Tiszatájonline | 2021. március 8.

Absztrakt természet, avagy a „fény festője”

FIEDLER 100 – FIEDLER FERENC CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁSA
A KÁLMÁN MAKLÁRY FINE ARTS GALÉRIÁBAN
Nagyméretű képeken a természet különös formáit, absztrakt kavalkádját látjuk a Kálmán Makláry Fine Arts legújabb tárlatán. A galéria ezúttal a magyar származású, de Franciaországban élt és alkotott François Fiedlerre, vagyis Fiedler Ferencre emlékezik azzal, hogy születésének 100. évfordulója alkalmából az 50-es 60-as években készült képeiből válogat… – TAKÁTS FÁBIÁN AJÁNLÓJA

FIEDLER 100 – FIEDLER FERENC CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁSA
A KÁLMÁN MAKLÁRY FINE ARTS GALÉRIÁBAN

Nagyméretű képeken a természet különös formáit, absztrakt kavalkádját látjuk a Kálmán Makláry Fine Arts legújabb tárlatán. A galéria ezúttal a magyar származású, de Franciaországban élt és alkotott François Fiedlerre, vagyis Fiedler Ferencre emlékezik azzal, hogy születésének 100. évfordulója alkalmából az 50-es 60-as években készült képeiből válogat.

Fiedler Ferenc csodagyereknek született. Már egészen kicsiny korában bámulatos utánzókészséggel másolta a reneszánsz nagy géniuszainak, Michelangelo Buonarottinak, Leonardo da Vincinek, vagy éppen a manierista Caravaggionak a műalkotásait. Még 18 éves sem volt, amikor alkotásával díjat nyert az egyesült államokbeli Clevelandben megrendezett ifjúsági plakátkiállításon. A fiatal festőnövendékre a Magyar Képzőművészeti Egyetemen mestere, Szőnyi István figyel fel, hamar meglátta benne a tehetséget, később tanársegédjének is választotta.

A csodagyerek előtt korán megnyíltak a kapuk, képzőművészeti ösztöndíjak sorát nyerte el. 1948-ban ösztöndíjasként Párizsba utazott, ahol a Galerie du Haut-Pavében megrendezhette első önálló kiállítását. Joan Miró, katalán szürrealista festő, aki abban az időszakban a francia fővárosban járt, egy párizsi galéria kirakatában látta meg először Fiedler műveit. Az ifjú festőzseni vásznaival való „találkozás” hatására Miró később bemutatta őt olyan jól ismert művészeknek, mint Marc Chagall, Alberto Giacometti, Georges Braque. A velük való találkozás és kapcsolat hatására Fiedler Ferenc felhagyott addigi figurális festészetével, művészete az absztrakt irányzata felé fordult, később pedig kialakította egyéni, lírai absztrakt stílusát.

Ez a jellegzetes stílus hamarosan védjegyévé is vált. Nagyméretű képein a fény és az árnyék játékának végtelen lehetőségét jelenítette meg, Miró a „fény festőjének” is nevezte.

Fiedler Ferenc a háború utáni Párizsi iskolának (École de Paris) volt a tagja, egy olyan képzőművészeti csoporté, amelynek tagjai zömmel nem csatlakoztak egyik avantgárd (szürrealizmus, expresszionizmus, absztrakt expresszionizmus) képzőművészeti irányzathoz sem, de művészetüket nagymértékben befolyásolták ezek az irányzatok. Fiedler viszont, ellentétben a csoport tagjaival, átvette a New-Yorki absztrakt expresszionisták, Mark Rothko és Jackson Pollock stílusát.

Az 50-es, 60-as években -a kor szelleméhez igazodva- Hantaihoz hasonlóan tasiszta, foltokból építkező képeket festett. Ekkortájt készült nagyméretű vásznainak szétfröccsenő, a Jackson Pollock által is használt dripping technikával készült festékfoltjai leginkább egy működő tűzhányóra emlékeztetnek. Alkotói periódusának ezen korszakában készült absztrakt képei nemcsak egy lávát lövelő vulkán vízióját juttatják eszünkbe, hanem más érdekes természeti képződményeket is: megkövült fakérget, fortyogó iszapot, mikroorganizmusokat. Vásznait szó szerint a természet is alakította, hiszen gyakran dolgozott a vidéki háza melletti fészerben, ahol az időjárásnak kitett festményeket mintegy a természet fejezte be.

Pályája során számtalan egyéni kiállításon vett rész Európában, és a tengerentúlon is. Alkotásait olyan jelentős közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d’Art Moderne-Centre Georges Pompidou, a New-York-i Guggengeim Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria.

A Kálmán Makláry Fine Arts tárlatán látható képeknek nincs címük, és ez nem véletlen. Fiedler Ferenc maga úgy tartotta, hogy a cím és a szignó befolyásolja a nézőt, és képei megértéséhez inkább odafigyelés, koncentráció és fantázia szükséges.

Fiedler Ferenc monumentális méretű festményein első ránézésre a káosz az úr. A rücskös felületek között látható alakzatok, vonalhálók leginkább organikus képződményeket sejtenek. A megkövült fakérgekre emlékeztető dekoratív alakzatok úgy néznek ki, mintha őskori állapotban lennének. Ahogyan Soós Éva, a Kálmán Makláry Fine Arts galéria vezetője elmondja, a festőt az 1950-es években a Lascaux-i barlang falfestményei kezdték el érdekelni. Tanulmányozta őket, számára mindig is fontos volt a természet és az ember kapcsolata, a természet, mint művészeti érték. 1959-ben ezért is költözött ki Párizsból a fontainebleau-i erdőbe, ahol a szabadban, nyugalomban festhetett. A FIEDLER 100 válogatott művei voltaképpen olyan absztrakt „tájképek” (noha valójában nem azok), amelyeket a természet szépsége ihletett.

Fiedler Ferenc képei szinte hívogatnak, hogy szemléljük meg őket közelebbről is. Noha egészen közelről valóban olyan tájképekre emlékeztetnek, amiken csak úgy burjánzik a természet, távolabbról már inkább egy kesze-kusza hálózat szerteágazó vonalait, csöpögtetett foltokat, csomókat látunk rajtuk. Ez annak is köszönhető, hogy többrétegű képeinek hátteréből fény sugárzik, amely áthatol a vastag festékrétegen.

A FIEDLER 100 alkotásainak alapja kemény gipszből készült, amelyre aztán a művész tubusból vitte fel az olaj- vagy vízbázisú festéket. A kiállított műveken jól megfigyelhető a Pollock-féle dripping, azaz csöpögtetőt technika. A durva, szinte plasztikus felület az alapból átszűrődő fény következtében különböző szögből nézve más-más látványt nyújt, ezt teszi egyedivé és különösen érdekessé Fiedler alkotásait.

Noha a Kálmán Makláry Fine Arts tárlata Fiedler Ferenc alkotói korszakának egy szeletébe enged betekintést, a válogatott művek alapján képet kapunk róla, miért nevezhetjük őt a hazai absztrakt expresszionizmus egyik legjelentősebb festőjének.

Takáts Fábián

    

A képek forrása: kalmanmaklary.com/exhibitions/fiedler-100

Fiedler 100

Kálmán Makláry Fine Arts, Budapest

A kiállítás március 12-ig megtekinthető.