04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Magyar Miklós: Az illusztrátor Chagall
2021.03.30 - tiszatáj

Jól ismerjük Chagall Vityebszkben töltött gyermekkorának emlékeiből táplálkozó, álomszerű festményeit, amelyeken a gravitáció törvényei nem érvényesülnek; férfiak, nők, szerelmespárok repülnek a levegőben, mint A sétány, a Boldogság Párizs felett, Vityebszk felett című képeken, előttünk vannak az orosz tündérmesékre, bibliai motívumokra épülő remekművei, mint az Én és a falum, A hegedűs, Az Eiffel-torony szerelmesei vagy a Kálvária. A párizsi Garnier Operaház mennyezetfestménye, Chagall főműve szintén közismert. Keveset tudunk azonban illusztrációiról, pedig ezek is meghatározó részei művészetének. A magyarul is megjelent reprezentatív albumok (Marc Chagall 1887–1985. A megfestett költészet. Taschen/Vince Kiadó, 2001; Marc Chagall. Kossuth Kiadó, 2010) csupán az életrajzi adatoknál tesznek említést az alábbi, rendkívül jelentős művekről.

 

Gogol: Holt lelkek

Chagall 1933-tól két éven át dolgozik Amboise Vollard műkincskereskedő, kiadó és író felkérésére Gogol Holt lelkek című regényének 107 illusztrációján. A könyv 1948-ban jelenik meg a Teriade Kiadónál.

Az első kiválasztott kép annak a jelenetnek az illusztrációja, amikor Pljuskin itallal kínálja Csicsikovot: „Ez megnyugtatta Pljuskint. Látni lehetett, hogy gondolkozik, készül valamire − és csakugyan: kulcsot vett elő, a szekrényhez ment, kinyitotta, sokáig motoszkált a poharak és csészék közt, végül megszólalt: −Ejnye, sehogy se tudom megtalálni… pedig olyan kitűnő likőröm volt… ha ugyan ki nem itták, hisz tolvajok valamennyien! Vagy talán ez volna az? – Csicsikov egy kis palackot látott a kezében, amelyre vastag porréteg tapadt, mint valami huzat. − Ezt még a boldogult feleségem készítette − folytatta Pljuskin, az a mihaszna kulcsárné már csaknem kiöntötte az egészet, és be sem dugaszolta a semmirekellő. Tele is lett mindenféle belehullott kis bogárral meg más piszokkal, de én kihalásztam belőle minden szemetet, és most, lám, egészen tiszta; töltök önnek egy pohárkával.”

 

Pljuskin itallal kínálja Csicsikovot

 

A következő jelenetben Pljuskin veszekszik Mavrával, a cseléddel, mert nem talál meg egy papirost: „− Volt itt az asztalon egy negyedív papiros – mondta Pljuskin −, nem tudom, hova tűnhetett; az én cselédeim olyan semmirekellők! − Kutatni kezdett az asztal alatt is, az asztalon is, végül elkiáltotta magát: − Mavra! Hé, Mavra!

A hívásra belépett egy asszony, kezében tányér, azon pedig az olvasó előtt már ismeretes kétszersült. Ezután a következő párbeszéd folyt le közöttük:

−Hova tetted a papirost, te zsivány?

−Bizony isten, nagyságos úr, nem láttam mást, mint azt a kis darabot, amelyikkel a poharat tetszett betakarni.

−De én a szemedből látom, hogy elsinkófáltad.

−Már mér sinkófáltam volna el? Mire kéne az nekem? Hiszen nem tudok írni-olvasni.

−Hazudsz, elvitted bizony, odaadtad a sekrestyésnek, az tud firkálni, hát odaadtad neki. −Szerez magának a sekrestyés, ha papiros kell neki. Színét se látta az a nagyságos úr papirosának.” (Fordította Devecseriné Guthi Erzsébet)

 

Pljuskin és Mavra vitája

 

La Fontaine meséi

1927-ben Vollard felkéri Chagallt, illusztrálja La Fontaine meséit. A színes metszetek minden más addigi La Fontaine-illusztrációtól eltérnek. A festő szabadon bánik a tizenhetedik századi mesélő történeteivel, festményeiről jól ismert erőteljes színvilága pedig lenyűgöző. A száz képpel elkészült könyv csak 1952-ben jelenik meg a Teriade Kiadónál.

 

Az oroszlán és a vadász

Egy szájhős, − nagy vadász is, − nem találja
kedvenc ebét, eltünt egy fajkutyája,
s gyanítja, hogy oroszlán konca lett;
pásztorra lel s kiált: «Az Ég Urára,
kiirtom, esküszöm! mondd hol lehet,
utat mutass, mely hozzá elvezet!»
«A sziklák közt lakik, − felelt a pásztor,
tőlem havonta kap zsákmány helyett
adóba egy gidát s így én e tájon
békén bolyongok és legeltetek.»
S e percben, − még a párbeszéd pereg,
sietve jő az emlitett oroszlán.
S a szájhős már sikong szégyentelen:
«Ó, Juppiter, segíts! elbúhatok tán
míg nem késő s megmentem életem!»

A bátorságra nincsen próba
jobb, mint a hirtelen, bőrt horzsoló veszély:
a szóban hős, akit így fognak vallatóra,
lapít ilyenkor s mást beszél.

(Radnóti Miklós fordítása)

 

Az oroszlán és a vadász

 

Pávatollakkal ékeskedő szajkó

Vedlett egy páva; Szajkónk észrevette
s kihullt tollába öltözött;
hetykén páváskodott a pávanép között
s farkát kacéran illegette.
De rajtakapták és kitört a víg vihar,
kacaj keringett, fütty, zsivaj,
a páva-úrfiak szép tollait letépték
s kiverte otthon is a kis rátarti faj, –
a póruljárt nekik se érték.

Ily jómadár akad írók közt is, kimondom,
ki pávatollal él, másét szajkózza folyton
s ha lopni kell, csöppet se kényes.
De jobb ha hallgatok, az íly madár veszélyes,
s nekem bizony ma más a dolgom.

(Radnóti Miklós fordítása)

 

Pávatollakkal ékeskedő szajkó

 

A szarvas és a szőlő

Egy szarvas fut s magas szőlőtövek közé jut,
nem minden tájon nő szőlő íly szépre fel, –
az üldözött vad ott jó búvóhelyre lel.
Úgy véli a vadász, a falka rossz nyomon fut,
hát visszakozz-t fuvat. A szarvas még remeg,
de máris lombot tép. Legel: ez ám a hála!
Meghallják. S ujra fel! Fut. Űzi a sereg.
Majd visszatér, halálra válva.
«Megérdemeltem, szól, – ezért lakolni kell:
hálátlanság, okulj!» Lerogy s végsőt lehell.
Elpusztul a kopók vicsorgató körében,
s a jókor érkező sok gyors vadász között.

Ki menedékhelyét rombolta hálaképen, –
volt már íly üldözött.

(Radnóti Miklós fordítása)

 

A szarvas és a szőlő

 

A Biblia

A Biblia illusztrálására szintén Ambroise Vollard kérte fel Chagallt, 1930-ban. Az Ótestamentum legfontosabb eseményeit Chagall százöt képpel illusztrálja. A hatalmas munkához 1930-ban palesztinai utazása során nyer inspirációt. Chagallhoz közel áll a feladat, hisz egész munkásságát áthatja a zsidó folklór és miszticizmus. A Bibliát „minden idők legfőbb költői forrásának” tekintette. A monumentális munkával 1966-ban lett kész a festő. A képeket a francia államnak ajándékozta. Nagy örömére a művet kiállították a Louvre-ban.A költői képek nem annyira a Biblia olvasását, mint a festő gyerekkorában hallott bibliai történeteket tükrözik. A könyv 1956-ban jelent meg a Tériade Kiadónál.

 

Kiűzetés a Paradicsomból

Isten intésére a kígyó alázatosan lekúszott a fáról.

– Téged megátkozlak – fordult hozzá Isten –, hasadon csúszol ezentúl, és a föld porát eszed, ellenséged lesz az ember, aki széttiporja fejedet, amíg te sarka után leselkedel!

– Te pedig, asszony, kínnal fogod szülni gyermekedet, és a te férjed fog uralkodni feletted!

– És te, Ádám, akit a teremtés urává tettelek, ezután keserves munkával kényszeríted ki a földből, amit eddig ingyen adott neked; homlokod verítékével eszed kenyeredet, amíg csak vissza nem térsz a földbe, amelyből alkottalak!

Ily szigorú szavakkal szólott Isten, és miután bőrruhákba öltöztette őket, kiűzte az emberpárt az Éden kertjéből a pusztaságba. Ott töltötték az éjszakát, a kopár földön kuporogva. Reggel visszatértek boldog életük színhelyére, mert remélték, hogy Isten haragja engedett, de a kapuban sugárzó arcú égi lények vigyáztak lángoló karddal, és elállták útjukat. Megértette ebből Ádám és Éva, hogy magukra maradtak.” (Mózes első könyve)

 

Kiűzetés a Paradicsomból

Kain testvérgyilkossága

És szól s beszél vala Kain Ábellel, az ő atyjafiával. És lőn, mikor a mezőn valának, támada Kain Ábelre az ő atyjafiára, és megölé őt. És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia? Ő pedig monda: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának? Monda pedig az Úr: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről. Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az ő száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedből.” (Mózes első könyve)

 

Kain megöli Ábelt

A kőtáblák

Azután azt mondta az Úr Mózesnek: Faragj két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat! Én pedig majd felírom a táblákra azokat az igéket, amelyek az előbbi táblákon voltak, amelyeket összetörtél. Reggelre légy készen! Aztán jöjj fel reggel a Sínai-hegyre, és állj ott elém a hegy csúcsán! Ne jöjjön fel veled senki, ne is mutatkozzék senki az egész hegyen, se juhok, se marhák ne legeljenek a hegy tövében! Faragott tehát Mózes két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, majd korán reggel fölment a Sínai-hegyre, ahogyan megparancsolta neki az Úr, és kezében vitte a két kőtáblát.” (Mózes Második könyve)

 

Mózes kőtáblái

 

Daphnisz és Chloé

A Daphnisz és Chloé Chagall illusztrációival magyarul is megjelent 2001-ben a Glória Kiadónál, Détshy Mihály fordításában. A francia kiadás előzménye, hogy a Tériade kiadója, aki Leszbosz szigetén született, így szívügyének tekintette, hogy a Daphnisz és Chloét Chagall illusztrálja, 1939-ben felkérte a festőt a munkára. Chagall nem akart konkurálni Pierre Bonnard már létező illusztrációival, ezért visszautasította az ajánlatot. Amikor Bonnard meghalt, mégis kötélnek állt, és 1952-ben elutazott Görögországba, hogy megismerje a regény színhelyét és előtanulmányokat végezzen. Később ezt mondta Görögországról: „Ott minden csupa fény. Egyedülálló, tiszta és leírhatatlanul lágy fényesség.

1952 és 1956 között Chagall negyvenkét litográfiát készített Longosz közel kétezer éves regényéhez, a Daphnisz és Chloéhoz. A könyv 1961-ben jelent meg a Tériade Kiadónál. A kritika Chagall illusztrátori karrierje csúcsának tekinti ezt a munkáját.

A Leszbosz szigetén játszódó regény két fiatal szerelmét meséli el számtalan kalanddal és csodás menekülésekkel, mígnem szerelmük beteljesedik. A regény így kezdődik: „Leszbosz szigetén van egy szép, nagy város: Mitüléné. () Vagy kétzáz sztadionnyira ettől a várostól egy gazdag úrnak feküdtek földjei. Gyönyörű birtok volt: rajta vadat rejtő hegyi rengetegek, búzatermő rónák, aztán lankás szőlők s nyájakra váró legelők. Hosszan nyúló partszegélyén pedig lágy fövenyen tört meg a tenger hulláma. Ezen a birtokon egyszer egy pásztor – Lamón volt a neve – legeltetés közben kisgyermekre bukkant, akit addig egy kecske táplált.

 

A gyermek megtalálása

 

A következő idézet azt a jelenetet mutatja be, amikor egy alkalommal Chloét kiszabadítják egy hajóról: „De alig szállt ki Chloé a hajóból, újra megszólalt a szütinksz, most már nem harciasan és félelmetesen, hanem pásztori szóval, ahogy a rétre hívogatja a nyájat. Hallatára előszaladtak a bárányok, sima körmeikkel meg-megcsúszva a pallón Kiszaladtak a kecskék is, de már sokkal bátrabban, hiszen megszokták a járást a meredek sziklán is. Aztán mind körülállták gyűrűben Chloét, akárcsak a táncosok kara, s ugrándoztak, bégettek édes örömükben

 

Örömünnep

 

A következő jelenetben ezúttal Gnathón szabadítja ki Chloét Lampisz házából és elviszi a lányt Daphniszhoz: „Odavezette hát Chloét, karjaiba adta, elmesélte kalandját, és kérte, fogadja most már hűséges szolgájává, s asztalától se kergesse el, mert éhen hal különben. 

 

Chloé kiszabadulása

 


Címke: , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő