05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Délvidéki Prométheusz
2012.10.02 - tiszatáj

VINKLER LÁSZLÓ EMLÉKEZETE

Ahány tájék, annyiféle tűzhozó. Ha a somogyiak Rippl-Rónaival büszkélkednek, a baranyaiaknak ott van Martyn Ferenc. A Bács megyeiek pedig Tóth Menyhértre voksolnak, a vásárhelyiek meg Tornyai vérbő piktúrájára. A szomszédos Szegednek már nemigen akad ilyen csillagképe, itt inkább az irodalmi, színházi, zenei kiválóságok dominálnak. Igaz, sokan tudnak Vinkler László festőművész termékeny munkálkodásáról, csak ez felemás, felszínes respekció. Mert főként a kedves, jóvágású, bámulatos felkészültségű főiskolai mestert értékelik benne. Holott számára a festészet volt az igazi harcmező, mármint az autentikus modern formanyelv megteremtése. Ámde miként lehetett idáig eljutni egy meglehetősen konzervatív, dogmatikus és eklektikus korszakban? Lényegében erről szólt az alkotó sokoldalú, küzdelmes pályája (1912–1980).

Fiatal fejjel főként a figurális tolmácsolásban jeleskedett. Második László Fülöpöt csinálok magából – mondta nem egyszer főiskolai mentora, Karlovszky Bertalan. Vinkler ellenben mást, többet gondolt a művészetről. Pláne azután, amint alaposabban megismerte az olasz reneszánsz, majd a francia kortárs festészetet. Hisz mindvégig Michelangelo és Picasso példája lebegett lelki szemei előtt. Habár a jellemábrázolás, az arcmás is egyre-másra ott kísérte nyugtalan, kísérletező tevékenységét. Elég most csak remekbe szabott Szent-Györgyi Albert vagy Kerényi Károly portréira utalnom. Hogy miként került e kitűnő tudósok közelébe? A negyvenes évek elején a művész lakása egy kivételes baráti társaság színtere lehetett (pl.: Sík Sándor, Bálint Sándor, Rusznyák József). Különben épp Kerényitől nyerte a legdöntőbb inspirációt a görög mitológia tüzetesebb festői vizsgálatához. Ezzel akaratlanul is Devecseri művészi ikertestvérévé vált.

Másfelől meg egy históriai érvényű tematikai, gondolati bázisteremtővé.

Léleklátó portrék és antik példázatok? Továbbá expresszív tájlátomások és kubista, szürreális figurációk? Igen, a harmincas esztendők végétől Vinklert egyre inkább az avantgárd fortélyai izgatták. Hol a spontán, szuggesztív kolorisztika rejtélyeit kutatta, hol az emberi alakzatokban rejlő titokzatos, paradox jelentéseket. A külső szemlélők persze értetlenül, fejcsóválva fogadták e korszerű fejleményeket. S amolyan képlékeny, próteuszi szerzőnek könyvelték el az alkotót. Pedig valójában egy progresszív hajlamú, történelmi átkú, szerencsétlen nemzedék jellegzetes képviselőjével szembesültek. Akiknek nem adatott meg a nyugodt, szisztematikus stílusépítés lehetősége. Nekik akarva-akaratlan mohó mindenevőkké kellett válniuk, ha el akartak érni valamit. A derűs, optimista Vinkler freskói eszmevilága mindenesetre tudományos és művészi fellegvárnak tekintette Szegedet. E lomha, falusias település azonban nemigen bírt mit kezdeni modern szellemű, jóravaló fiával.

Hozzá fűződött például az itteni főiskola Rajz és Művészettörténet Tanszékének megteremtése, megindítása. Majd olyan alkotók kerültek ki kezei közül, mint a nagyszerű Lóránt János, Oroján István, Veres Mihály vagy Zoltánfy István. A mindennapi oktatás fárasztó praxisa ugyanakkor csak-csak beleszólt festői energiáiba. Holott a rendkívül tájékozott, nyelveket beszélő művész életformájában az elméleti vizsgálódásnak, tanulmányírásnak is nyilvánvaló helye volt. Főként az átfogó érvényű stílustörténeti, művészet-lélektani dilemmák érdekelték, legyen szó akár az életkorok és tematikák érdekes összecsengéséről, netán a realista és korszerű előadások belső kontinuitásáról. Az elmés, meditatív, naplót vezető Vinkler Lászlónak történetesen az villant eszébe az 56-os forradalomról: Kedves kis országom, te semmivel sem vagy gyengébb, bátortalanabb, mint a dicső Hollandia.

Rendhagyó, találó párhuzam.

Mint ahogy a szorgos, kutakodó művész tényleges magára találása is egy tragikus, katartikus eseménynek köszönhető. A szegedi mester ugyanis teljességre törő, visszatekintő tárlatot rendezett a fővárosi Ernst Múzeumban (1959). Csakhogy avantgárd műveit a zsűri egyszerűen le sem árazta. Mintha nem is léteztek volna. Egyben kizárták a Képzőművészeti Szövetségből, amint a kritikai reflexiók is igencsak kedvezőtlenek voltak. Csupán ketten akadtak, akik elismeréssel adóztak Vinkler kirukkolásának, egyiküket Barcsay Jenőnek, másikukat Martyn Ferencnek hívták. Az alkotó mégis iszonyatosan kétségbe esett. „Teljesnek éreztem a kiközösítést” – vallotta a későbbiekben. „Ez lett az én pokolra szállásom, keserű belső száműzetésem. Ezzel váltam végérvényesen felnőtté” (Tiszatáj, 1968. 6. sz. 130. o.).

Belső száműzetés, kényszerű pokolra szállás? Tényleg: az eredendően vitális, kolorista festő innentől jobbára csak a komor, szürkés-feketés tusfoltokra, másfelől meg a kemény, kavargó zománcfestékre hagyatkozik. Ha eddig a kortársi és antik valóság példázatai érdekelték, akkor most egy nomád szellemű, természetigenlő látnok jelenik meg előttünk. Aki az Ártéri virágzás gesztikus, szövevényes látlatait éppúgy számba veszi, akár a Játékos jégvirágokat. S akkor még szellemes, eredeti, tanulságos sorozatát, az Építészet és természet variánsait szóba se hoztam. Noha ezúttal már egy rangos, leleményes tasiszta művésszel szembesülünk: Pollock vagy Korniss Dezső méltó rokonával. Aztán bravúros, magvas rajzi metamorfózisainak is ott van a helye a hazai grafika élvonalában. Ha rajtam múlna, nem is annyira egy Kass, inkább egy állandó Vinkler Galériával ajándékoznám meg a szegedi és a szélesebb körű publikumot.

Szuromi Pál

 [nggallery id=1]


Címke: ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő