05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Egy (ki)talált kézirat
2013.01.17 - tiszatáj

PSZEUDO KIERKEGAARD: A MEGFORDULT VILÁG 

„Nem csupán Kierkegaard saját szövegeivel kerül kapcsolatba A megfordult világ kézirata. Szerzője polemizál a klasszikus német filozófia nagyjaival, Kanttal, Hegellel, Schellinggel…” – Szabó István Zoltán (Steve) írása. 

„A régiek pontosan tudták, hogy a szépség hasznosságára kérdezni
értelmetlen és barbár dolog. Mire való, mire jó, mivel használ nekünk,
s egyáltalán: hasznos-e a szépség szeretete? Lesz olyan barbár világ,
hidd el, nyájas olvasóm, amikor ezek a kérdések maguktól értetődővé válnak.”

(96. oldal)

Minden könyvnek története van. Amelyiknek nincs, annak kitalálnak egyet, tehát minden könyvnek története van. Gyenge Zoltán könyve esetében talán csak valamivel bonyolultabb a történet a megszokottnál. Vagy éppen egyszerűbb az irodalomtörténeti előképek miatt – ezt próbálja meg eldönteni inkább a „jámbor olvasó”.

Adott egy szegedi filozófia professzor, aki egyszer csak új kötettel jelentkezik. Ez még nem lenne meglepő. Az már inkább, hogy e kötet megszületéséhez legalább annyi szépírói képességre volt szükség, mint amennyi szigorúan szakmai munkára. A megfordult világ egy megtalált Kierkegaard-kéziratként határozódik meg a köréje írt narratíva szerint. E kéziratot a „közreadó” Gyenge Zoltán találta meg, miközben egy unalmas ösztöndíj révén Dániában tartózkodott. A kézirat stílusa nagyon emlékeztet Kierkegaardéra, ám teljes mértékben nem igazolható, hogy valóban az ő szövege lenne, ezért aztán a filozófiai hagyomány régi szokásához híven a „pszeudo” előtag hivatott a szerző személyének bizonytalanságát érzékeltetni. Lehetséges ugyanis, hogy olyasvalaki írta, „aki elég jól ismeri a filozófiai corpust, a szerző stílusát, s talán kicsit magát a gondolkodásmódot is – de ugyanakkor egyben elege is van mindebből”.

Mindezt persze olvassuk idézőjelek között. A szerző ugyanis – e funkció neve ráadásul egybeesik a közreadói funkció nevével – a Kierkegaardtól már ismert, a posztmodern beköszöntével pedig sokszor ismételt játékot játssza: saját szövegét, mint megtalált kéziratot tűnteti fel, neve pedig mint közreadó jelenik meg. Kierkegaard ugyanezt teszi a Vagy-vagyban: Viktor Eremitaként két talált kéziratot ad közre, a szerzők kiléte pedig úgyszintén bizonytalan. Hasonló a helyzet Umberto Eco A rózsa neve című regényével is, ám amíg szegény Adso kézirata csupán egyetlen szöveg, ami „szerzője után maradt”, addig a helyzet bonyolultabb A megfordult világ esetében. Kierkegaard ugyanis bőséges mennyiségű írást hagyott hátra.

A fikció szerint a dán gondolkodó talált kézirata valamikor 1841 és 1844 között keletkezett, vagyis nagyjából abban a korszakban, amikor a Vagy-vagy, az Ismétlés és a Félelem és reszketés is íródott. Ennek megfelelően gyakran találkozhatunk a fenti munkák valamelyikében található gondolatok, gondolatmenetek parafrázisával, mintha csak előképe vagy épp kivonata volna e kézirat az ismert szövegeknek. A házasság kérdése, Jób és Ábrahám alakja ugyanúgy alapvető fontosságúak ebben a munkában, mint lesznek a további Kierkegaard-szövegekben. A megtalált kézirat így nem hagyja érintetlenül a gondolkodó többi munkáit sem, hanem új kontextust teremt azok értelmezéséhez. Az utalásokkal, parafrázisokkal átszőtt szöveg így nem csupán belesimul a Kierkegaard-korpuszba, hanem összekapcsolódik az őt körülvevő szövegekkel, megtalálja „rendelt helyét”, saját környezetét és le is gyökerezik ott.

Legalább ennyire érdekes jelenség a főszöveg és a lábjegyzetek viszonya, hiszen itt találkozik, sőt, konfrontálódik a fiktív szerző és közreadó. A lábjegyzetelés hitelességet kölcsönöz a munkának: a közreadó kommentálja a nehezen érthető vagy valamiért kétes szöveghelyeket, filológiai érdekességekre mutat rá és a gondolatmenet következetlenségeire hívja fel a figyelmet. E gesztusok azonban nem csak a fikció igazolására szolgálnak, hanem lehetőséget adnak a (valós) szerzőnek arra, hogy a főszövegben leírt saját gondolataira reagáljon és nem ritkán ironikusan viszonyuljon ezekhez. Ez a „tudathasadásos állapot” tehát nem csupán különleges lehetőséget teremt az (ön)reflexióra, hanem a Kierkegaard számára mindig kiemelkedően fontos irónia terepe is.

Nem csupán Kierkegaard saját szövegeivel kerül kapcsolatba A megfordult világ kézirata. Szerzője polemizál a klasszikus német filozófia nagyjaival, Kanttal, Hegellel, Schellinggel, gyakran nyúl vissza az ókori görög gondolkodáshoz, csakúgy, ahogyan azt Kierkegaard is teszi más helyeken. Ami azonban érdekesebb, hogy a figyelmes olvasó olyan idézetekre is ráakadhat, melyeket Kierkegaard nem ismerhetett. Ilyen a Wittgenstein Tractatusából vett mondat (27. oldal) vagy a Nietzsche Antikrisztusából vett részlet (188. oldal), értőbb olvasók pedig valószínűleg jóval többet felfedezhetnek még ezeken kívül is. Ezek az anakronisztikus gesztusok szintén előforultak már A rózsa nevében, ahol Freud álmokkal kapcsolatos nézetei mellett a poszt-strukturalista elméletek is megjelennek a középkori kolostor lakóinak beszélgetéseiben. Ahogyan Wittgenstein Tractatusa is (ez a munka minden bizonnyal a legnépszerűbb még meg nem írt filozófiai mű lehetett a XIV. és a XIX. században). Mindez izgalmas játékra ad lehetőséget azoknak az olvasóknak, akik szeretik a rejtvényfejtést és persze új réteggel gazdagítja A megfordult világ értelmezési lehetőségeit, ám koránt sem merülnek ki ebben a könyv erényei.

A kézirat rendkívül sokféle problémát érint: hit, egyház, kultúra, én, önfeladás, önfelejtés, halál – csak néhány kulcsszó a megidézett témákból. Ezek korok felett álló emberi problémák, így hiába olvassuk egy pszeudo-tizenkilencedik századi szövegben, természetesen bármelyik kor olvasójához szólnak – mint általában a jó szövegek –, így hozzánk is. Mint egyébként bármelyik Kierkegaard-írás, azzal a különbséggel természetesen, hogy ez nem az övé. Ugyanakkor korunk aktuális problémái is megidéződnek, általában „Kierkegaard” jövőre vonatkozó prognózisainak formájában, így – mivel ezeket a prognózisokat mi megvalósulni látjuk – egyszerre dicsérik a dán gondolkodó zsenialitását a fikció szintjén és egyszerre korunk – helyenként szarkasztikus, máshol ironikus – kórképe (lásd a recenzió mottójául választott szövegrészt). Ehhez a jelenséghez kapcsolhatóak azok a mondatok is, melyekben „Kierkegaard” Dániára vagy a dán nyelvre utal (hiszen a közreadott szöveg természetesen „fordítás”) – nyilvánvalóan adott a lehetőség, hogy Magyarországra és a magyar nyelvre értsük ezeket a kijelentéseket.

A könyv mint fenomén szép munka. A puhaborítós kiadás kihajtható fülekkel és kényelmes szedéstükör-margó aránnyal rendelkezik. A szép, talpas betűk közepes méretükkel könnyedén olvashatók – kézbevenni is jó érzés a kiadványt.

Nem divatos ilyen könyvet írni mostanában. Olvasni sem divatos effajta könyvet. Éppen ezért üdvös, hogy időről-időre mégis feltűnnek ilysfajta írások. Nem elsősorban az intellektuális kaland miatt, melyet az elrejtett utalások jelenthetnek, amit igazán úgyis csak azon kevesek élvezhetnek ki teljes mértékben, akiknek hivatása a filozófia. Inkább a zavar miatt, amit az olvasóban okoz. Nem öncélú zavarkeltésre kell itt gondolni, hanem olyasféle zavarra, amely arra készteti az olvasót, hogy gondoljon újra olyan fogalmakat, jelenségeket és minőségeket, melyeket túl régen tett már kockára.

Lassú olvasásra ajánlom.

Szabó István Zoltán (Steve)

(Pszeudo Kierkegaard: A megfordult világ. Ismeretlen Kierkegaard-kézirat, közreadja Gyenge Zoltán. Budapest-Pozsony, Kalligram, 2012.)


Címke: , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő