Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom
MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is – hasznos lehet […]
A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa és a Guttenberg Pál Népfőiskola programját: Tallinán Mariann színésszel, íróval, a Mesék az Operából sorozatban megjelent Tűzmadár című könyv szerzőjével Erős Kinga kritikus beszélget.
A Magyar Széppróza Napját a Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük február 18-án, Jókai Mór születésnapján.
Jókai Mór életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye. Ő volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte.
A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyvei szinte máig példátlanul nagy számban kerülnek kiadásra és fogynak el.
Tallián Mariann: Zűrzavar az űrben
Deák Alexandra – színésznövendék, a Csikófogat tehetséggondozó műhely résztvevője –
felolvasása a Széppróza napja alkalmából.
BARTÓK IMRE JERIKÓ ÉPÜL CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Az elmúlt években kevés olyan szöveget olvastam, amelyre annyira igaz lett volna, mint Bartók Imre Jerikó épül című regényére, hogy újra és újra (minden újabb olvasói nekifutás esetében) meg kell tanulni olvasni ezt a könyvet, hasonlóan ahhoz, amire Rilke gondolt a modern képzőművészettel való találkozása alkalmával, amikor azt mondta, meg kell tanulni látni […]
QUO VADIS, AIDA?
Könnyen belesétálhatna a presztízsfilmek csapdájába, ám óriási meglepetésre a 2021-re csúszott tavalyi darabok eddigi legjelesebbje sül ki a korábban méltatott Jasmila Zbanic depresszív, szívfacsaróan háborúellenes szerzői munkájából… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA
BÉRI GÉZA: A TORNÁC KÖVÉN, ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEK
A rendszerváltoztatást követő értelmiségi közbeszédnek újra és újra felbukkanó témája az „apák és fiúk” problémakör feszegetése,[1] illetve az a megállapítás, hogy lám-lám, nem kerültek elő a világmegváltó művek az íróasztalfiókokból. A frissen megjelent verseskötetről szólva mindkét témakör érintése szükségszerű… – HAJNAL GÉZA KRITIKÁJA
A KÉPZELT LÉNYEK ÉS EGYÉB ÁLLATFAJTÁK CÍMŰ KIÁLLÍTÁS ELÉ
A kiállítás legterjedelmesebb, gazdag részletezettségű, kápráztató grafikai kivitelezettségű anyagát M. Nagy Szilvia képzőművészeti munkái adják. Az ő természetképe a legösszetettebb: művei együttese éppúgy megidézi az első állattant alkotó Arisztotelész elképzeléseit, köztük azt, hogy a lények közötti kapcsolatot átmeneti lények biztosítják… – GÉCZI JÁNOS MEGNYITÓJA
ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Egy táj inkább élmény mint helyszín, egyszerre van közel és távol, mindkettő önmagában bizonytalan, csak azt tudjuk, hogy ég és föld között van. Valahol. A hollét határán, az ittlét örömében, a felismerésben, hogy vagyunk valahol, és olykor visszavágyunk oda, ez a visszavágyódás olyan bizonyosság, hogy valami létezik, még akkor is, ha már nem. Valóság és álom találkozása ez, egybe csúsznak a tér- és idődimenziók, létezik meg nem is. A táj mint eljövendő múlt. Kísértés, hogy az ittlét nyomot hagyóan történik, a hollét igézetében […]
REFLEXIÓK EGY REFLEXIÓS MŰVÉSZKÖNYV LAPJAIRA
A könyv ötlete úgy pattant ki Simon Zoltán fejéből, mint Zeuszéból Pallasz Athéné. A művész levelet írt barátainak, amiben felkérte őket, írjanak novellákat Homérosz hallhatatlan művének történeteire, üzeneteire hangolva, jelenkori szereplőkkel. „saját hőseiddel helyezd el a mába, ebbe a népvándorlással sújtott, globális felmelegedéssel és a túlnépesedéssel vesztébe rohanó civilizációnkba. Bár ez a megfogalmazás cefet negatív és kalodába szorít… de ha alapjáraton optimistán tekintesz a jövőbe…hát kezedben a toll.” – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA
A FÉSZEK
Elkoptatott frázis, hogy bizonyos darabokba minél kevesebb előzetes információ vagy háttértudás nélkül tanácsos belevágni, ám Sean Durkin két játékfilmes pályafutására határozottan igaz e kitétel, még ha aktuális drámájában a cél nem is feltétlenül hálálja meg az odáig vezető utat… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA
Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom
![Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)](http://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2017/12/FI-borító.jpg "Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)")
