02.11.
| Jazz Kocsma – Simon Bettina Strand című kötetének bemutatója >>>
02.08.
| A vád tanúja című produkciót mutatja be a Játékszín >>>
01.31.
| Müpa – Négy az egyben >>>
01.30.
| Asztali beszélgetések… – Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért >>>
01.22.
| Homo Ludens Project: Humánia >>>
01.20.
| Átírt városok – Kettős könyvbemutató az E-MIL szervezésében >>>
01.18.
| Szabadon szárnyaló karmester, óramű pontos alkotó >>>
01.16.
| Bereményi Géza mesél az első Cseh Tamás-lemezről >>>
01.13
| Beethovent ünnepli a világ >>>
01.11.
| Januárban folytatódik a Szent Efrém Férfikar Orientale lumen sorozata >>>
01.10.
| Impróműhely, mesedélelőtt, hangszersimogató – januárban indul a második STARTfeszt! >>>
01.18.
| Különleges Kakaókoncerttel készült a Miskolci Nemzeti Színház >>>
01.17.
| Világsztár érkezik Budapestre! – Az Animus elhozza olvasóinak Jo Nesbøt >>>
01.17.
| Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete >>>
01.16.
| JCDecaux – Jöjjön velünk egy kortárs művészeti utazásra! >>>
01.14.
| Öt hiányszakma képzését támogatja a Nemzeti Filmintézet >>>
01.14.
| Plusz előadást hirdet a Szabadtéri az Apáca show-ból >>>
01.14.
| A Fiatal Írók Szövetségét Antal Nikolett és Pataki Viktor vezetik tovább társelnöki rendszerben >>>
01.13.
| Az Élősködők hat kategóriában Oscar-jelölt! >>>
01.04.
| Tandori Ágnes emlékére >>>
12.28.
| Lukács Sándor kapta idén a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt >>>
12.22.
| Elkészült a Kecskeméti Katona József Múzeum digitális gyűjteményi adatbázisa >>>

Fenyvesi Orsolya, Mezei Gábor, Nagy Lea, Payer Imre, Sokacz Anita versei

Balogh Gyula, Bogdán László prózája

Tanulmányok Juhász Ferencről (Borsik Miklós, Csehy Zoltán, Kabdebó Lóránt, Kerber Balázs, Nemes Z. Márió, Németh Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Emőke)

Kőszegfalvi Ferenc Tornyai János humoráról

>>>

éjszaka van – negyven
kihűlt vagonnal és három fűtöttel
száguld a vonat

bár az én fülkém hideg
jobbat kívánnom
nem visz rá a lélek
mert száguldva szépek
az elszáradt tájak
s az elnagyolt árnyak
olyanok mint valami
földöntúli szabályosság síkidomai
[…]

>>>

Megkésett jegyzetek egy filozófiai előadásról
2012.11.12 - tiszatáj

ZALÁN TIBOR JEGYZETEI GYENGE ZOLTÁN A MŰVÉSZET SZÜLETÉSE CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL

A cím magyarázata ezúttal gyakorlatilag kötelező. A megkésett azt jelenti, valami miatt nem készült el időben a beszámoló Gyenge Zoltán előadásáról. A megkésésnek mindig oka van. Jelen esetben a filozófia, mint téma, amelytől az egyszerű honpolgár úgy fél, mint ördög a tömjénfüsttől. A megkésés oka tehát a félelem, mely maga a filozófia, melynek születéséről tartott előadást egy tudós ember. Tudományról beszélni nehéz dolog. Tudományról beszélt előadásról viszont szinte lehetetlen.

Mégis.

Sok érthetetlen dolog történt velünk ezen az estén, szerencsére. Először is, most már megvallhatom, nem is kicsit tartottam én ettől a Kovács Edit-vállalkozástól. A kitűnő művésznő nem csak színész, de esztéta is, épp Szegedre írt disszertációját erős érdeklődéssel és örömmel olvasta e sorok írója a közelmúltban. Egy Mindentudás Színházi Egyetemének elnevezett vállalkozást azonban, amelynek első előadójaként épp a nagytekintélyű Prof. Dr. Gyenge Zoltánt, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének vezető egyetemi tanárát tisztelhette a pulpituson az Ibsen Stúdiószínház közönsége november 5-én, 18 órakor, meglehetős túlzásnak tartottam, nem lebecsülve, csak felmérve Békéscsaba ilyen jellegű lehetséges szellemi kapacitását. Nos, az aggodalmam fölösleges volt. Ja, és még! Tomboltak az elemek az adott időben, ömlött az eső, fújt a szél, talán még villámlott is, de azt nem lehetett a sötéttől rendesen kivenni, na, szóval, ilyen időben az ember a kutyáját nem veri ki a házból, nem hogy filozófiai előadásokra – saját magát. És láss csodát, a terem megtelt emberekkel, sőt, még a lépcsőn is ülni kényszerültek. És nem vattaközönség, hanem érdeklődő emberek igen nagy és nem eléggé becsülendő csoportja. Diáktól a nyugdíjasig, tanártól a szerkesztőig sok és sokféle ember, közöttük szokatlan mennyiségű színész szorongott a széksorokban. A művészet születése címet adta tehát előadásának a professzor. Alcím: Művészettörténeti és filozófia bevezetés a művészet fogalmához konkrét a festészet, zene és színház alkotásainak felhasználásával. Na, erre a fára hogy varr vaskarikát a prof., gombokról nem is beszélve, hunyorítottam a mellettem ülő Elek főszerkesztőre, aki szintén némi kétkedéssel pislogott a székén egyelőre nyugodtan üldögélő, Kovács  Edit fölvezető, rávezető mondatait  szkeptikus nyugalommal hallgató előadó felé, na, erre hogy; és a tördelőszerkesztőktől épp előadásra érkezők szelíd bágyadtságával viszonozta a tekintetemet.

Gyenge prof. minden ceremóniát mellőzve felállt, ígéretet tett arra, hogy igyekszik nem érthetetlen lenni, és azok számára is élményt nyújtani, akiknek nincs különösebb filozófiai felkészültsége, majd minden további magyarázat nélkül felvetített két mondatot a fölötte kifeszített vászonra. Majd érthető volt, és mindenkinek nagy élményt nyújtott.

Karl Philipp Moritz: „A legnagyobb feladat, a legnemesebb gondolat számunkra az, hogy önmagunk legyünk, ezért halandó ajkáról nem hangozhat el fenségesebb szó a szépről, mint az, hogy van!”

Joachim Winckelmann: „a művészet legtisztább forrásai nyitva állnak: boldog az, ki megtalálja és megízleli azokat.”

Most értünk el címünk még meg nem magyarázott részéhez. Nem fogom interpretálni Gyenge prof. elhangzott előadását, hanem a rendelkezésemre bocsátott jegyzeteit idézem be. A kérdések, melyekre az előadó választ kívánt adni, és adott is bőséggel:

mi a szép és hol kezdődik a művészet?

lehet-e beszélni a művészetről vagy azt csinálni „kell”?

ha lehet beszélni, akkor hogyan szólhatunk úgy, hogy ne laposodjon el (ld. „verselemzések”) a róla való beszéd?

lehet-e tanulni a művészetet vagy az csak ösztönös megérzés?

mitől művészet a művészet, és mitől giccs a giccs?

– van-e haszna a művészetnek vagy a művészet egyszerűen „haszon-talan”?

– kell-e a művészetnek erkölcsileg megfelelőnek lennie?

A témák, melyekkel a filozófus foglalkozni kívánt és foglalkozott is:

 

I. A művész fogalma

  1. Antikvitás – képzett szakmunkás, aki vagy egy uralkodónak, a polis-nak, az egyháznak, vagy pedig magánvállalkozóként dolgozik.
  2. XVI. század elejétől – szociális és társadalmi, és intellektuális szempontból is a tudós szintjére emelkedik. Pápák és királyok bizalmasa, egyesek diplomáciai szerepet is betöltenek. Hét szabad művészet.
  3. Francia forradalom – a nemesi házak és az eddig meghatározó társadalmi pozíciók elvesztik befolyásukat. ROMANTIKA – az individuum szabadsága mindennél fontosabbá válik. Megszabadulás a volt feudális kötöttségektől. Az egyén szabadsága fontosabb, még az életnél is. A szabadság mint érték konkurens az élet mint értékkel szemben.
  4. XIX. sz. második fele – GUSTAV COURBET (francia festő) meghirdeti és gyakorolja is a társadalmon kívül élést. Megszabadulás a konvencióktól, a normális emberek szabályrendszerétől, a hagyományos etikai értékektől, a szociális kötöttségektől. – XIX. sz-i ÉLETFILOZÓFIÁK / NIETZSCHE, KIERKEGAARD / EGZISZTENCIALIZMUS  és FREUD elmélete mindezt filozófiai szempontból is alátámasztja.
  5. 1960-as évek – ANDY WARHOL  – a művésznek olyan pozíciót igényel, mint amilyet a Manager kap, vagy amit a sztárok élveznek (film, színház, opera, zene). Warhol szerint a művésznek legalább olyan anyagi helyzetet kell kapnia, mint a társadalom leggazdagabbjainak. Művész a felső tízezer tagjává akar válni. / egyre többeknek sikerül is.

 

II.  A művészet szerepe

Folyamatosan változik.

Az ókorban szakrális célok, vagy egyéni érdekek kielégítése / középkor – az egyik legnagyobb megrendelő maga az egyház. (Paradox módon azok a festmények, oltárok, amelyeket az egyház a templomokba rendelt meg, ma inkább múzeumokban láthatók). – Belting! 17. sz-tól művészeti ipar kialakulása.

Első múzeumok:  

1.) Uffizi (1591) /Medici gyűjteményből jön létre

2.) Louvre (1793) /a francia forradalomig a köz számára zárt hely

3.) Prado (1819) VII. Ferdinánd alapítja a Louvre mintájára

Művészeti ipar

Művészettörténet, művészeti kritika megjelenése, „művészeti termelés” (betriebsam – Heidegger)

Művészetgazdálkodás – aukciók / gyűjtők, a művészet egyre erőteljesebben áru, mégpedig egyre inkább konvertibilis áru // vö. H. Göring azokat a festményeket gyűjtötte, amelyeket a III. Birodalom hivatalosan kiátkozott –

2007-ben is kerültek elő svájci széfekből a festményei közül.

 

III.  Szép és művészet

Hegel

1. Szellemből született és újjászületett  –  SZÉP / Szerelem Platón  EROS / – Phaidrosz
2. Szabadság / autonómia

Rossz, mulandó világ látszata, versus művészet

3. A művészet célja (TELOS)   „A művészet tudománya önmagában, külső cél nélkül érdekes.” (Schelling)

(van-e haszna a művészetnek vagy a művészet egyszerűen „haszon-talan”?)

– (kell-e a művészetnek erkölcsileg megfelelőnek lennie?)

– (kell-e a művészetnek tanítania?)

– mi nem a célja

4. IGAZSÁG – Platón /SORS – IGAZSÁG  //  Ér mítosz / Thomas Mann, Hans Castorp — IDŐ

 

IV. Lehet-e beszélni a művészetről vagy azt csinálni „kell”?

  1. Hegel – esztétika helyett művészetfilozófia
  2. Georg Simmel – művészetfilozófia

Rilke: A művészetről való beszéd maga is művészet

Schelling: Kevesen veszik észre, hogy maga a nyelv, amellyel kifejezzük magunkat, a legtökéletesebb műalkotás.”

 

V. A művészet veszélye

  1. Szabadság érzete – versus –  állam diktátumai
  2. Entartete Kunst –

– 1928 NSDAP meghirdeti a „harc az igazi nemzeti művészetért” programot

– A Völkischer Beobachter 1927 augusztusában hirdette meg a Kampfbund für deutsche Kultur létrehozását, amely a hazafias és népi írókat, költőket és művészeket akarta előtérbe állítani. Szemben azokkal, akik az “igazi német értékeket” akarták elnyomni. Ennek egyenes következménye volt az 1937-ben rendezett “Entartete Kunst” kiállítás, és a vele együtt megnyitott Große Deutsche Kunstausstellung kiállítás.

– „a nemzeti érzésnek át kell hatnia az alkotásokat”

–  1937 München / Goebbels kormánybiztosként megnyitja a kiállítást (Kandinskij, Max Ernst, Kokoschka stb.)

– kb. 2 millióan nézték meg, exponenciálisan többen, mint a mellette nyitott „Nagy Német Művészet” kiállítást.

 

A közönség egyetlen pisszenés nélkül ülte végig a közel másfél órás előadást, az előadó kellő mennyiségben adagolta a drámát és a humort – felhasználva időnként hajdani színházi/színészi múltjának finom és ízléssel fölidézett kellékeit.

Platónnal, illetve Tolsztojjal fejeződött be az előadás. Platon beszél a művészet veszélyességéről a társadalomra nézvést; Tolsztoj Kreutzer szonátájában is ugyanez fogalmazódik meg. Amikor felcsendültek a Kreutzer szontáta hegedű-zongora hangjai, már egy felkészült közönség felkészült lelkében zendültek meg a visszatérő, és mindig mást és mást jelentő szólamok. Filozófiai előadás után ritkán ül ennyi megrendült ember a nézőtéren. Most ült. Hát, ez is a meglepetések közé tartozott.

Azon viszont már nem fogok meglepődni, ha a Mindentudás Színházi Egyetemének következő előadását is teljesen megtöltenék az érdeklődők. Gyenge professzorral nyitni a sorozatot remek ötlete volt Kovács Editnek, aki az est háziasszonyságát is betölti.

Ja, és. Gyenge professzor nem járult hozzá ahhoz, hogy jegyzeteit nyilvánosságra hozzam. A pontosság igénye azonban megkívánta, hogy így tegyek. Azt azonban nem szeretném, ha beperelne ezért. Más javaslatom van. Felajánlok egy üveg ötvenkét fokos házi pálinkát közös elfogyasztásra, melynek filozófiára gyakorolt hatása, az elfogyasztott mennyiséggel arányosan,  csak a legnagyobbakhoz, legjelentősebbekhez mérhető….

                                                                                                                            Zalán Tibor

 

P.s. Lapzárta után: Gyenge prof. a felajánlott pálinkát elfogadva, jegyzeteinek közléséhez hozzájárult!

 

Kép: Courbet: Önarckép avagy a kétségbeesett ember


Címke: , , ,
2020.01.20 - tiszatáj

KOVÁCS ANITA KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Fiatal alkotónk munkáiban: nem csupán bizonyos textúrák változatos alkalmazása és progresszív vonások keresztezése a fő cél. Műveiben az elemi (rejtett) erők és az ösztönös feltárások játéka formál meg egy-egy összképet, mely részletei mögül gyakran sejlenek fel különféle alakzatok… – Az alkotó portfólióját ím-ígyen próbálják megközelíteni bizonyos mesterek, poéták – és mű-vész-et-tört-én-ész-ek…

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

HÁROM DARAB A SZEGEDI KORTÁRS BALETT VÁGY-ESTJÉN
Vágy címmel három darabból álló bemutatóra készül február végén a Szegedi Kortárs Balett. Roberto Galvan argentin koreográfus az elmúlt napokban Szegeden járt, hogy betanítsa a mostani táncosoknak az Astor Piazzola zenéjére komponált, 1992-ben már óriási sikert aratott Koncert tangóharmonikára és zenekarra című művét… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Keresem a kapcsolatot a két művész alkotásai között. Rajcsók a hiányra épít, Esse Bánki a nem látható, de láthatóvá tett vonalakra, fénycsíkokra, fénypászmákra. A csutka mint hiány. Van egész alma is, kivágva egy rész belőle, egymás mellett vannak, rész és egész, az egész mint hiány. A rágás nyomai, az égig érő csutka, mint Jákob lajtorjája, felfele kell nézni […]

>>>
2020.01.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ELIA SULEIMAN FILMRENDEZŐVEL 
Szeptember 17-én, a CineFesten láthatta először a hazai közönség a cannes-i zsűri különdíjával honorált A mennyországnak kell lennie című egzisztencialista tragikomédiát. Rendezője nevéhez korábban olyan alkotások fűződtek, mint az Egy eltűnés krónikája, a Deus ex machina és A hátralévő idő, de közülük Magyarországon csak a másodikat játszották a mozik 16 évvel ezelőtt. Suleimant aktuális remekműve 2020. február 20-án debütál a filmszínházakban… – SZABÓ G. ÁDÁM INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

MARJANE SATRAPI: PERSEPOLIS
Van abban némi igazság, hogy Marjane Satrapi nem grafikus memoárként definiálja pályafutása főművét: a 2007-es, Vincent Paronnaud társrendezésében fogant, cannes-i zsűridíjjal jutalmazott rajzfilmadaptáció forrásanyaga ugyanis jóval rövidebb intervallumot ölel fel annál, minthogy rögtön számvetésről beszéljünk. Körülbelül 15 évet fog át a cselekménytelen, inkább színesítő-részletező momentumokra húzott narratíva… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS BOGDÁN ÁRPÁD FILMRENDEZŐVEL
A játékfilm, a színház és az irodalom világából érkező Bogdán Árpád filmrendező, egykor tíz évet élt a nyolcadik kerület mélyén. Legújabb dokumentumfilmjében ezt a miliőt és két erős karakterét mutatja be a nézőknek. Az interjú során a beszélgetés többek között kitér a történetmesélés fontosságára, a roma emberek jelenkori ábrázolhatóságára és a segítségnyújtás igényének alapvető fontosságára… – SZÁSZ CSONGOR INTERJÚJA

>>>
2020.01.17 - tiszatáj

A ROMÁN KULTÚRA NAPJÁN FOTÓKIÁLLÍTÁS NYÍLT A DUGONICS TÉREN
A Budapesti Román Kulturális Intézet Szegedi Fiókszervezete a Purcărete világa című multidiszciplináris projekttel – fotókiállítással, filmvetítéssel és a hozzá kapcsolódó beszélgetéssel – ünnepelte szerdán a Román Kultúra Napját. A tárlat február 17-ig tekinthető meg a szervezet Dugonics téri székhelyén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2020.01.14 - tiszatáj

GONDOLATOK SZILÁK ANDREA BUNKER CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁRÓL
A művész jelenlegi kiállításnak előkészítése során a galéria terében egy olyan urbánus természeti képződményre talált, amit bunkerré lehet tenni – vagy legalábbis kihasználta azokat az adottságait, amik lehetővé teszik, hogy bunkerként is funkcionálhasson. Jelentősebb környezetalakítás nélkül birtokba vette ezt a helyet (vagy ide menekült), és berendezett benne egy otthont, egy helyet, ahol túl lehet élni… – VIDRA RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.01.13 - tiszatáj

BALCZÓ PÉTER ÉS HANCZÁR GYÖRGY A COSI FAN TUTTÉBAN
Kettős szereposztásban mutatja meg Mozart Cosi van tutte című operáját a Szegedi Nemzeti Színház. Két olyan művész osztozik Ferrando jelmezén, akik régi ismerősök, pályájuk Szegeden indult. Balczó Péter főképp a budapesti Magyar Állami Operaházban énekel. Hanczár György viszont inkább külföldi színpadokon énekelt az elmúlt időszakban. Régebben is voltak már váltótársak egy szerepben. A tenorokra gyakran jellemző féltékenység és rivalizálás azonban szerencsére nem bántja őket… – MÁROK TAMÁS INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő