12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Mert az élet szép
2012.10.01 - tiszatáj

NEMZETI SZÍNHÁZ: ANGYALOK AMERIKÁBAN

Bizonyára nem kevesen lesznek majd, akik rosszallásukat fejezik ki amiatt, hogy nemzetünk színháza homoszexuális témájú darabot tűzött műsorára. Ráadásul nem a teátrum valamelyik kisebb játszóhelyen, hanem a nagyszínpadon láthatja a produkciót a közönség. Jelen sorok írója nem osztja a fenti kételyeket, és úgy gondolja, hogy a második felvonás döccenőit, és az esetenkénti didaktikusságot nem számítva érvényes előadás született a Nemzeti Színházban.

Tony Kushner Pulitzer díjas, 1990-es évek elején íródott, a Reagan-korszakban játszódó darabja kétségtelenül fontos kérdéseket taglal. Az első, felszínes pillantásra az AIDS elleni küzdelemről szól az Angyalok Amerikában, amelynek első része a Közeleg az ezredforduló, második része a Peresztrojka címet kapta. Azonban nem egyszerű gay-dráma ez, hanem sokkal inkább az (ön)megismerésre, boldogságra vágyó ember pokoljárása, amely nem nélkülözi a humort sem.

Joe, a fiatal brooklyni ügyvéd nagyszerű ajánlatot kap a szintén jogi végzettségű, morális gátlásokat nem ismerő Roy Cohn-tól, azonnal dolgozni mehetne Washingtonba. A férfi házassága romokban hever, felesége drogos, ráadásul Joe kamaszkora óta küzd lappangó homoszexualitása ellen. Beleszeret a Louis-ba, akinek a barátja, Prior Walter AIDS-beteg. Waltert megkísérti egy angyal és akarata ellenére prófétai szerepet kínál neki. A szerelmi négyszög állandóan változó dinamizmusa, a valóság és a metafizikai sík összemosódása biztosítja a dráma lendületét.

Az Angyalok Amerikában két ellentétes felvonásból áll. Az elsőben, a majd kétórás időtartam ellenére is, ötletes, pergő ritmusú játékot láthatunk.

A rémálmok, a kábítószeres hallucinációk és a valóság imponáló megabiztossággal történő egymásba játszatása Andrei Serban rendezésének a legnagyobb erénye. Az Izsák Lili által tervezett látvány középpontjában egy szobabelső áll, a középen ablakkal, a háttérben a minden jelenetben kicsit máshogyan vonuló felhőkkel. A René Magritte titokzatos festményeire emlékeztető képi világ teremti meg a hallucinatív történetmesélés alapjait. Nagyszerű például amikor Harper, az elhanyagolt, gyógyszerfüggő feleség találkozik álmában Prior Walterrel, és nem lehet tudni, hogy ki, melyikük álmában szerepel.

A második felvonás néhol lendületét veszti. Ennek egyrészt azaz oka, hogy a Peresztrojka gyengébb dráma, mint a Közeleg az ezredforduló. A figurák további sorsának kifejtése túlságosan részletező, és az előadás néha nem találja a ritmusát ezeknek a jeleneteknek. Másrészt szívesen feledném például azt a szituációt, amelyben a figurák a közönség felé fordulva beszélnek a jobb és bal oldali politikai gondolkodás közötti különbségről. Hasonló okok miatt elhagyható lett volna a hosszadalmas lezárás is. Itt érezni legjobban, hogy Keszthelyi Kinga, Szűcs Anikó, Balassa Eszter dramaturgok húzhattak volna a szövegből a frappáns vég érdekében, így Serban terheli az előadást olyan a szituációkkal, amelyekben a szereplők feleslegesen magyaráznak, ilyenkor az Angyalok Amerikában-t a nem kevéssé fenyegeti a didaxis réme.

Négy nagyszerű színészi alakításon alapul a játék. Mind a négy figura máshogy, más eszközökkel jeleníti meg a homoszexualitást. Stohl András olyannyira férfias Joe szerepében, hogy meg nem mondanánk róla, hogy a saját neméhez vonzódik. A színész eszköztelenül, maníroktól mentesen mutatja meg a figurában játszódó vívódást. László Zsolt patikamérlegen kimért alakítása jelenti az ellenpontját Louis-ként, hiszen le sem tagadhatná nemi késztetéseit, ő a legfemininebb. Nőies mozdulatai mentesek a külsőségektől. Kulka János macsó, korrupt Roy Cohn ügyvédje bírósági tevékenységével jelentékenyen hozzájárult a Rosenberg házaspár kivégzéséhez. Ő még a vívódásig sem jut el, hiszen maga előtt sem vallja be, hogy meleg, heteronak mondja magát, csak éppen férfiakkal közösül. A legnagyobb utat Alföldi Róbert járja be. Hedonista, megcsalt szerelmesből válik az égiek által kiszemelt prófétává. Az általa játszott Prior Walter visszautasítja a ráerőszakolt szerepet, mert inkább az életet választja, még úgyis, hogy testét a szörnyű betegség stigmái borítják. Imponáló játéka nem hagy kétséget afelől: nincs megváltás, hiába is kecsegtetik az embert a mennyországgal, jobb itt a földön még halálos betegen is. Azonban biztosak lehetünk abban, hogy ezek után sokkal tudatosabban fogja élni az életét, mint a betegség és a rákényszerített próféta szerep előtt.

Hiába nagyszerűek a férfiak, az előadás legemlékezetesebb pillanata a második felvonás elején az ezerarcú átváltozó művész Udvaros Dorottya nevéhez fűződik. Az ősöreg kommunista, Prelapszarjanov szerepében a peresztrojkáról mondott beszéde, amelynek végeztével a hallgatóság közé vágja cipőjét, felejthetetlen.

Hogy mi a közös 1980-as évek Amerikája és a jelenkori Magyarország között? A babiloni zűrzavar, ami a közéletünket és a magánszférát egyaránt uralja. Az előítéletek, amelyek sem akkor, sem most nem kevés embernek keserítik meg a mindennapjait. Ezt az anarchiát Andrei Serban rendezése nagyszerűen adja vissza, és a kiemelkedő színészi alakítások mellett ez teszi igazán emlékezetes előadássá a Nemzeti Színház premierjét.

 Szekeres Szabolcs

Kulka János, László Zsolt, Szabó Kimmel Tamás (Fotó: www.nemzetiszinhaz.hu)

Az előadás előzetese: Angyalok Amerikában – Bemutató a Nemzeti Színházban


Címke: , , , ,
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő