03.04.
| Grecsó Krisztián Szegeden is bemutatja Verát >>>
02.28.
| Asztali beszélgetések… – Európa | Iszlám és kereszténység? >>>
02.22.
| Kötetbemutató – Nagy Zopán: Felhő regény >>>
02.16.
| Deák17 – Gyermekrajzok bőröndökben >>>
02.14.
| Jazz Kocsma – Deres Kornélia Bábhasadás című kötetének bemutatója >>>
02.14.
| Asztali beszélgetések… – Street art, graffiti, szakralitás. A kibékülés terei? >>>
02.07.
| OSZK – Zárul a Corvina Könyvtár budai műhelye című kiállítás >>>
02.01.
| Rajzpályázat gyerekeknek! >>>
01.31.
| Asztali beszélgetések… – vendég: Korniss Péter >>>
01.30.
| Novák Péter és Hrutka Róbert kedvenc lemezéről beszél >>>
02.05.
| Újabb országos toplistára került fel a REÖK >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri – Sztárok a Titanicon >>>
01.31.
| Marno János Tiszatáj-díjas >>>
01.24.
| Lendület program: három kategóriában várja az Akadémia a fiatal kutatók pályázatait >>>
01.18.
| Újabb sztárfellépők a 39. Budapesti Tavaszi Fesztiválon! >>>
12.18.
| Elhunyt Grendel Lajos >>>
12.17.
| Ötször szép a Queen! >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>

Shrek Tímea, Szakács Réka prózája

Horváth Veronika, Kovács L. Zsolt, Mohai V. Lajos, Németh Zoltán, Olty Péter, Siska Péter, Veszprémi Szilveszter versei

Rácz Lajos beszélgetése Konrád Györggyel

Borsodi L. László, Hajnal Géza, Nagy Csilla tanulmánya

Nádas Ale­xandra festményei

Diákmelléklet: Sebők Melinda Babits Mihályról

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Mert az élet szép
2012.10.01 - tiszatáj

NEMZETI SZÍNHÁZ: ANGYALOK AMERIKÁBAN

Bizonyára nem kevesen lesznek majd, akik rosszallásukat fejezik ki amiatt, hogy nemzetünk színháza homoszexuális témájú darabot tűzött műsorára. Ráadásul nem a teátrum valamelyik kisebb játszóhelyen, hanem a nagyszínpadon láthatja a produkciót a közönség. Jelen sorok írója nem osztja a fenti kételyeket, és úgy gondolja, hogy a második felvonás döccenőit, és az esetenkénti didaktikusságot nem számítva érvényes előadás született a Nemzeti Színházban.

Tony Kushner Pulitzer díjas, 1990-es évek elején íródott, a Reagan-korszakban játszódó darabja kétségtelenül fontos kérdéseket taglal. Az első, felszínes pillantásra az AIDS elleni küzdelemről szól az Angyalok Amerikában, amelynek első része a Közeleg az ezredforduló, második része a Peresztrojka címet kapta. Azonban nem egyszerű gay-dráma ez, hanem sokkal inkább az (ön)megismerésre, boldogságra vágyó ember pokoljárása, amely nem nélkülözi a humort sem.

Joe, a fiatal brooklyni ügyvéd nagyszerű ajánlatot kap a szintén jogi végzettségű, morális gátlásokat nem ismerő Roy Cohn-tól, azonnal dolgozni mehetne Washingtonba. A férfi házassága romokban hever, felesége drogos, ráadásul Joe kamaszkora óta küzd lappangó homoszexualitása ellen. Beleszeret a Louis-ba, akinek a barátja, Prior Walter AIDS-beteg. Waltert megkísérti egy angyal és akarata ellenére prófétai szerepet kínál neki. A szerelmi négyszög állandóan változó dinamizmusa, a valóság és a metafizikai sík összemosódása biztosítja a dráma lendületét.

Az Angyalok Amerikában két ellentétes felvonásból áll. Az elsőben, a majd kétórás időtartam ellenére is, ötletes, pergő ritmusú játékot láthatunk.

A rémálmok, a kábítószeres hallucinációk és a valóság imponáló megabiztossággal történő egymásba játszatása Andrei Serban rendezésének a legnagyobb erénye. Az Izsák Lili által tervezett látvány középpontjában egy szobabelső áll, a középen ablakkal, a háttérben a minden jelenetben kicsit máshogyan vonuló felhőkkel. A René Magritte titokzatos festményeire emlékeztető képi világ teremti meg a hallucinatív történetmesélés alapjait. Nagyszerű például amikor Harper, az elhanyagolt, gyógyszerfüggő feleség találkozik álmában Prior Walterrel, és nem lehet tudni, hogy ki, melyikük álmában szerepel.

A második felvonás néhol lendületét veszti. Ennek egyrészt azaz oka, hogy a Peresztrojka gyengébb dráma, mint a Közeleg az ezredforduló. A figurák további sorsának kifejtése túlságosan részletező, és az előadás néha nem találja a ritmusát ezeknek a jeleneteknek. Másrészt szívesen feledném például azt a szituációt, amelyben a figurák a közönség felé fordulva beszélnek a jobb és bal oldali politikai gondolkodás közötti különbségről. Hasonló okok miatt elhagyható lett volna a hosszadalmas lezárás is. Itt érezni legjobban, hogy Keszthelyi Kinga, Szűcs Anikó, Balassa Eszter dramaturgok húzhattak volna a szövegből a frappáns vég érdekében, így Serban terheli az előadást olyan a szituációkkal, amelyekben a szereplők feleslegesen magyaráznak, ilyenkor az Angyalok Amerikában-t a nem kevéssé fenyegeti a didaxis réme.

Négy nagyszerű színészi alakításon alapul a játék. Mind a négy figura máshogy, más eszközökkel jeleníti meg a homoszexualitást. Stohl András olyannyira férfias Joe szerepében, hogy meg nem mondanánk róla, hogy a saját neméhez vonzódik. A színész eszköztelenül, maníroktól mentesen mutatja meg a figurában játszódó vívódást. László Zsolt patikamérlegen kimért alakítása jelenti az ellenpontját Louis-ként, hiszen le sem tagadhatná nemi késztetéseit, ő a legfemininebb. Nőies mozdulatai mentesek a külsőségektől. Kulka János macsó, korrupt Roy Cohn ügyvédje bírósági tevékenységével jelentékenyen hozzájárult a Rosenberg házaspár kivégzéséhez. Ő még a vívódásig sem jut el, hiszen maga előtt sem vallja be, hogy meleg, heteronak mondja magát, csak éppen férfiakkal közösül. A legnagyobb utat Alföldi Róbert járja be. Hedonista, megcsalt szerelmesből válik az égiek által kiszemelt prófétává. Az általa játszott Prior Walter visszautasítja a ráerőszakolt szerepet, mert inkább az életet választja, még úgyis, hogy testét a szörnyű betegség stigmái borítják. Imponáló játéka nem hagy kétséget afelől: nincs megváltás, hiába is kecsegtetik az embert a mennyországgal, jobb itt a földön még halálos betegen is. Azonban biztosak lehetünk abban, hogy ezek után sokkal tudatosabban fogja élni az életét, mint a betegség és a rákényszerített próféta szerep előtt.

Hiába nagyszerűek a férfiak, az előadás legemlékezetesebb pillanata a második felvonás elején az ezerarcú átváltozó művész Udvaros Dorottya nevéhez fűződik. Az ősöreg kommunista, Prelapszarjanov szerepében a peresztrojkáról mondott beszéde, amelynek végeztével a hallgatóság közé vágja cipőjét, felejthetetlen.

Hogy mi a közös 1980-as évek Amerikája és a jelenkori Magyarország között? A babiloni zűrzavar, ami a közéletünket és a magánszférát egyaránt uralja. Az előítéletek, amelyek sem akkor, sem most nem kevés embernek keserítik meg a mindennapjait. Ezt az anarchiát Andrei Serban rendezése nagyszerűen adja vissza, és a kiemelkedő színészi alakítások mellett ez teszi igazán emlékezetes előadássá a Nemzeti Színház premierjét.

 Szekeres Szabolcs

Kulka János, László Zsolt, Szabó Kimmel Tamás (Fotó: www.nemzetiszinhaz.hu)

Az előadás előzetese: Angyalok Amerikában – Bemutató a Nemzeti Színházban


Címke: , , , ,
2019.02.11 - tiszatáj

NOVÁK ÉVA KIÁLLÍTÁSÁHOZ
Ébredő kavicsok,
opálos hajnalok,
ismeretlen mantrák,
tarjászkodó macskák…

Optikus álmok,
verses látomások…

Kavics, kő, kőzetek…
Nem bauxit, sem hegyek,
nem sziklák, nem képzelet:
hajnal-pára, álom-varázs,
mozaikok, belső parázs,
meglátás és precizitás…
[…]

>>>
2019.02.11 - tiszatáj

NE ÉRINTS MEG!
Keresve sem találnánk jobb filmet a hazai mozikban épp futó munkák közül a cinema du corps-irányzat demonstrációjához, mint Adina Pintilie tavalyi, a legjobb filmnek járó Arany Medvével honorált szerzői ujjgyakorlatát. A Vasárnap hat órakor és A helyszíni szemle című román klasszikusokkal új csapásirányt mutató direktorhoz rokoni szálakkal nem kötődő fiatal rendezőnő debütje nemcsak a test fizikai tapasztalatát, hanem azon keresztül a bőrhöz, csonthoz, tapintáshoz köthető mentális-érzéki benyomásokat vizsgálja – témafelvetése rögtön csettintést érdemel, kidolgozása azonban rengeteg kívánnivalót hagy maga után… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.10 - tiszatáj

PÁSZTOR BÉLA ÉS KÖLTÉSZETE
A magyarrá lett zsidóság rövid, de annál intenzívebb ittléte a magyar nyelvben dokumentálható a leglátványosabban, s ugyanakkor a legláthatatlanabbul. Itt eresztett gyökeret és bontott tobzódón virágot az anyagban, ahonnan fizikai, társadalmi „kiszántása” ellenére oly jeltelenül, de annál át­hatóbban ittélőnek, itt maradt. Nincs még egy olyan nép, amely­nek az irodalmában, vagy leszűkítve a költészetében, ennyi zsidó vett volna részt, s ilyen nívón […]

>>>
2019.02.09 - tiszatáj

SZABÓ MARCELL: A KÖZELI LIMBUS
Verseskötet-olvasóként bevett szokásom, hogy mint egy radar, kiszúrjam a szövegkohéziót megteremtő, vissza-vissza­térő motívumokat, amelyeket sajnálatos módon és ösztönösen szoktam megtalálni; Szabó Marcell második verseskönyve esetében ez teljes kudarcba fulladt. Nem csoda, a kötet első része előtt virít az olvasatot jó eséllyel befolyásoló „A képek ellen” cím, ami nem cikluscím, ugyanis ez a kötet nem bomlik ciklusokra, két, egymáshoz csak nagyon lazán kapcsolódó, formailag eltérő részre oszlik… – NAGY MÁRTA JÚLIA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.07 - tiszatáj

A VADKÖRTEFA
Arany Pálma-díjas remekműve, a Téli álom után 4 évvel új filmmel jelentkezett a kortárs török mozi auteurje, Nuri Bilge Ceylan. Feleségével, Ebruval és kurrens darabjában vendégszerepet is játszó társírójával, Akin Aksuval ismét egy több mint 3 órára rúgó szerzői, karakterorientált elmélkedést költöztetett a gyöngyvászonra, és bár A vadkörtefa nem éri el előző dobása magaslatait, feltétlenül közel jár hozzá… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.02.06 - tiszatáj

INTERJÚ HÖFFLER NORBERTTEL
ÉS TÖRÖK DÉNESSEL
Január elején jelent meg az August Clown zenekar első EP-je, ami a Gribedli stúdióban készült. Az album megszületésének körülményeiről, az Artur zenekarral közös lemezbemutató koncertről és a jövőbeli tervekről az August Clown énekesével, Höffler Norberttel és a Gribedli stúdió hangmérnökével, Török Dénessel beszélgettünk… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2019.02.04 - tiszatáj

VÖRÖS ISTVÁN: THOMAS MANN KABÁTJA
Vörös István könyvét olvasva nagy a kísértés, hogy leemeljünk egy-egy Mann-kötetet a polcról, felüssünk egy irodalomtörténetet vagy legalább megnyissuk a Wikipédiát. Nyomozásra sarkall a cím, kutakodásra a sok-sok utalás. Ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, ezt a regényt afféle „Tho­mas Mann röviden” stílusban fogadjuk – megrögzötten keresve előzményeket a Mann-életműben, kapcsolatokat szö­ve­gek között, és megszállottan igyekszünk szövegeket azonosítani. Ez azonban nagy hiba lenne… – KOCSIS LILLA KRITIKÁJA

>>>
2019.02.01 - tiszatáj

MAŁGORZATA SZUMOWSKA FILMJE
A lengyel rendezőnő első három műve, a Boldog ember, az Ő és a 33 jelenet az életből a lengyel film metafizikus-moralizáló vonalat folytatta. A magyar keresztségben Szex felsőfokon címet kapott filmje nem példázatszerű, valamiféle ironikus realizmus jellemző rá. A Test aztán újra visszakanyarodik a spiritualista irányzathoz, de alapvetően gondolja újra képviselőinek eredményeit. Az Arc mintha Szumowska eddigi életművének hangvételeit egyesítené, egyszerre valósítaná meg mindazt, amit a rendezőnő immár nyolc egész estés munkájában képvisel… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő