Tiszatájonline | 2021. március 29.

Két szellemiség szolgálata

KAISER LÁSZLÓ: ERKÖLCS ÉS TELJESÍTMÉNY – NÉMETH LÁSZLÓ ÉS BÉRES JÓZSEF
Huszonöt év – huszonöt kötet. Ez a mérleg is jól mutatja Kaiser László alkotói kvalitását: a témaérzékenységre való hajlamát, és azt a képességbeli tudását, amivel választott tárgyköréhez nyúl. A sorban eme legutóbbi kötetében, az Erkölcs és teljesítményben két olyan személyt állít írásainak homlokterébe, akik a magyar szellemiség égboltján ragyogó csillagokként fénylenek, s hirdetnek moralitást, minőséget és étoszt egyszerre… – LAJTOS NÓRA KRITIKÁJA

KAISER LÁSZLÓ: ERKÖLCS ÉS TELJESÍTMÉNY – NÉMETH LÁSZLÓ ÉS BÉRES JÓZSEF

Huszonöt év – huszonöt kötet. Ez a mérleg is jól mutatja Kaiser László alkotói kvalitását: a témaérzékenységre való hajlamát, és azt a képességbeli tudását, amivel választott tárgyköréhez nyúl. A sorban eme legutóbbi kötetében, az Erkölcs és teljesítményben két olyan személyt állít írásainak homlokterébe, akik a magyar szellemiség égboltján ragyogó csillagokként fénylenek, s hirdetnek moralitást, minőséget és étoszt egyszerre. Erkölcsi világképük letisztult, kérdésfeszegető világunkban életművükkel képesek választ adni felmerült kérdéseinkre. „Náluk az élet az életmű része: az önbecsülés megőrzése, egyének, szűkebb-tágabb közösség segítése, a szellem emberének szolgálata…” – fogalmaz Kaiser László Németh László és Béres József életművét taglaló könyvében.

A költő, író, tanár és dramaturg Kaiser László Vallomásos előszavában leírja, hogy korábbi írásait foglalta egy kötetbe, mert úgy érezte, ez a két Munkásság egymás mellett való szerepeltetése egymás visszfényében is képesek felmutatni önös értéküket, anélkül, hogy magyarázni kelljen párba állításukat. Azért azt fontosnak tartja megjegyezni, hogy mind a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, mind az ELTE-n Németh László-rajongása szülte szakdolgozatait, a Németh-tudós Grezsa Ferencnél és Tarján Tamásnál. A családi könyvtár is számos Németh László-művet őrzött, a főiskolás, majd egyetemista Kaiser László pedig minden lehetséges alkalmat megragadott, hogy megnézze az író számos drámáját. Később az utókor számára frappáns és korszerű, szakmailag is helyt álló előszókat fogalmazott Németh László Alsóvárosi búcsú, Szerdai fogadónap, A másik mester és Égető Eszter című regényeihez. Béres Józsefhez való írói odafordulása pedig irodalmi és baráti fölkérésre alakult: a Stádium című folyóirat kért tőle emlékező írást, ami a „Nem a magam hasznát kerestem” címmel jelent meg, illetve szintén egy előszó írásával bízták meg: ezúttal Fazekas István A megvádolt című Béres-drámájához. Ugyanakkor Kaiser László kritikusi vénája is megmutatkozott a 2016-ban Budapesten is bemutatott mű kapcsán. „Így állt össze tehát ez a vékony – egyszerre homogén és heterogén –, ám súlyos személyiségeket és kérdéseket megidéző könyv, az Erkölcs és teljesítmény” – szögezi le Kaiser László.

Könyve első fele egyrészről tehát a regényíró Németh Lászlóról formál alkotói tablót, a fentiekben már említett, méltánytalanul elfeledett regényekről. Egyedül az Égető Eszter az, amely már a megjelenésekor kivívta magának a magyar prózai kánonban való előkelő helyét. Másrészről még két esszét is tartalmaz az első rész: egy húszéves írását, amelyben a minőség forradalmát hirdető, vállalkozó szellemiséggel rendelkező íróról fest ragyogó, mai napig időtálló portrét Kaiser László. „Németh László hatalmas emberi és művészi vállalkozása mindenkinek érvényes példát állít, aki egyszeri életét megkísérli értékes cselekvések irányába mozdítani” – zárja esszéisztikus írását Kaiser László. Majd Németh László Berzsenyi-képét rajzolja meg igen karakteresen. Kitér többek között arra is, hogy mennyire nem előtörténet nélküli Némethnek ez a könyve: a Berzsenyi útja és az Esték Sümegen már valódi előzményei a Berzsenyi-könyvnek. Arról is szó esik érdekességképp, hogy az író bebarangolta a költőhöz kötődő vidéket, hogy minél hitelesebben tudjon írni róla. A monográfus Németh László tehetsége, tudósi alkata mutatkozik itt meg, amint a Berzsenyi-recepcióval is az elsők között vet számot a 20. század első felében.

Béres Józseffel, „az értelmiségi hivatásának klasszikusá”-val három írása foglalkozik. Életrajzi esszét is ír egyben a záhonyi születésű, szakkertészi végzettségű, 48 évesen doktoráló feltalálóról, akinek 1979-ben került kereskedelmi forgalomba az immunrendszert erősítő készítménye, a mindenki által ismertté lett Béres Csepp, amelyért számos díjjal, többek között Széchenyi-díjjal is jutalmazták. Az út, amely eddig elvezetett, igen göröngyös volt. Erről számol be Béres Klára (a meny) a Cseppben az élet című könyve. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül Kósa Ferenc Az utolsó szó jogán (1976, 1986) címmel forgatott filmjét, vagy pl. többek között Nagy László, Illyés Gyula vagy Sánta Ferenc, Csoóri Sándor szóval és írással való kiállását Béres József mellett.

Valóság és metafora főcímmel látta el Kaiser László A megvádolt című drámáról szóló írását, amely valójában a 2015-ben a Cédrus Művészeti Alapítvány – Napút Kiadónál megjelent Fazekas-darabhoz készült előszava. Végül pedig a Béres-dráma színpadi játékáról szól Kaiser László (Valóságok és metaforák). A darab azt az 1973 és 1976 közötti időszakot viszi színre, amikor a Kádár-korszak miatt eltiltják Bérest a szenvedőktől, akiknek ingyen felajánlással adná készítményét. A színpadi történet kassai helyszínén a magánélet kap teret. A dráma végén mégis győzedelmeskedik a jó, az új: még a Kádár-korszakban engedélyezik a Béres Cseppek forgalmazást, majd 1989 után pedig a gyógyszerré minősítését. Az osztott színpad ötlete és maga a dramaturgia szavatolnak a darab sikeréért.

A Béres-dráma 2016 februárjában került az Újszínház színpadára Kerényi Imre rendezésében. Kaiser László színházkritikájában aprólékosan jellemzi a színészi játékot, a főszereplőt játszó Koncz Gábor és Mihályi Győző jellemalakítását. Az is kiderül kritikájából, hogy a darab Béres címmel futott tovább. S közbe vetve megismerjük Kaiser László dramaturgiai-színházkritikai alapállását is: „Számomra tehát nincs eleve jó és rossz színház, jó és rossz rendező: adott produktum van, egyszeri életemben általában egyszer, esetleg többször megtekintett színpadi teljesítmény, ami lehet ilyen, olyan…”. Kiemeli még a darab komikus szituációinak megtartását.

Az Erkölcs és teljesítmény egyberostált írásai úgy szólnak a befogadóhoz, hogy közben ismeretszerző utat is bejár velük az olvasó. Kaiser László irodalomértő-dramaturgiai személyisége egyaránt védjegye lehet eme kötetének is. Széleskörű látásmódja az íróval mutat rokonságot, tudományos alapvetései, kísérletező kedve pedig a feltalálóéval. Etikus tartásuk pedig mindhármuknak vitathatatlan.

Lajtos Nóra

Hungarovox Kiadó

Budapest, 2020

104 oldal, 1800 Ft