07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

A mai kor pestisjárványai
2012.10.21 - tiszatáj

Albert Camus Nobel-díjas író egyik legnépszerűbb művéből A pestisből írt monodrámát Francis Huster jegyzi. A világ közel összes nyelvén megjelent Camus regény egy meg nem történt pestisjárványt ír le, amely számos morális és társadalmi kérdést vet fel.

A MASZK Őszi Kollekciójának egyik darabjaként került Szegedre a Szakkör, a Francia Intézet, a FÜGE és a Vígszínház közös bemutatója; Camus regénye ezúttal Hegedűs D. Géza tolmácsolásában Márkos Albert csellóművész közreműködésével szerepelt a Régi Zsinagóga színpadán.

Albert Camus 1947-ben megjelent A pestis című könyve egy Észak-Algír kisváros, Orán városában végigsöprő pestisjárványt mutat be. A regény központi motívuma az ember természettel, valamint Istennel való kilátástalannak tűnő küzdelme. A műben megjelenő öt stádium egy város hanyatlásának majd feltámadásának történetét írja le. Az otthon ezúttal nem a család és a szeretet helyszíne lesz, hanem a pestis bacilusainak telephelyévé válik, a benne uralkodó elem az élet helyett ezentúl a halál lesz. A járvány következményeként elrendelt karantén, a város bezárása számos változást okoz az emberek életében. Központi témává válik az elszakítottság, a hovatartozás, az identitás és a múlandóság.

A Dömötör András rendezésében színpadra állított monodráma is ezen témakörök feltálalását, boncolgatását tűzte ki célul. A mai korra tökéletesen rímelő mondatok, mint például a „Vannak pillanatok ebben a városban, amikor nem érzek mást, csak lázadást” vagy „Az istencsapást az ember fel sem fogja, irreálisnak tartja. Rossz álom, majd elmúlik. De nem múlik el.” helyezik kontextusba az előadást.

A színpad üres, csupán két széket és nyolc üzemi lámpát tartalmazó tere metaforikus erőkkel bír. A vizuális minimalizmust kiválóan egészíti ki a térben megjelenő felfokozott auditivitás. Márkos Albert csellista zenéi kiválóan alkalmazkodnak a narratív elvárásokhoz. A gordonkából „kinyert” hangok olykor mint aláfestő zene, máskor mint az elbeszélést kísérő effektek, egyes esetekben pedig mint zavart keltő elemek jelennek meg. Irigylésre méltó az a profizmus, amellyel Márkos bánik a hangszerével, amelynek minden porcikáját felhasználva teszi hátborzongatóan hitelessé az előadást. Az egyes karakterekhez rendelt attribútumok nem pusztán verbálisan, hanem a zene nyelvén is megszólaltatásra kerülnek. A zenész (és a hangszere) folyamatos interakcióban áll a Camus szöveggel, reflektál rá, valamint méltó partnerévé tud válni. Az éppen elbeszélt helyszínekhez szimbolikus dallamokat rendel, így téve könnyebbé a befogadó számára a megértést. A színpadot ezúttal nem a képek töltik meg, hanem a hang válik dominánssá.

Hegedűs D. Géza a regény összes karakterét egymaga jeleníti meg. Az elbeszélést a helyszín és a körülmények leírásával kezdi, majd bemutatja magát az elbeszélőt, doktor Rieux-t, aki mint a pestis elleni hadjárat vezetője jelenik meg. Hegedűs D. kiválóan építi fel a több, mint egy tucat ábrázolni kívánt karaktert. A párbeszédekben a figurák közötti váltást sok esetben a már említett hangeffektek jelzik, amelyekhez a színész játékának gyors váltása társul. Hegedűs D. hatalmas intenzitással, érzékenységgel és odaadással létezik a színpadon, amelyet egymaga is képes uralni. Az egyes párbeszédek, gondolatmenetek végén teremtett megdöbbentő csöndek fokozzák az egyébként is zavarba ejtően őszinte előadás élményét. A színész a nézőknek teszi fel kérdéseit: hallottak-e már a gyermekét éppen elveszítő anyát üvölteni, vagy tudják-e hogy a kivégzéseken hogyan lőnek agyon egy embert. A kérdéseket mély hallgatás követi. A tapintható csöndben a nézők még egymás lélegzetvételét is hallhatják mialatt Hegedűs D. a válaszokra várva néz rájuk. Félelmetes érzés, amikor az egyes haláleseteket meséli el és ahogyan a történeteket mindig egy kiszemelt embernek szánja.

Az előadás üzenete talán sosem volt annyira aktuális, mint ezen az estén, itt, Szegeden: mielőtt a művészek a színpadra léptek volna, a rendező felolvasta a Független Előadó-művészeti Szövetség által írt nyílt levelet, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának zárolási kötelezettségének ügyében fogalmazódott meg.

Klatka Eszter

[nggallery id=89]
Fotó: Révész Róbert


Címke: , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő