10.04.
| Sötétség a Napfény Városában – Beszélgetés Veres Attilával >>>
10.02.
| Trafó – Motus (IT): MDLSX >>>
10.02.
| Asztali beszélgetések… – Meseterápia >>>
09.30.
| MASZK – Trojka Színházi Társulás–Csiky Gergely Állami Magyar Színház: O. márkiné >>>
09.28.
| MASZK – Grecsó Krisztián–Bíró Bence: Megyek utánad >>>
09.28.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Fehér Ferenc: IMÁGÓ >>>
09.23.
| MASZK – Simkó Beatrix–Grecsó Zoltán: #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ >>>
09.21.
| Összművészeti meglepetés a magyar dráma napján >>>
09.21.
| Trafó – Heiner Müller: Kvartett >>>
09.20.
| Válogatás a Mihályfi-gyűjteményből >>>
09.18.
| MNG – Velencei látképek az Intesa Sanpaolo műgyűjteményéből >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

Csehy Zoltán, Karacs Andrea, Posta Marianna, Szabó Dárió, Tőzsér Árpád, Turi Tímea versei

Bán Zoltán András, Erdei L. Tamás, Kontra Ferenc prózája

Anne Carson, Fried István, Thomas Schestag, Szabó Csaba tanulmánya

A Velencei Építészeti Biennáléról

Diákmelléklet: Lőrincz Csongor Esterházy Péter korai prózájáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Mert az élet szép
2012.10.01 - tiszatáj

NEMZETI SZÍNHÁZ: ANGYALOK AMERIKÁBAN

Bizonyára nem kevesen lesznek majd, akik rosszallásukat fejezik ki amiatt, hogy nemzetünk színháza homoszexuális témájú darabot tűzött műsorára. Ráadásul nem a teátrum valamelyik kisebb játszóhelyen, hanem a nagyszínpadon láthatja a produkciót a közönség. Jelen sorok írója nem osztja a fenti kételyeket, és úgy gondolja, hogy a második felvonás döccenőit, és az esetenkénti didaktikusságot nem számítva érvényes előadás született a Nemzeti Színházban.

Tony Kushner Pulitzer díjas, 1990-es évek elején íródott, a Reagan-korszakban játszódó darabja kétségtelenül fontos kérdéseket taglal. Az első, felszínes pillantásra az AIDS elleni küzdelemről szól az Angyalok Amerikában, amelynek első része a Közeleg az ezredforduló, második része a Peresztrojka címet kapta. Azonban nem egyszerű gay-dráma ez, hanem sokkal inkább az (ön)megismerésre, boldogságra vágyó ember pokoljárása, amely nem nélkülözi a humort sem.

Joe, a fiatal brooklyni ügyvéd nagyszerű ajánlatot kap a szintén jogi végzettségű, morális gátlásokat nem ismerő Roy Cohn-tól, azonnal dolgozni mehetne Washingtonba. A férfi házassága romokban hever, felesége drogos, ráadásul Joe kamaszkora óta küzd lappangó homoszexualitása ellen. Beleszeret a Louis-ba, akinek a barátja, Prior Walter AIDS-beteg. Waltert megkísérti egy angyal és akarata ellenére prófétai szerepet kínál neki. A szerelmi négyszög állandóan változó dinamizmusa, a valóság és a metafizikai sík összemosódása biztosítja a dráma lendületét.

Az Angyalok Amerikában két ellentétes felvonásból áll. Az elsőben, a majd kétórás időtartam ellenére is, ötletes, pergő ritmusú játékot láthatunk.

A rémálmok, a kábítószeres hallucinációk és a valóság imponáló megabiztossággal történő egymásba játszatása Andrei Serban rendezésének a legnagyobb erénye. Az Izsák Lili által tervezett látvány középpontjában egy szobabelső áll, a középen ablakkal, a háttérben a minden jelenetben kicsit máshogyan vonuló felhőkkel. A René Magritte titokzatos festményeire emlékeztető képi világ teremti meg a hallucinatív történetmesélés alapjait. Nagyszerű például amikor Harper, az elhanyagolt, gyógyszerfüggő feleség találkozik álmában Prior Walterrel, és nem lehet tudni, hogy ki, melyikük álmában szerepel.

A második felvonás néhol lendületét veszti. Ennek egyrészt azaz oka, hogy a Peresztrojka gyengébb dráma, mint a Közeleg az ezredforduló. A figurák további sorsának kifejtése túlságosan részletező, és az előadás néha nem találja a ritmusát ezeknek a jeleneteknek. Másrészt szívesen feledném például azt a szituációt, amelyben a figurák a közönség felé fordulva beszélnek a jobb és bal oldali politikai gondolkodás közötti különbségről. Hasonló okok miatt elhagyható lett volna a hosszadalmas lezárás is. Itt érezni legjobban, hogy Keszthelyi Kinga, Szűcs Anikó, Balassa Eszter dramaturgok húzhattak volna a szövegből a frappáns vég érdekében, így Serban terheli az előadást olyan a szituációkkal, amelyekben a szereplők feleslegesen magyaráznak, ilyenkor az Angyalok Amerikában-t a nem kevéssé fenyegeti a didaxis réme.

Négy nagyszerű színészi alakításon alapul a játék. Mind a négy figura máshogy, más eszközökkel jeleníti meg a homoszexualitást. Stohl András olyannyira férfias Joe szerepében, hogy meg nem mondanánk róla, hogy a saját neméhez vonzódik. A színész eszköztelenül, maníroktól mentesen mutatja meg a figurában játszódó vívódást. László Zsolt patikamérlegen kimért alakítása jelenti az ellenpontját Louis-ként, hiszen le sem tagadhatná nemi késztetéseit, ő a legfemininebb. Nőies mozdulatai mentesek a külsőségektől. Kulka János macsó, korrupt Roy Cohn ügyvédje bírósági tevékenységével jelentékenyen hozzájárult a Rosenberg házaspár kivégzéséhez. Ő még a vívódásig sem jut el, hiszen maga előtt sem vallja be, hogy meleg, heteronak mondja magát, csak éppen férfiakkal közösül. A legnagyobb utat Alföldi Róbert járja be. Hedonista, megcsalt szerelmesből válik az égiek által kiszemelt prófétává. Az általa játszott Prior Walter visszautasítja a ráerőszakolt szerepet, mert inkább az életet választja, még úgyis, hogy testét a szörnyű betegség stigmái borítják. Imponáló játéka nem hagy kétséget afelől: nincs megváltás, hiába is kecsegtetik az embert a mennyországgal, jobb itt a földön még halálos betegen is. Azonban biztosak lehetünk abban, hogy ezek után sokkal tudatosabban fogja élni az életét, mint a betegség és a rákényszerített próféta szerep előtt.

Hiába nagyszerűek a férfiak, az előadás legemlékezetesebb pillanata a második felvonás elején az ezerarcú átváltozó művész Udvaros Dorottya nevéhez fűződik. Az ősöreg kommunista, Prelapszarjanov szerepében a peresztrojkáról mondott beszéde, amelynek végeztével a hallgatóság közé vágja cipőjét, felejthetetlen.

Hogy mi a közös 1980-as évek Amerikája és a jelenkori Magyarország között? A babiloni zűrzavar, ami a közéletünket és a magánszférát egyaránt uralja. Az előítéletek, amelyek sem akkor, sem most nem kevés embernek keserítik meg a mindennapjait. Ezt az anarchiát Andrei Serban rendezése nagyszerűen adja vissza, és a kiemelkedő színészi alakítások mellett ez teszi igazán emlékezetes előadássá a Nemzeti Színház premierjét.

 Szekeres Szabolcs

Kulka János, László Zsolt, Szabó Kimmel Tamás (Fotó: www.nemzetiszinhaz.hu)

Az előadás előzetese: Angyalok Amerikában – Bemutató a Nemzeti Színházban


Címke: , , , ,
2018.09.26 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ AZ #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ CÍMŰ ELŐADÁSRÓL 
Az ősz második napja, este fél nyolc. A régi zsinagóga megtelik, #Orfeusz #Eurüdiké története ölt hamarosan testet. A fehér tánctér két végében egy ingbe öltözött férfi, és egy selyemruhába bújt nő áll. Megvan annak a szépsége, hogy az oszlopokon nyugvó, kőtáblákba vésett tízparancsolat előtt mezítláb táncolnak el egy antik drámát. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.09.25 - tiszatáj

BÉKÉSCSABA MŰVÉSZETÉNEK PROGRESSZÍV IRÁNYAI ÉS EREDMÉNYEI
Tér-idő átfedések, különbözőségek a szakrálisnak komolyan mondható térben, a kiállítóhelyként, impozáns és letisztult galériaként működő, felújított szolnoki zsinagógában.
Átjárások…
Ablakok nyílnak kifelé-befelé, távoli fények felé vagy éppen komor, kilátástalan-belátástalan falakra vetnek szorongó árny-rétegeket…
Átjárások, átlátások…
Műalkotások különböző stílusok és korok között… Változatosak, sokfélék…

>>>
2018.09.25 - tiszatáj

KRUSOVSZKY DÉNES KÖNYVBEMUTATÓJA
Szeptember 20-án Krusovszky Dénes volt a Grand Café vendége. A szerzővel Akik már nem leszünk sosem című első regényéről Orcsik Roland beszélgetett. – SZUTORISZ SZABOLCS BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.09.20 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Előbb-utóbb megtörténik velünk. Hogy összedől a világ. Vagy úgy tűnik, hogy össze fog dőlni. Nem dől össze. Az idő fontos tényező. Sok múlik egy másodpercen is. A kvantumfizikában. Előtte még nem létezett valami, és egy másodperccel utóbb már igen. Mintha azt mondanánk, hogy a baj előtt egy perccel még nem volt semmi baj. Wurmtól virtuális műveket látunk. Mint amikor félkészen veszünk át egy lakást, és nekünk kell azt befejezni. Nincs megállás […]

>>>
2018.09.19 - tiszatáj

FELUGOSSY LÁSZLÓ: NEM∏SKÓTA SZERELMES VAGYOK A LAPTOPOMBA
Felugossy László Nem∏skóta szerelmes vagyok a laptopomba című kötete 2014-ben látott napvilágot a MissionnArt Galéria gondozásában. A kötetben a szerző megjelölése alapján versek, szövegek, buborékok találhatók. Már a fedőlapon a Felugossyt ábrázoló fénykép is jelzi, hogy ebben a kötetben nem hagyományos költészettel fog találkozni az olvasó…. – BÉKÉS IZABELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

BENCZÚR EMESE KIÁLLÍTÁSA A MODEM-BEN
Játék, (ön)irónia, szembesítés, az igazság keresése vagy mindezek egyszerre? A Munkácsy-díjas képzőművész reprezentatív kiállítása az értelmezés, látszat és valóság kérdését helyezi a középpontba… – GALAMBOS ÁDÁM ÍRÁSA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

90 ÉVES DEBRECZENI TIBOR
Mi a titka az összetartó erőnek? Az, ami kellene, hogy nemzeti minimum legyen, „nagyban” is. A haza szeretete, a magyar nyelv és irodalom tisztelete, a közösségi értékek fontosnak tartása. Sajátos vonása a csapatnak a „Játszó ember” megjelölés. D. T. – így nevezi önmagát a Kör alapítója és vezetője, a drámapedagógia hazai megalapítója, hiszen valóban ő a Magyar Drámapedagógiai Társaság létrehozója – az aktív szerepjátszást alapvető fontosságúnak tartja. Homo ludens… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

>>>
2018.09.17 - tiszatáj

Egy kis morgolódással kezdeném: úgy látszik, hogy a központozásmentes nyelvhasználat megjelent magyar filmcímben – értem én, hogy idézet egy kommentből, de akkor sem szerencsés ilyen látványos helyen kerékbetörni a magyar nyelvet… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.09.15 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ANDREI ROSETTIVEL
Szeptember 22-ig még megtekinthető a NOIMA15 nevű művészeti csoport tárlata a Román Kulturális Intézet kiállító termeiben. A csoport összes tagja főiskolát végzett képzőművész, szinte mindegyikük egy eltérő nyelvezetet beszél: a plen-air látásmódot használják, viszont számukra a nyitott tér vizsgálata nemcsak a színekre, hanem a színspektrumokra, a régi mesterek munkáinak, technikáinak vizsgálatára, az alapvető jellegzetességeik felhasználására is kiterjed… – JUHÁSZ BÁLINT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő