Tiszatájonline | 2021. szeptember 24.

Filmkészítésről operatőr szemmel

BÁNTÓ CSABA ÉS DOBOS TAMÁS IS MESÉLT A KÖZÖNSÉGNEK
Az operatőröké a főszerep Szegeden, az 5. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon. A versenyprogramban szereplő két film, a Hajdu Szabolcs rendezte Békeidő és a macedón Milco Mancevski fémjelezte Fűzfa operatőre, Bántó Csaba és Dobos Tamás is mesélt munkájáról a közönségnek… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

BÁNTÓ CSABA ÉS DOBOS TAMÁS IS MESÉLT A KÖZÖNSÉGNEK

Az operatőröké a főszerep Szegeden, az 5. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon. A versenyprogramban szereplő két film, a Hajdu Szabolcs rendezte Békeidő és a macedón Milco Mancevski fémjelezte Fűzfa operatőre, Bántó Csaba és Dobos Tamás is mesélt munkájáról a közönségnek.

Túlsúlyban vannak a mexikói alkotások a versenyprogramba beválogatott nagyjátékfilmek között a szegedi 5. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon. Az operatőrök seregszemléjére a koronavírus-járvány és a nagy távolság miatt az amerikai kontinensről nem tudtak eljönni a filmes szakemberek. Pedig nemcsak a mexikói alkotások érdekesek, több kitartó nézőtől és a közönséget képviselő zsűri tagjaitól is hallottam, hogy az egyik legszebbnek a csodálatos természeti képeket is felvillantó perui Jorge Carmona rendező és operatőr Blue Frontier című filmjét találták. Érdekes volt Emilio Santoyo különös testvérszerelemről szóló, Mexikóvárosban játszódó El deseo de Ana című filmje, amit Flavia Martinez fényképezett. Az ugyancsak mexikói, szigorúan 18 éven felülieknek vetített fekete-fehér Club Internacional Aguerridos viszont az agresszivitást, szexualitást bemutató képsorai miatt több filmbarátnál annyira kiverte a biztosítékot, hogy végig sem nézték. A mexikói filmek közös jellemzője, hogy bátran és kritikusan mutatnak be megosztó jelenségeket, súlyos társadalmi problémákat. Például Michelle Ibaven Cuando cierro los ojos című filmje a korrupt mexikói rendőrség által csapdába csalt két bennszülött elítéltet szólaltat meg, akiknek nem biztosítottak spanyol tolmácsot a jogi eljárás során, így nyelvtudás hiányában nem tudták elmondani a bírónak vallomásukat ügyükkel kapcsolatban.

Hajdu Szabolcs remek filmjét, a kortárs magyar történeteket bemutató Békeidőt is vetítették a versenyprogramban. Érdekesség, hogy a rendező és Török-Illyés Orsolya mellett Sárosdi Lilla és Schilling Árpád is szerepelt a filmben, ráadásul egy ahhoz hasonló abúzus jelenetet is láthattunk, mint amilyenről Sárosdi személyes tapasztalatként mesélt a hazai metoo hullám kezdetén. A vetítés után az állami támogatás nélkül készült független film operatőrével, Bántó Csabával beszélgetett a Balázs Béla teremben Bárány Bence, az SZTE BTK filmtudomány mesterszakos hallgatója.

– Bár sokszor láttam már a filmet, a szegedi alkalom volt az első, amikor nagy vásznon, nézőkkel együtt nézhettem meg, ami egészen más élmény. A Békeidő más jellegű közös munka volt Hajdú Szabolccsal, mint első közös filmünk, az Ernelláék Farkaséknál, amelyen tizenkét operatőr hallgató dolgozott, akikhez én csak a pótforgatáson csatlakoztam. A Békeidőnek volt előzménye is: egy félórás alkotótábori változat, amit Szabolccsal együtt készítettünk. Azt a magot gondoltuk és írtuk tovább sok apró darabból. Szerintem fontos, hogy ennek a filmnek már csak egyetlen operatőre volt. Már az is egy csoda, hogy két alkotó, a rendező és az operatőr közös nevezőre jusson, ha még a képi szekcióban is több ember van, az még több látásmódot jelent, amit nehéz összefésülni – fogalmazott Bántó Csaba, akinek a Békeidő lett az első nagyjátékfilmje, amit teljes egészében egyedül fényképezhetett. A premierjét csak online tudták megtartani a koronavírus-járvány és a lezárások miatt, ami kényszermegoldás volt, mégis exkluzív eseménnyé vált, mert akkoriban alig akadtak más kulturális események. Ugyanakkor ezek a filmek mozivászonra készülnek, otthoni körülmények között csak kevesen tudnak a mozihoz hasonlítható képi és hangi viszonyokat teremteni hozzájuk.

– A forgatás során próbáltunk abból főzni, amink van, tisztában voltunk az anyagi lehetőségeink szűkösségével. Olyan helyszíneket igyekeztünk találni, amelyek 99 százalékban eleve olyanok voltak, amilyet szeretnénk, ezzel sok díszletépítési költséget megspóroltunk. Ez persze nem volt egyszerű, a kávézót például az utolsó pillanatban találtuk meg Kolozsváron az egyik hotelben. Nem egyszerű így megvalósítani egy filmet, mert a pénz kiváltása a rendezőnek, az operatőrnek és a gyártásvezetőnek is rengeteg idejébe és energiájába kerül. Nem ez a legegyszerűbb út, de költségtakarékosan így is lehet, ugyanakkor nem bátorítanék arra senkit, hogy így forgasson filmet, mert sok ember segítsége, támogatása kellett ahhoz, hogy a Békeidő elkészülhessen – hangsúlyozta Bántó Csaba, aki úgy vélte, az éjszaka játszódó sztori segített abban, hogy a forgatás során a sötétség jótékonyan elfedjen a külső helyszíneken sok olyan dolgot, ami nappal felismerhetőbbé tette volna a környezetet. Ezáltal tisztább, stilizáltabb, elemeltebb tudott maradni a film képi világa. A helyszínkeresés nehézségei ellenére is rövid ideig, mindössze tizenöt napig tartott a forgatás, ami nagyjátékfilm kategóriában – hol inkább harminc-negyven nap az átlag – egyáltalán nem számít hosszúnak. A legtöbb jelenet hosszú beállításokból épült fel, békésen, lassan, szinte szabadon lebegve mozgott a kamera, miközben a történetek egyáltalán nem békések – így a film címe már önmagában is ironikus.

Ugyancsak a versenyprogramban vetítették Milco Mancevski Fűzfa című filmjét,  amelynek magyar operatőre az a Dobos Tamás volt, aki a Bogdán Árpád által rendezett Genezis című film fotografálásáért 2019-ben elnyerte a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A macedón rendező sem ismeretlen a filmbarátok számára, hiszen a balkáni etnikai és vallási konfliktusokról szóló Eső előtt című 1994-es filmjét Arany Oroszlán díjjal ismerték el a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, Oscar-díjra is jelölték, és a The New York Times beválogatta Minden idők legjobb 1000 filmje közé. A gyönyörű képekkel operáló, megkapóan emberi Fűzfa három anya gyermekvállalási küzdelmének az ábrázolása. A három etűdből álló film három női életutat mutat be, amelyekben drámai módon nyer értelmet a szerelem, a hűség és az anyaság. A vetítés után Dobos Tamással Sághy Miklós filmesztéta beszélgetett a Balázs Béla teremben.

Az operatőr elmondta, az Eső előtt meghatározó filmélmény az életében. Nem hitte volna, hogy egyszer megcsörren a telefonja, és közlik vele, Mancevski operatőrt keres új filmjéhez Magyarországról. Az esélytelenek nyugalmával mondta, persze, ajánlják ki. Amikor végül őt választotta, alig akarta elhinni.

– Csodálatos környezetben forgattuk a film 17. században játszódó első etűdjét. Fontos volt számomra, hogy az aranyló búzamezővel, a hegyekkel, a tűzzel megpróbáljam azokat a fényhatásokat elérni, amelyek a 17. században lehettek. A nagyvárosban játszódó másik két etűd sűrű képi világa épp az ellenkezője volt az elsőnek. Milco Mancevski iránt hihetetlen tiszteletet éreztem, úgy mentem hozzá, mintha a mágushoz mentem volna, ugyanakkor ő egy elég nehéz ember, nem volt könnyű egyenrangú alkotótársként együtt dolgozni vele. Nagyon okos ember, nehéz őt követni, ráadásul a film producere is ő volt, ezért rengeteg feladata akadt – mesélte Dobos Tamás, aki úgy vélte, minden nehézség ellenére élete meghatározó élményévé vált a Fűzfa forgatása. Hálás a macedón kultúrát mélyen ismerő Mancevskinek, hogy mellette megtapasztalhatta a filmkészítés esszenciáját. Minden filmjében van valami fűszer, amivel – és a hihetetlenül intelligens humorával – a feldolgozott súlyos problémákat is feloldja.

Dobos Tamás elmondta, azóta már két magyar nagyjátékfilmet is fotografált, a Závada Pál regényéből Nagy Dénes rendezésében forgatott, nemrégiben bemutatott Természetes fényt és Fabricius Gábor Velencében nagy sikert aratott filmjét. Az Eltörölni Frankot 1983-ban, a vasfüggöny mögött játszódik. Frank, egy underground zenekar karizmatikus frontembere nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe, képtelen tartani a száját. Politikai pszichiátriára kerül, ahol a rendszer ellenségeit titokban, kínzások közepette próbálják elhallgattatni… Ezt a filmet október 7-től láthatja majd a magyar közönség a mozikban. Kapott egy felkérést egy újabb nagyjátékfilmre is, de annak forgatása még bizonytalan. A nézők kérdéseire válaszolva az operatőr azt is elmondta, az ilyen fontos problémákat feszegető filmeket még akkor is el lehet adni, ha nehezeknek tűnnek. Például a Fűzfa iránt az HBO és a Netflix is érdeklődött.

H. Zs.

 

A szerző fotói