Tiszatájonline | 2012. október 27.

„A homályt is leiszom az égről”

BOZSIK PÉTER: A PÁLINKA DICSÉRETE ÉS MÁS TÖRTÉNETEK
A jó cím vagy alcím ugyanúgy eladja a könyvet, mint a szerző neve, ha már olvastunk tőle olyat, ami tetszett. Bozsik Péter neve számomra ilyen, könyvvásárlásra buzdító, ugyanakkor melyik derék pálinkaivó magyar ember állhatna ellen egy pálinkaenciklopédiának? […]

BOZSIK PÉTER: A PÁLINKA DICSÉRETE ÉS MÁS TÖRTÉNETEK

A jó cím vagy alcím ugyanúgy eladja a könyvet, mint a szerző neve, ha már olvastunk tőle olyat, ami tetszett. Bozsik Péter neve számomra ilyen, könyvvásárlásra buzdító, ugyanakkor melyik derék pálinkaivó magyar ember állhatna ellen egy pálinkaenciklopédiának? Nem csalódik, aki elolvassa, gondolatébresztően szórakoztató mű Bozsik Péter A pálinka dicsérete és más történetek című kötete.

más történetekben az elbeszélőként megjelenő Bálványi, Bozsik és Karácsonyi Péterek – mintha a nagy Péter-generációra (Hajnóczy, Esterházy, Dobai, Nádas, Lengyel és más Péterekre) utalna a keresztnév megtartása, sajátos módon egymás anekdotikus történeteit, illetve az alteregóktól az origóig visszavezető történeteket mesélik egymásnak.

Bálványi az elbeszélő író szerint „egyik lehetséges életem valós figurája”, és így van ez a többi alteregóval is, akik belelátnak egymás életébe, sajátjukként élik meg azt, cselekedeteikkel befolyásolják a másik sorseseményeit, amelyek végtére a sajátjuk. Vagyis a szerzőé, függetlenül attól, hogy a történetek Csáth Gézáról, Matuska Szilveszterről vagy Bozsik Péterről szólnak.

A kötet első, Rákszem című fejezetében szereplő elbeszélések éppen ezek által az elbeszélők által kötődnek egymáshoz, sűrű átfonódásokkal, szövegből szövegbe vezető, előre vagy visszautaló szálakkal, korábbi műveket megidéző motívumokkal, külső, idegen szövegekre tett utalásokkal bonyolítva összekapcsolódásukat. Valójában persze nem bonyolult szövegek Bozsik elbeszélései, ha csak abból a szempontból nem, hogy rétegezettségük és összetettségük rendkívül olvasmányos prózává szervesül. Az első ciklus a címadó írást kivéve a hazáját elhagyó, emigráns író és családja tragikomikus történeteit fogja egybe: a megélhetésért folytatott küzdelmet, a hatósággal (kommunális felügyelőség, adóhatóság, szoftverrendőrség) szembesülés kafkai vízióit, alkotói dilemmáit és válságait. Keserédes történetek ezek mind, amelyeket csupán azért olvasunk derűsen mosolyogva vagy egyenesen kacagva, mert tudjuk, nem velünk történtek meg, és biztonságot remélve hisszük, hogy nem is kerülünk hasonló helyzetbe.

A következő, A kór háza című ciklus első fejezete Bozsik korábbi, Az attentátor című regényének hőse, Matuska Szilveszter köré épít szép történetet, a következőben a szerző és a hős viszonyát viszi abszurdig, az innét vett idézet csupán aperitif a szellemes történethez: „Julén Horn ül az asztalnál és sír. Julén Horn alanya egy bővített mondatnak. Ha mondatba foglalod a nevét, ő a mondat alanya. Mondaton kívül senki és semmi.” A címadó elbeszélés hasonlóan intim tartalmú, csak nem szellemi, hanem fizikai vonatkozású, hiszen a szerző heresérvműtétje áll középpontjában.

Az Állati mesék ciklus valóságtartalmában visszacsatol az első fejezet személyesen megélt történeteihez, hangulatuk oldottabb, előadásmódjuk célratörő, tárcaszerűen letisztult.

Ezt követően jutunk a kíváncsian várt, A pálinka dicsérete című ciklushoz. A Pálinkaenciklopédia című írás egyéni válasz Hamvas Bélának A bor filozófiája című művére, középpontjában a pálinkafőzés és pálinkafogyasztás személyes tapasztalataival, illetve a különböző ivási alkalmakhoz kapcsolódó remek mikrotörténetekkel. Meg a következőhöz hasonló bölcseletekkel: „A pálinkaivás belső utazás a lélek legrejtettebb zugaiba. Egyszerre van jelen benne a víz anyaga, a bor lelke és a vér szelleme. Fogalmat eme itóka természetéről az alkothat igazán, aki késő este, vagy éhomra, ebéd előtt, fölhörpintett egy stampedli, mondjuk barackpálinkát. Az az ember birtokosa a legmélyebb tudásnak, az tudja, mi az agynak a vér, jóginak a transz, költőnek az ihlet.”

A szócikkekbe rendezett lexikonformát a kötet végéig megtartja a szerző, azzal, hogy a pálinkás fejezet gyakorlatias komolyságot és anekdotizmust ötvöző hangütése a Sörszótárban és a Gumisztikák fejezetben a humoros fantáziának is teret nyitnak, a Minimániákban rövid, anekdotikus történetek sorjáznak, a szösszenetnyi Minuták pedig átcsapnak abszurdba.

Nem csak pálinkaivóknak ajánlható.

(zEtna, Zenta, 2012, 189 oldal)

Fekete J. József

Forrás: magyarszo.com