04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Két szellemiség szolgálata
2021.03.29 - tiszatáj

KAISER LÁSZLÓ: ERKÖLCS ÉS TELJESÍTMÉNY – NÉMETH LÁSZLÓ ÉS BÉRES JÓZSEF

Huszonöt év – huszonöt kötet. Ez a mérleg is jól mutatja Kaiser László alkotói kvalitását: a témaérzékenységre való hajlamát, és azt a képességbeli tudását, amivel választott tárgyköréhez nyúl. A sorban eme legutóbbi kötetében, az Erkölcs és teljesítményben két olyan személyt állít írásainak homlokterébe, akik a magyar szellemiség égboltján ragyogó csillagokként fénylenek, s hirdetnek moralitást, minőséget és étoszt egyszerre. Erkölcsi világképük letisztult, kérdésfeszegető világunkban életművükkel képesek választ adni felmerült kérdéseinkre. „Náluk az élet az életmű része: az önbecsülés megőrzése, egyének, szűkebb-tágabb közösség segítése, a szellem emberének szolgálata…” – fogalmaz Kaiser László Németh László és Béres József életművét taglaló könyvében.

A költő, író, tanár és dramaturg Kaiser László Vallomásos előszavában leírja, hogy korábbi írásait foglalta egy kötetbe, mert úgy érezte, ez a két Munkásság egymás mellett való szerepeltetése egymás visszfényében is képesek felmutatni önös értéküket, anélkül, hogy magyarázni kelljen párba állításukat. Azért azt fontosnak tartja megjegyezni, hogy mind a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, mind az ELTE-n Németh László-rajongása szülte szakdolgozatait, a Németh-tudós Grezsa Ferencnél és Tarján Tamásnál. A családi könyvtár is számos Németh László-művet őrzött, a főiskolás, majd egyetemista Kaiser László pedig minden lehetséges alkalmat megragadott, hogy megnézze az író számos drámáját. Később az utókor számára frappáns és korszerű, szakmailag is helyt álló előszókat fogalmazott Németh László Alsóvárosi búcsú, Szerdai fogadónap, A másik mester és Égető Eszter című regényeihez. Béres Józsefhez való írói odafordulása pedig irodalmi és baráti fölkérésre alakult: a Stádium című folyóirat kért tőle emlékező írást, ami a „Nem a magam hasznát kerestem” címmel jelent meg, illetve szintén egy előszó írásával bízták meg: ezúttal Fazekas István A megvádolt című Béres-drámájához. Ugyanakkor Kaiser László kritikusi vénája is megmutatkozott a 2016-ban Budapesten is bemutatott mű kapcsán. „Így állt össze tehát ez a vékony – egyszerre homogén és heterogén –, ám súlyos személyiségeket és kérdéseket megidéző könyv, az Erkölcs és teljesítmény” – szögezi le Kaiser László.

Könyve első fele egyrészről tehát a regényíró Németh Lászlóról formál alkotói tablót, a fentiekben már említett, méltánytalanul elfeledett regényekről. Egyedül az Égető Eszter az, amely már a megjelenésekor kivívta magának a magyar prózai kánonban való előkelő helyét. Másrészről még két esszét is tartalmaz az első rész: egy húszéves írását, amelyben a minőség forradalmát hirdető, vállalkozó szellemiséggel rendelkező íróról fest ragyogó, mai napig időtálló portrét Kaiser László. „Németh László hatalmas emberi és művészi vállalkozása mindenkinek érvényes példát állít, aki egyszeri életét megkísérli értékes cselekvések irányába mozdítani” – zárja esszéisztikus írását Kaiser László. Majd Németh László Berzsenyi-képét rajzolja meg igen karakteresen. Kitér többek között arra is, hogy mennyire nem előtörténet nélküli Némethnek ez a könyve: a Berzsenyi útja és az Esték Sümegen már valódi előzményei a Berzsenyi-könyvnek. Arról is szó esik érdekességképp, hogy az író bebarangolta a költőhöz kötődő vidéket, hogy minél hitelesebben tudjon írni róla. A monográfus Németh László tehetsége, tudósi alkata mutatkozik itt meg, amint a Berzsenyi-recepcióval is az elsők között vet számot a 20. század első felében.

Béres Józseffel, „az értelmiségi hivatásának klasszikusá”-val három írása foglalkozik. Életrajzi esszét is ír egyben a záhonyi születésű, szakkertészi végzettségű, 48 évesen doktoráló feltalálóról, akinek 1979-ben került kereskedelmi forgalomba az immunrendszert erősítő készítménye, a mindenki által ismertté lett Béres Csepp, amelyért számos díjjal, többek között Széchenyi-díjjal is jutalmazták. Az út, amely eddig elvezetett, igen göröngyös volt. Erről számol be Béres Klára (a meny) a Cseppben az élet című könyve. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül Kósa Ferenc Az utolsó szó jogán (1976, 1986) címmel forgatott filmjét, vagy pl. többek között Nagy László, Illyés Gyula vagy Sánta Ferenc, Csoóri Sándor szóval és írással való kiállását Béres József mellett.

Valóság és metafora főcímmel látta el Kaiser László A megvádolt című drámáról szóló írását, amely valójában a 2015-ben a Cédrus Művészeti Alapítvány – Napút Kiadónál megjelent Fazekas-darabhoz készült előszava. Végül pedig a Béres-dráma színpadi játékáról szól Kaiser László (Valóságok és metaforák). A darab azt az 1973 és 1976 közötti időszakot viszi színre, amikor a Kádár-korszak miatt eltiltják Bérest a szenvedőktől, akiknek ingyen felajánlással adná készítményét. A színpadi történet kassai helyszínén a magánélet kap teret. A dráma végén mégis győzedelmeskedik a jó, az új: még a Kádár-korszakban engedélyezik a Béres Cseppek forgalmazást, majd 1989 után pedig a gyógyszerré minősítését. Az osztott színpad ötlete és maga a dramaturgia szavatolnak a darab sikeréért.

A Béres-dráma 2016 februárjában került az Újszínház színpadára Kerényi Imre rendezésében. Kaiser László színházkritikájában aprólékosan jellemzi a színészi játékot, a főszereplőt játszó Koncz Gábor és Mihályi Győző jellemalakítását. Az is kiderül kritikájából, hogy a darab Béres címmel futott tovább. S közbe vetve megismerjük Kaiser László dramaturgiai-színházkritikai alapállását is: „Számomra tehát nincs eleve jó és rossz színház, jó és rossz rendező: adott produktum van, egyszeri életemben általában egyszer, esetleg többször megtekintett színpadi teljesítmény, ami lehet ilyen, olyan…”. Kiemeli még a darab komikus szituációinak megtartását.

Az Erkölcs és teljesítmény egyberostált írásai úgy szólnak a befogadóhoz, hogy közben ismeretszerző utat is bejár velük az olvasó. Kaiser László irodalomértő-dramaturgiai személyisége egyaránt védjegye lehet eme kötetének is. Széleskörű látásmódja az íróval mutat rokonságot, tudományos alapvetései, kísérletező kedve pedig a feltalálóéval. Etikus tartásuk pedig mindhármuknak vitathatatlan.

Lajtos Nóra

 

Hungarovox Kiadó

Budapest, 2020

104 oldal, 1800 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő