05.07.
| Online közvetítik a Prágai Tavasz fesztivált >>>
04.19.
| REÖK – Meghosszabbítva a Táblaképfestészeti Biennálé jelentkezési határideje >>>
04.18.
| Alkotói pályázatot hirdet a Trafó >>>
04.15.
| 6 fesztiválfellépést lehet nyerni a debreceni tehetségkutatón >>>
04.06.
| Online videókkal segíti az oktatást a szekszárdi német színház >>>
04.02.
| Bogyó és Babóca 4. ‒ Tündérkártyák ‒ 13 + 1 új mese bemutatója >>>
03.31.
| Magyarországi kulturális javakat tesz elérhetővé a Digipédia >>>
03.31.
| A virtuális térbe költözött a Kazinczy Múzeum >>>
03.30.
| Segíts te is menteni a magyar webet! >>>
NAPI TANDORI

04.02.
| Szolidaritásra buzdítanak a hazai zenészek >>>
04.01.
| Az interneten rendezik meg idén a Krakkói Filmfesztivált >>>
04.01.
| Elindul az színházi háttérszakmák áthidaló támogatására a FESZ Segélyalap >>>
03.31.
| Európai Örökség címet adományozott Szentendrének az Európai Bizottság >>>
03.24.
| Online fesztivált rendez a Friss Hús a korábbi évek filmjeiből >>>
03.23.
| Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek >>>
03.23.
| Számos kulturális intézmény jelentkezik online tartalmakkal >>>
03.22.
| Több száz hangoskönyv lett ingyenesen hallgatható az MTVA Archívumában >>>
03.20.
| A mellékelt példa – A Tiszatáj Diákmellékletei >>>

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>

Beszarni könnyű, de jól összecsinálni magad, na arra nem mindenki képes. Elengeded, had folyjék, aztán lesz ami lesz. Ehhez nem kell tudomány. Csurog a combon, csurog a térden, egy kicsi a bokára, egy kicsi a szőnyegre, ahogy esik, úgy tottyan. De ahhoz, hogy csupa szar legyen minden körülötted, azt már nem tudja bárki jöttment szarógalamb. Technika, rátermettség, elhivatottság és egészséges öntudat. Ezek szükségeltetnek egy tisztességes beszaráshoz. […]

>>>

Megkésett jegyzetek egy filozófiai előadásról
2012.11.12 - tiszatáj

ZALÁN TIBOR JEGYZETEI GYENGE ZOLTÁN A MŰVÉSZET SZÜLETÉSE CÍMŰ ELŐADÁSÁRÓL

A cím magyarázata ezúttal gyakorlatilag kötelező. A megkésett azt jelenti, valami miatt nem készült el időben a beszámoló Gyenge Zoltán előadásáról. A megkésésnek mindig oka van. Jelen esetben a filozófia, mint téma, amelytől az egyszerű honpolgár úgy fél, mint ördög a tömjénfüsttől. A megkésés oka tehát a félelem, mely maga a filozófia, melynek születéséről tartott előadást egy tudós ember. Tudományról beszélni nehéz dolog. Tudományról beszélt előadásról viszont szinte lehetetlen.

Mégis.

Sok érthetetlen dolog történt velünk ezen az estén, szerencsére. Először is, most már megvallhatom, nem is kicsit tartottam én ettől a Kovács Edit-vállalkozástól. A kitűnő művésznő nem csak színész, de esztéta is, épp Szegedre írt disszertációját erős érdeklődéssel és örömmel olvasta e sorok írója a közelmúltban. Egy Mindentudás Színházi Egyetemének elnevezett vállalkozást azonban, amelynek első előadójaként épp a nagytekintélyű Prof. Dr. Gyenge Zoltánt, a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének vezető egyetemi tanárát tisztelhette a pulpituson az Ibsen Stúdiószínház közönsége november 5-én, 18 órakor, meglehetős túlzásnak tartottam, nem lebecsülve, csak felmérve Békéscsaba ilyen jellegű lehetséges szellemi kapacitását. Nos, az aggodalmam fölösleges volt. Ja, és még! Tomboltak az elemek az adott időben, ömlött az eső, fújt a szél, talán még villámlott is, de azt nem lehetett a sötéttől rendesen kivenni, na, szóval, ilyen időben az ember a kutyáját nem veri ki a házból, nem hogy filozófiai előadásokra – saját magát. És láss csodát, a terem megtelt emberekkel, sőt, még a lépcsőn is ülni kényszerültek. És nem vattaközönség, hanem érdeklődő emberek igen nagy és nem eléggé becsülendő csoportja. Diáktól a nyugdíjasig, tanártól a szerkesztőig sok és sokféle ember, közöttük szokatlan mennyiségű színész szorongott a széksorokban. A művészet születése címet adta tehát előadásának a professzor. Alcím: Művészettörténeti és filozófia bevezetés a művészet fogalmához konkrét a festészet, zene és színház alkotásainak felhasználásával. Na, erre a fára hogy varr vaskarikát a prof., gombokról nem is beszélve, hunyorítottam a mellettem ülő Elek főszerkesztőre, aki szintén némi kétkedéssel pislogott a székén egyelőre nyugodtan üldögélő, Kovács  Edit fölvezető, rávezető mondatait  szkeptikus nyugalommal hallgató előadó felé, na, erre hogy; és a tördelőszerkesztőktől épp előadásra érkezők szelíd bágyadtságával viszonozta a tekintetemet.

Gyenge prof. minden ceremóniát mellőzve felállt, ígéretet tett arra, hogy igyekszik nem érthetetlen lenni, és azok számára is élményt nyújtani, akiknek nincs különösebb filozófiai felkészültsége, majd minden további magyarázat nélkül felvetített két mondatot a fölötte kifeszített vászonra. Majd érthető volt, és mindenkinek nagy élményt nyújtott.

Karl Philipp Moritz: „A legnagyobb feladat, a legnemesebb gondolat számunkra az, hogy önmagunk legyünk, ezért halandó ajkáról nem hangozhat el fenségesebb szó a szépről, mint az, hogy van!”

Joachim Winckelmann: „a művészet legtisztább forrásai nyitva állnak: boldog az, ki megtalálja és megízleli azokat.”

Most értünk el címünk még meg nem magyarázott részéhez. Nem fogom interpretálni Gyenge prof. elhangzott előadását, hanem a rendelkezésemre bocsátott jegyzeteit idézem be. A kérdések, melyekre az előadó választ kívánt adni, és adott is bőséggel:

mi a szép és hol kezdődik a művészet?

lehet-e beszélni a művészetről vagy azt csinálni „kell”?

ha lehet beszélni, akkor hogyan szólhatunk úgy, hogy ne laposodjon el (ld. „verselemzések”) a róla való beszéd?

lehet-e tanulni a művészetet vagy az csak ösztönös megérzés?

mitől művészet a művészet, és mitől giccs a giccs?

– van-e haszna a művészetnek vagy a művészet egyszerűen „haszon-talan”?

– kell-e a művészetnek erkölcsileg megfelelőnek lennie?

A témák, melyekkel a filozófus foglalkozni kívánt és foglalkozott is:

 

I. A művész fogalma

  1. Antikvitás – képzett szakmunkás, aki vagy egy uralkodónak, a polis-nak, az egyháznak, vagy pedig magánvállalkozóként dolgozik.
  2. XVI. század elejétől – szociális és társadalmi, és intellektuális szempontból is a tudós szintjére emelkedik. Pápák és királyok bizalmasa, egyesek diplomáciai szerepet is betöltenek. Hét szabad művészet.
  3. Francia forradalom – a nemesi házak és az eddig meghatározó társadalmi pozíciók elvesztik befolyásukat. ROMANTIKA – az individuum szabadsága mindennél fontosabbá válik. Megszabadulás a volt feudális kötöttségektől. Az egyén szabadsága fontosabb, még az életnél is. A szabadság mint érték konkurens az élet mint értékkel szemben.
  4. XIX. sz. második fele – GUSTAV COURBET (francia festő) meghirdeti és gyakorolja is a társadalmon kívül élést. Megszabadulás a konvencióktól, a normális emberek szabályrendszerétől, a hagyományos etikai értékektől, a szociális kötöttségektől. – XIX. sz-i ÉLETFILOZÓFIÁK / NIETZSCHE, KIERKEGAARD / EGZISZTENCIALIZMUS  és FREUD elmélete mindezt filozófiai szempontból is alátámasztja.
  5. 1960-as évek – ANDY WARHOL  – a művésznek olyan pozíciót igényel, mint amilyet a Manager kap, vagy amit a sztárok élveznek (film, színház, opera, zene). Warhol szerint a művésznek legalább olyan anyagi helyzetet kell kapnia, mint a társadalom leggazdagabbjainak. Művész a felső tízezer tagjává akar válni. / egyre többeknek sikerül is.

 

II.  A művészet szerepe

Folyamatosan változik.

Az ókorban szakrális célok, vagy egyéni érdekek kielégítése / középkor – az egyik legnagyobb megrendelő maga az egyház. (Paradox módon azok a festmények, oltárok, amelyeket az egyház a templomokba rendelt meg, ma inkább múzeumokban láthatók). – Belting! 17. sz-tól művészeti ipar kialakulása.

Első múzeumok:  

1.) Uffizi (1591) /Medici gyűjteményből jön létre

2.) Louvre (1793) /a francia forradalomig a köz számára zárt hely

3.) Prado (1819) VII. Ferdinánd alapítja a Louvre mintájára

Művészeti ipar

Művészettörténet, művészeti kritika megjelenése, „művészeti termelés” (betriebsam – Heidegger)

Művészetgazdálkodás – aukciók / gyűjtők, a művészet egyre erőteljesebben áru, mégpedig egyre inkább konvertibilis áru // vö. H. Göring azokat a festményeket gyűjtötte, amelyeket a III. Birodalom hivatalosan kiátkozott –

2007-ben is kerültek elő svájci széfekből a festményei közül.

 

III.  Szép és művészet

Hegel

1. Szellemből született és újjászületett  –  SZÉP / Szerelem Platón  EROS / – Phaidrosz
2. Szabadság / autonómia

Rossz, mulandó világ látszata, versus művészet

3. A művészet célja (TELOS)   „A művészet tudománya önmagában, külső cél nélkül érdekes.” (Schelling)

(van-e haszna a művészetnek vagy a művészet egyszerűen „haszon-talan”?)

– (kell-e a művészetnek erkölcsileg megfelelőnek lennie?)

– (kell-e a művészetnek tanítania?)

– mi nem a célja

4. IGAZSÁG – Platón /SORS – IGAZSÁG  //  Ér mítosz / Thomas Mann, Hans Castorp — IDŐ

 

IV. Lehet-e beszélni a művészetről vagy azt csinálni „kell”?

  1. Hegel – esztétika helyett művészetfilozófia
  2. Georg Simmel – művészetfilozófia

Rilke: A művészetről való beszéd maga is művészet

Schelling: Kevesen veszik észre, hogy maga a nyelv, amellyel kifejezzük magunkat, a legtökéletesebb műalkotás.”

 

V. A művészet veszélye

  1. Szabadság érzete – versus –  állam diktátumai
  2. Entartete Kunst –

– 1928 NSDAP meghirdeti a „harc az igazi nemzeti művészetért” programot

– A Völkischer Beobachter 1927 augusztusában hirdette meg a Kampfbund für deutsche Kultur létrehozását, amely a hazafias és népi írókat, költőket és művészeket akarta előtérbe állítani. Szemben azokkal, akik az “igazi német értékeket” akarták elnyomni. Ennek egyenes következménye volt az 1937-ben rendezett “Entartete Kunst” kiállítás, és a vele együtt megnyitott Große Deutsche Kunstausstellung kiállítás.

– „a nemzeti érzésnek át kell hatnia az alkotásokat”

–  1937 München / Goebbels kormánybiztosként megnyitja a kiállítást (Kandinskij, Max Ernst, Kokoschka stb.)

– kb. 2 millióan nézték meg, exponenciálisan többen, mint a mellette nyitott „Nagy Német Művészet” kiállítást.

 

A közönség egyetlen pisszenés nélkül ülte végig a közel másfél órás előadást, az előadó kellő mennyiségben adagolta a drámát és a humort – felhasználva időnként hajdani színházi/színészi múltjának finom és ízléssel fölidézett kellékeit.

Platónnal, illetve Tolsztojjal fejeződött be az előadás. Platon beszél a művészet veszélyességéről a társadalomra nézvést; Tolsztoj Kreutzer szonátájában is ugyanez fogalmazódik meg. Amikor felcsendültek a Kreutzer szontáta hegedű-zongora hangjai, már egy felkészült közönség felkészült lelkében zendültek meg a visszatérő, és mindig mást és mást jelentő szólamok. Filozófiai előadás után ritkán ül ennyi megrendült ember a nézőtéren. Most ült. Hát, ez is a meglepetések közé tartozott.

Azon viszont már nem fogok meglepődni, ha a Mindentudás Színházi Egyetemének következő előadását is teljesen megtöltenék az érdeklődők. Gyenge professzorral nyitni a sorozatot remek ötlete volt Kovács Editnek, aki az est háziasszonyságát is betölti.

Ja, és. Gyenge professzor nem járult hozzá ahhoz, hogy jegyzeteit nyilvánosságra hozzam. A pontosság igénye azonban megkívánta, hogy így tegyek. Azt azonban nem szeretném, ha beperelne ezért. Más javaslatom van. Felajánlok egy üveg ötvenkét fokos házi pálinkát közös elfogyasztásra, melynek filozófiára gyakorolt hatása, az elfogyasztott mennyiséggel arányosan,  csak a legnagyobbakhoz, legjelentősebbekhez mérhető….

                                                                                                                            Zalán Tibor

 

P.s. Lapzárta után: Gyenge prof. a felajánlott pálinkát elfogadva, jegyzeteinek közléséhez hozzájárult!

 

Kép: Courbet: Önarckép avagy a kétségbeesett ember


Címke: , , ,
2020.04.05 - tiszatáj

A PLATFORM
Színdarabnak készült, Galder Gaztelu-Urrutia azonban 2 év alatt felturbózta az alapanyagot és filmmé gyúrta át. Nem váltja meg a világot a Netflixen kikötő A platform, jobbára serényen illeszkedik a kortárs spanyol zsánerfilmek sorába, horror-és suspense-elemekkel tűzdelt társadalombírálata viszont nagyrészt jól működik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.04.03 - tiszatáj

BATYKÓ RÓBERT: RHOMBUS HEAD
Batykó konzekvensen épülő festészeti életművében nemrég új lépcsőfokot jelentettek a képein megjelenő enigmatikus képterek és rejtélyes kompozíciók. Legújabb képein – amiket a Rhombus Head sorozatban láthatunk – is továbbviszi poszt-digitális festészeti gyakorlatát: amíg eddigi sorozataiban a virtuális valóságban fellelhető képi formák festészeti újrafogalmazásán dolgozott, új művei már határozottan az ábrázolhatóság kérdéseit feszegetik… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.04.03 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS AJÁNLÓJA

Ligeti György: Viola Sonata
Brácsa: Daniele Colombo
A borítókép Hans Hofmann festménye

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE
KONRÁD GYÖRGGYEL 
…a merészebbek fél lábbal kívül voltak a rendszeren, de fél lábbal belül. Nekem viszont az egyik lábam sem volt benn. Úgyhogy amikor a Csoóri Sanyi először próbálkozott a Hitel megalapításával, mondtam neki, ezt soha nem fogjátok megkapni, majd adnak helyette valami kockacukrot. Legalább állítsatok össze egy számot, és azt tegyétek le a Széchenyi Könyvtárban, hogy legyen valami kézzelfogható. Mondtam Sanyinak, hogy a legjobb az volna, ha szamizdatban megcsinálnátok, de erre nem vállalkozott.

>>>
2020.04.01 - tiszatáj

Tisztelt Olvasóink, Szerzőink!

Tekintettel a járványügyi veszélyhelyzetre, a Tiszatáj szerkesztősége úgy döntött, hogy áprilistól a Tiszatáj folyóiratot kizárólag digitálisan teszi elérhetővé az érdeklődők számára. Bízunk benne, hogy a válság elmúltával, amennyiben a folyóirat-támogatások is beindulnak, olvasóink újra nyomtatott formájában is kezükbe vehetik a lapot.

>>>
2020.03.31 - tiszatáj

LAUDÁCIÓ GERGELY ÁGNES TISZATÁJ-DÍJÁHOZ
Gergely Ágnes 1989-ben közölte a Péter-Pál után című versét a Tiszatájban, vagyis 31 éve rendszeres szerzője a lapnak. Több olyan darabot is közölt a folyóiratban, amelyre a szakma is felfigyelt. Legutóbb például a szintén Tiszatáj-díjas Sándor Iván írt 12 pontból álló kommentárt Az utolsó pillanat című költeményéről, amely a folyóirat 2017/10-es számában jelent meg. A vers azért is jelentős esemény a Tiszatáj számára, mert Gergely egyrészt tanúként szólal meg, Nagy Imre nem pusztán metaforikus alak a költeményében… – ORCSIK ROLAND LAUDÁCIÓJA

>>>
2020.03.30 - tiszatáj

Hogy egy olyannyira világgal-foglalkozó költő aktualitásáról beszélünk (hirtelen?), amilyen fokig e kritérium Szabó Lőrincnek legalább három kötetére illhet, vajon az így vizsgált líra megnövéséről az időben, vagy az idők „jelleges változásáról” (globali­zá­ciós és egyéb napjainkat tekintve: romlásáról) szól-e?
Válaszunkat előrevetítve: globálisan sem-sem, beállt korunkat (kinek-kinek tetszé­sére bízzuk, az idő készülődését tekintve huszonvalahány évet, netán tizenegy, tíz stb. évet számol-e így), a már valóban tagadhatatlan, múlandónak nem remélhető jellegeket tekintvén igencsak, igen-igen […]

>>>
2020.03.29 - tiszatáj

TERÉZIA MORA: SZERELMES UFÓK
A tíz elbeszélést felsorakoztató Szerelmes ufók mérföldkőnek tekinthető a leginkább regényeivel (el)ismertté vált Terézia Mora pályáján: novellákkal kezdte pályafutását, s immáron kanonizált szépíróként visszatért alkotói origójának műfajához. Az összehasonlítás apropója így adott, sőt egyenesen kikerülhetetlen. Az eltelt tizenhét év eredménye pedig az írói kibontakozás vonatkozásában – Mora történeteivel és hőseivel ellentétben – egyértelműen optimizmusra ad okot… – HAJNAL ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő