája, de az Utolsó szivar az Arabs szürkénél és A hírlapíró és a halál című ikernovellák sem. Sőt, az Isten veletek, ti boldog Vendelinek! című, ebben a témában klasszikussá vált szöveg sem.

A Mit ebédelt Ferenc József? és A bécsi csonthús legendája olyan szegmensét képviselik a Krúdy-szövegvilágnak, amelyek nem csak a gasztronómiai, de a Habsburg tematikába is jól illeszkednek. Továbbá képviselik Krúdy Habsburg alakokkal kapcsolatos álláspontját. Bár kerültek a válogatásba olyan írások, amelyek felidézik a Monarchia világát (pl. A pesti embereket meg kell tanítani enni!; A konyha művészete, Esterházy rostélyosai), ám ezt egy, nosztalgikus, helyenként ironikus nézőpontból teszik. Pont a Mit ebédelt Ferenc József? vagy a Töltött káposzta Bécsben Monarchiával szembeni kritikussága hiányzik a kötetből. Az Utolsó szivar az Arabs szürkénél és A hírlapíró és a halál pedig már annyira gyakran idézetté, klasszikussá váltak, hogy nem hiányozhatnak egyetlen ilyen válogatásból sem. Viszont talán éppen azért nem kerültek bele, mert olyan írásokat igyekeztek közreadni, amelyek még nem szerepeltek sokszor az ilyen típusú Krúdy-válogatásokban.

A kötet szövegein belül két csoportot különböztethetünk meg: vannak az ún. „gyomornovellák”, illetve egyéb, a gasztronómiához valamilyen módon kapcsolódó elbeszélések, publicisztikák, prózai munkák. A gyomornovellák körébe olyan írások sorolhatók, mint a fentebb már említett Utolsó szivar az Arabs szürkénél és A hírlapíró és halál, A pincér álma, Előhang egy kispörkölthöz, Miért állt az óra a vendéglőben?, Villásreggeli, A nagy étvágyú ember vagy hogyan lakott jól a Pátri Pesten. Ezek többségéről elmondhatók azok a szakirodalomban gyakran hangoztatott közhelyek, hogy jelentős szerep jut az evés, de még inkább az étkezés előkészületeinek leírásának, hangsúlyos bennük a kocsma mint szakrális tér, „kegyhely”, s a benne lejátszódó szerepjáték vendég és pincér között, a vendég szeret monologizálni saját életéről, amelyet általában szomorú, keserű hangon tesz meg, s nem meglepő az olyan fordulat sem, amikor öngyilkossággal végződik egy ilyen novella (Böske, vagy a szerkesztőség pesztonkája).

A könyv egyik legreprezentatívabb gyomornovellája az Előhang egy kispörkölthöz, amelynek Ilondai nevű főhőse „azzal tetszelgett magának, hogy apránként megeszegette régi hölgyismerőseit, akik bizonyos okokból cserbenhagyták.” (97. old.) A tárcanovella kitűnő orvosi ló abból a szempontból, hogy az étkezés tényleges aktusának leírása egy mondat, a novella összes többi mondata az előkészületeket beszéli el. A kötetben található szövegek másik csoportját azok képezik, amelyek nem sorolhatók be egyértelműen a gyomornovellák körébe. Ezek közé tartozik A fűszerekről, A piac illata, A csarnok környékén, A pesti embereket meg kell tanítani enni (Ebéd utáni beszélgetés a „fiatal Gundellel” a békebelinél 50%-al drágább étlapról) vagy a Fogynak a kövér emberek. A felsorolt írások többnyire rövidebb terjedelműek, általában nem novellák vagy elbeszélések és egyikük-másikuk felfogható metaelbeszélésnek, például A fűszerekről című publicisztika. A szöveg beszélője értelmezhető egy a gyomornovellákból elvont szereplőként, aki azt ecseteli, miért visz magával állandóan különböző fűszereket (piros paprika, vöröshagyma, fokhagyma, bors, mustár) a mellényzsebében és más helyeken. Jelesül azért, mert egy bizonyos helyen („itt”) nem értenek a konyhavezetéshez. A gyakorlott vendéglőbe/kocsmába járó vendégnek mindig magával kell hordania a fenti ízesítőket, mert ki tudja, milyen ott a fűszerezés, ahova éppen betér.

A Gasztrohangulatok egy igazán kellemes válogatás, jó szövegekkel, kissé mesterkélt címmel, de annál mesteribb borítódesignnal. A kötet koncepciója nem szakad el Az Élet Álom és a belőle kinövő kötetek hagyományától, ami nem is baj, hisz ez nem várható el egy népszerű kiadástól. Arra azonban éppen megfelelő, hogy Krúdy-olvasók tábora felé orientálja az embereket. S hogy kiknek ajánlható? Elsősorban kezdő krúdystáknak, vagy olyanoknak, akik az életműnek ezen a szegmensén keresztül kívánják megismerni az író ouvre-jét, de olyanoknak is, akik szeretik a gasztronómiát, ha az mesteri elbeszélő- és íráskészséggel párosul.

(Krúdy Gyula: Gasztrohangulatok, Alinea Kiadó, Budapest, 2012., 185 oldal, 2950 Ft.)

Vígh Imre


Címke: , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő